„Egy nagy meglepetéssel szolgálok, a közgyűlés döntése értelmében én maradok az OTP Bank elnöke” – kezdte némi humorral a közgyűlés utáni sajtótájékoztatót Csányi Sándor. Az OTP Bank igazgatóságának elnöke ezt kifejtette, meglepte a választás eredménye – már ami a kétharmados győzelemre vonatkozó részt illeti. „A politikai változás önmagában nem probléma, sokkal inkább az a kérdés, hogy az új kormány képes lesz-e stabil gazdaságpolitikát kialakítani” – jegyezte meg.
Mint mondta, már beszélt Orbán Viktorral, és számít arra, hogy hamarosan Magyar Péterrel is egyeztet. A személyes kapcsolatokban nem lát törést: „Nem a politikai oldalváltások alapján ítélem megy a személyes kapcsolataimat” – hangsúlyozta arra a kérdésre, hogy továbbra is várja-e a magyar labdarúgó-válogatott mérkőzéseire Orbán Viktort, és meghívja-e a szintén a fociszerető hírében álló Magyar Pétert.
Csányi Sándor kiemelte, az új kormány számára a legfontosabb a piac bizalmának fenntartása. „Az elmúlt napok pénzpiaci reakciói – a forint erősödése, illetve a részvénypiaci mozgások – bizakodásra adnak okot, de ennek tartóssága már az új kormány lépésein múlik” – mondta.
A gazdasági kilátásokat illetően mérsékelt optimizmust fogalmazott meg: szerinte végre újraindulhat a növekedés, de nem robbanásszerűen, hanem fokozatosan.
Múlt és a jövő kihívásai: ezek a kulcskérdések
A magyar gazdaság elmúlt éveinek teljesítményéről visszafogottan nyilatkozott, de azt világosan látni, hogy nem mutatnak jól a számok. A politikától való visszavonulását bejelentő Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter munkájáról úgy nyilatkozott, hogy jó szakembernek tartja, a teljesítményét pedig szerint annak fényében érdemes megítélni, hogy az egyes gazdaságpolitikai döntések mennyire hozzá köthetők, illetve mennyire a kormányhoz. „Valószínűleg nem Nagy Márton szeretett volna elszálló költségvetési hiányt, a politika természetéből fakadóan nem volt más választása” – jegyezte meg. Ugyanakkor ennek ellenére nem kérdés, hogy az elmúlt négy év nem túl fényes gazdasági mérlege egyértelműen az ő nevéhez fűződik a területért felelős miniszterként.
A jövő gazdaságpolitikai irányvonalát illetően pozitívan nyilatkozott a lehetséges kulcsszereplőkről is. „Kármán András és Kapitány István is jó szakszemberek. Ismerem őket, képesek lehetnek a nemzetközi és hazai érdekek összehangolására” – mondta.
Csányi Sándor egyértelműen kijelölte, mi lesz az új kormány sikerének fokmérője. Az első helyen az uniós források hazahozatalát említette, amelyet a gazdasági újraindítás kulcsának tart. Ezzel szorosan összefügg az euró kérdése is. Az OTP vezetése szerint reális forgatókönyv, hogy egy négyéves felkészülési időszak után Magyarország belépjen az ERM–2-rendszerbe, ami az euró bevezetésének előszobája. Ez nemcsak pénzügyi, hanem bizalmi kérdés is a nemzetközi befektetők szemében – mutatott rá.
Egyensúlykeresés: együttműködés, de nem kritikátlanul
Csányi Sándor konstruktív együttműködést alakított ki az Orbán Viktor vezette kormánnyal, csakúgy, mint korábban a Horn- vagy épp a Medgyessy-kormánnyal. „Ez irányú szándékom ezúttal sem lesz más” – szögezte le. „Az érdek közös: növekedés, a stabil gazdaság és a jól működő pénzügyi rendszer” – tette hozzá.
Ugyanakkor pártokon átívelő gazdasági entitását erősítette, hogy egy-egy szerinte rossz kormányzati döntésnél nem átallotta kifejezni véleményét – ahogy tette azt például az extraprofitadó bevezetésénél, majd mértékének emelésekor. Az Index azon kérdésére, hogy ez a leendő Tisza-kormány alatt is így lesz-e, így válaszolt:
Én már ezen a téren nem változom
– vagyis nem hagyott kétséget afelől sem, hogy ha a bankszektor számára kedvezőtlen döntések születnek, akkor azt szóvá fogják tenni. „Eddig is volt példa arra, hogy jogi úton támadtunk meg egyes intézkedéseket. Szükség esetén ez a jövőben sem kizárt” – mondta.
Sérelmezte, hogy a múltban számos olyan kormányzati döntés született, amelyben a bankszektor szereplőit nem vonták be, csak utólag értesültek róla. Bízik benne, hogy ez változni fog az új kormány alatt, melynek kétharmados felhatalmazásával kapcsolatban e téren is igaz, hogy ez „nemcsak lehetőség, hanem felelősség is” – mondta.
Extraterhek és versenyhátrány: a bankszektor határai
Az említett, bankszektora nehezedő terhekkel kapcsolatban ezúttal is kritikus hangot ütött meg. Az extraprofitadót kifejezetten fájdalmasnak nevezte.
„A kormány korábbi ígéreteivel ellentétben a bankok nemcsak hogy nem mentesültek alóla, hanem a korábbinál is nagyobb összeget fizetnek ezen a címen”
– emelte ki.
Rámutatott arra is, hogy a szigorú tőkekövetelmények és a speciális hazai szabályozások miatt a magyar bankok versenyhátrányba kerülnek a külföldi tulajdonú hazai szereplőkkel szemben. Példaként említette az ATM-telepítési kötelezettséget és más olyan előírásokat, amelyek nem minden piaci szereplőre vonatkoznak egyformán.
Ezek, illetve annak apropóján, hogy a bank konszolidált mérlegfőösszegének 70 százalékát a külföldi leányvállalatok adják, azt kérdeztük Csányi Sándortól, megfordult-e a fejükben, hogy a még regnáló kormányzat (külön)adópolitikája, a kamatstop vagy épp az említett ATM-intézkedés miatt az OTP Csoport más országba helyezi át számviteli központját, és más országban mutatja ki csoportszintű nyereségét.
„Nem, ez nem volt reális opció” – egyértelműsítette. „Magyarországon szeretünk működni, ettől eltérő stratégiai döntést még a jelenlegi, számunkra kedvezőtlen intézkedések sem indokolnak” – tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy ezekre inkább átmeneti szabályozási elemekként tekintenek, amelyekhez alkalmazkodni kell, de nem kérdőjelezik meg a hazai jelenlétet vagy a működés alapjait.
A különadók kivezetését nem azonnal, hanem fokozatosan tartja reálisnak. A bankok részéről ezért cserébe egyértelmű vállalás: a gazdasági növekedés finanszírozása. „Hitel nélkül nincs növekedés, így a bankszektor kulcsszereplője lehet annak, hogy a gazdaság új pályára álljon.” Ez azonban csak akkor működik, ha a költségvetés helyzete is lehetővé teszi a terhek csökkentését, és a gazdaságban megjelennek az új források – elsősorban az uniós pénzek – mutatott rá.
Csak méltányos vagyonadó elfogadható
Ha már extra terhek, Csányi Sándor a Tisza Párt programjában is szereplő vagyonadóval kapcsolatban kifejtette véleményét. Egyrészt értetlenségét fejezte ki, másrészt nem zárkózik el tőle teljesen.
Nem értem, hogy egyes magyar milliárdosok már most támogatásukról biztosítják a vagyonadó bevezetésének tervét anélkül, hogy annak konkrét részleteit – az adó szerkezetét és mértékét – ismernék
– mondta.
Az OTP Bank elnöke hangsúlyozta, hogy bár elvi szinten nyitott a magasabb adóteher viselésére, például egy meghatározott jövedelmi szint felett alkalmazott 15–20 százalékos személyi jövedelemadó formájában, igazságtalannak tartaná, ha az elmúlt évtizedekben felépített, már leadózott vagyonát különadóval terhelnék. Álláspontja szerint az ilyen típusú intézkedések figyelmen kívül hagyják azt a munkát és gazdasági hozzájárulást – például munkahelyteremtést –, amely ezen vagyonok mögött áll.
Ugyanakkor nem zárkózott el teljesen a vagyonadó elől, ám azt csak egy méltányosan kialakított rendszert mellett tartaná elfogadhatónak.
Kedvező szelek fújhatnak a hitelpiacon, még állami konstrukció mellett is
Bár az OTP jelentős növekedést ért el mind a lakossági, mind a vállalati hitelpiacon, az attraktív számokban mindkét szegmensben jelentős súllyal képviseltetik magukat az államilag támogatott konstrukciók – ahogy arra például az MNB adatai is rámutatnak.
Arra irányuló kérdésünkre, mennyire egészséges egy ilyen hitelpiaci szerkezet, Csányi Sándor úgy fogalmazott, szerinte ezek indokoltak lehetnek, különösen a kisvállalkozások esetében, de fenntarthatóságuk alapvetően a költségvetés teherbíró képességétől függ. „Nem önmagukban jók vagy rosszak, hanem az arányuk és finanszírozhatóságuk dönti el a szerepüket” – mondta.
A következő időszak kulcsa a beruházások élénkülése lehet. A bankvezetés arra számít, hogy az év utolsó negyedévétől – különösen az uniós források beérkezésével – a vállalati hitelkereslet ismét emelkedni kezd. A vállalati hitelezéssel kapcsolatban felidézte, hogy az már 2025-ben is erős volt, az OTP mintegy 12 százalékos növekedést ért el ezen a területen, és a teljes piac esetében is bővülésre számítanak.
Jegybanki politika: óvatos stabilitás
A monetáris politikát illetően kifejezetten pozitívan nyilatkozott Varga Mihály jegybankelnök munkájáról – aki az OTP közgyűlésén is részt vett. Megfontolt, mérsékelt döntéshozónak nevezte, aki a jegybank élén is stabilitást hozott, ami a forint árfolyamában, a befektetői bizalom javulásában is megmutatkozik.
Ugyanakkor felvetettük, hogy másik oldalról ez a szigorúbb monetáris politika kevésbé teszi lehetővé az irányadó kamat csökkentését, melynek hatására a hitelkamatok is jelenlegi magas szinten ragadnak. Csányi válaszul felhívta a figyelmet, hogy egy jegybankár elsődleges feladata az infláció letörése, és amíg ennek jelei nem elég erősek, addig indokolt az óvatosság. Hozzátette, hogy ha a makrogazdasági adatok engedik, a jegybank is gyorsíthatja a lazítást, ez pedig a hitelkamatok szempontjából is enyhülést hozhat.
Befektetői bizalom: Mol, MCC és politikai üzenetek
Ahogy arról az Index beszámolt , ötszázalékos mínuszt is produkált csütörtökön a Mol árfolyama, miután Magyar Péter bejelentette, hogy tárgyalásra hívja az olajtársaság vezetőjét, Hernádi Zsoltot, akivel megállapodtak, hogy marad az üzemanyagokra vonatkozó árkorlátozás. Ezenfelül a leendő miniszterelnök „elvárta, hogy a Mol ne fizesse ki a 25 milliárdos osztalékot az MCC-nek”. Utóbbival kapcsolatban a Mol vezetése harmadik negyedéves osztalékkifizetést fog javasolni a vállalat igazgatóságának – vagyis engedtek Magyar Péter kérésének. Csányi Sándort mint a Mol igazgatóságának alelnökét arról kérdeztük, hogy ez, illetve az, hogy a Tisza Párt elnöke bejelentette, hogy kiveszi a MCC alá „bekapolt állami Mol-, illetve Richter-részvénypakettet”, hogyan hat a befektetői bizalomra?
„Az, hogy a kormány tárgyal a piaci szereplőkkel, önmagában nem rombolja a bizalmat, sőt épp annak jele lehet” – szögezte le. Ugyanakkor világossá tette: a vállalat működését nem az határozza meg, hogy egy adott részvényes – például az MCC – jelen van-e, vagy sem. A befektetők szempontjából a kiszámíthatóság és a stabil működés a döntő. Az osztalékpolitikát illetően jelezte, hogy a Mol a megszokott rend szerint, a harmadik negyedévben fizethet osztalékot.
Felsőoktatási autonómia: meg kell lépni, ha ezen múlnak az uniós támogatások
Az uniós támogatások hazahozatalának egyik Európai Bizottság által támasztott jogállamisági feltétele az egyetemi autonómia visszaállítása. Mint ismert, a magyar állam alapítványi fenntartásba helyezett egyetemeket, melyek kuratóriumainak élére politikusokat ültetett. A kormányzati szereplőket végül brüsszeli nyomásra visszahívták, az alapítványi finanszírozási forma azonban maradt.
Csányi Sándor erről is kérdeztük – ezúttal mint az Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemet (MATE) felügyelő alapítvány kuratóriumának elnökét. Szerinte a jelenlegi vita részben túlpolitizált, és nem minden esetben tükrözi a valós működést. A MATE példáján keresztül azt hangsúlyozta, hogy az intézmény működése szakmai alapokon áll, és a kuratórium összetétele sem tekinthető politikailag vezéreltnek, mivel abban elismert tudományos és gazdasági szakemberek dolgoznak. Kiemelte, hogy az egyetem jelentős előrelépést ért el: míg korábban a világ egyetemeinek rangsorában a 400. hely körül volt, mára bekerült a legjobb 100 agráregyetem közé, ami szerinte egyértelműen a modell sikerét igazolja. Ugyanakkor elismerte, hogy léteznek negatív példák is a rendszerben, tehát nem általánosítható minden intézményre ugyanaz az értékelés.
Az uniós kritikákkal kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy ezeket ma már részben indokolatlannak tartja, de ha a forrásokhoz való hozzáférés érdekében változtatni kell a rendszeren, ezt meg kell lépni. „Személy szerint már inkább teherként élem meg az egyetemi szerepvállalást, mintsem előnyként, így nem feltétlenül lenne előnytelen számomra az ez alóli felszabadulás” – fogalmazott.
Sport és politika: hol húzódik a határ?
Csányi Sándor a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) elnökeként a sportfinanszírozás kérdésében is megszólalt. Úgy látja, hogy az elmúlt években jelentős infrastruktúra-fejlesztések történtek – azt követően, hogy az azt megelőző 40 évben lényegében nem volt fejlesztés – , amelyek hosszú távon szolgálják a magyar labdarúgást.
Szerinte az új kormány sem érdekelt abban, hogy ezek az eredmények kárba vesszenek. „Több százezer ember kötődik a sportághoz, így a finanszírozás átalakítása csak úgy képzelhető el, ha közben a rendszer működőképessége megmarad” – mondta.
(Borítókép: Csányi Sándor 2025. április 25-én. Fotó: Németh Kata / Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!