A kínai hadsereg kutatói egy olyan mesterséges intelligenciát alkottak, amely képes felvenni a versenyt a legtapasztaltabb katonai vezetőkkel is. A projekt során egy virtuális parancsnokot eresztettek össze szakképzett hús-vér ellenfeleivel, az eredmény pedig több mint elgondolkodtató: a gép nemcsak gyorsabb volt, hanem stratégiai precizitásával egyszerűen felőrölte az emberi parancsnokok védelmét.
Ez az áttörés nem csupán egy jól sikerült algoritmusról szól, hanem egy teljesen új korszak hajnaláról, ahol a háborúkat már nem a terepen, hanem a szerverszobák mélyén dönthetik el. A kísérlet részleteit a Common Control System for Swarm Operations című publikációban mutatták be a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg mérnökei és a Pekingi Műszaki Egyetem szakemberei, amit a Journal of Command and Control szaklapban tettek közzé.
A digitális stratéga egyik legnagyobb előnye, hogy mentes minden emberi gyengeségtől, így nem remeg meg a keze a nyomás alatt, és nem hoz érzelmektől fűtött, irracionális döntéseket a csata hevében.
Míg egy hús-vér parancsnok figyelme a fáradtság vagy a stressz hatására lankadni kezd, addig az algoritmus másodpercenként több ezer forgatókönyvet elemez, és mindig a legoptimálisabb lépést választja. A kínai fejlesztés különlegessége, hogy képes a tanulásra és az alkalmazkodásra, vagyis minden egyes összecsapás után egyre dörzsöltebbé válik.
Kínai katonák, akik épp hírszerzési felderítést végeznek a kínai Kanszu tartományban, Csiucsüan városában.
A tesztek során a rendszer olyan komplex manővereket hajtott végre, amelyeket az emberi agy már képtelen volt átlátni vagy időben lereagálni. Bár a technológia még laboratóriumi körülmények között vizsgázott, a kutatók szerint a rendszer készen áll arra, hogy a valódi hadviselés részévé váljon
A gép nem csupán segédletként funkcionál, hanem önálló döntéshozatali jogkört kaphat a legbonyolultabb katonai műveletekben is. Ez a szintű automatizáció alapjaiban írja felül mindazt, amit eddig a taktikáról és a hadvezetés művészetéről gondoltunk. Ha viszont belegondolunk abba, hogy a mesterségesintelligencia-modellek képesek kevésbé észszerűen viselkedni, adott esetben egymásnak falazni akkor, ha veszélyben érzik magukat, nos, talán mégiscsak érdemes többször is átgondolni azt, mennyire kapnak szabad kezet a harctéri stratégiaalkotás során.
Ezek is érdekelhetnek:
Kvíz: mennyire ismered az emberi agyat?
Igaz, hogy az agysejtek nem képesek regenerálódni, vagy hogy az emberi agy mérete az elmúlt tízezer év alatt csökkent? És azt tudod, hogy milyen maximális sebességgel terjedhet az információ az agy idegpályáin?
Öt történelmi tévhit, amit sokan a mai napig elhisznek
Történelmünk tele van izgalmasabbnál izgalmasabb eseményekkel, sztorikkal, feljegyzésekkel, de ugyebár nem minden arany, ami fénylik.
Kvíz: mennyire ismered a Föld legszélsőségesebb helyeit?
Azt például tudod, hogy melyik a Föld legmagasabb hegye, ha a teljes magasságát az alaptól a csúcsig mérjük?
Kvíz: 10 trükkös tudományos kérdés, amire nehéz helyesen válaszolni
Azt például igaz, hogy az agyunknak mindössze a 10 százalékát használjuk?
(Forrás: Interesting Engineering; Borítókép: Getty Images)