A Tisza Párt kétharmados választási győzelmével radikális átalakulás és átrendeződés várható a kulturális élet területén is. A Tisza Párt kulturális szférára vonatkozó programpontjai könnyedén és nehezen megvalósítható ígéreteket is tartalmaznak. Érdekes, az elmúlt tizenhat év fényében nehezen hihető ígérete a leendő kormánypártnak, hogy teljesen politikamentéssé teszi a kultúra irányítását. De legalább ennyire figyelemre méltó, hogy a meglévő intézményeket, például a Nemzeti Kulturális Alapot és a Nemzeti Filmintézetet nem kívánják megszüntetni.
Politikamentessé és átláthatóvá tesszük a kultúra irányítását, biztosítjuk a Nemzeti Kulturális Alap és a Nemzeti Filmintézet önállóságát, a kuratóriumokat szakmai alapon szervezzük újjá
– olvasható a Tisza Párt programjában.
25 százalékos általános béremelés a közgyűjteményi ágazatban
A program egyik legjelentősebb vállalása, hogy 25 százalékos általános béremelést, lakhatási programot és kiszámítható bérpályát ígér a közgyűjteményi ágazatban dolgozók számára. Tavaly év végén jelentős változások indultak el a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) háza táján. Demeter Szilárdot Zsigmond Gábor váltotta a szervezet élén, aki arról beszélt az Indexnek adott interjújában, hogy a centralizált szervezeti struktúrán belül dezintegrációs folyamatokat fog végrehajtani. Az ágazat számos problémával küzd, ezek közül kiemelkedik a bérek kérdése. Zsigmond az interjúban arról is beszélt, hogy a
múzeumok integrációja Demeter vezetése alatt túl gyorsan ment végbe, ezért mindenképpen korrekcióra van szükség.
A MNMKK elnöke a problémákra reagálva és azokat felismerve beismerte az Indexnek, hogy sokkal nagyobb szabadságot kell adni a múzeumokat irányító főigazgatóknak. Természetesen a bérkérdés is szóba került. Zsigmond Gábor optimista volt, és jelentős előrelépésnek nevezte, hogy idén januártól 15 százalékos bérkorrekciót hajtottak végre az ágazatban.
Úgy kellett, mint egy falat kenyér
– mondta. Nagy kérdés, hogy az örökölt költségvetésben lesz-e akkora mozgástér, hogy az egyébként égetően szükséges további béremelést végrehajtsa és garantálja Magyar Péter kormánya. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy eleve milyen brutális mértékű hiányt örököl az Orbán-kormánytól. Még csak április van, de a teljes évre tervezett költségvetési hiány már elérte a 83 százalékot.
Változások a filmes világban
Ropogós hír, hogy a Nemzeti Filmintézet a kormányváltásra való tekintettel a továbbiakban nem vállal hosszú távú pénzügyi kötelezettségeket. Káel Csaba, a magyar mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos mandátuma a miniszterelnök megbízatásával egy időben szűnik meg. Egyértelmű tehát, hogy a kormányváltás földcsuszamlásszerű változásokat hozhat a honi filmes világban.
Helyreállítjuk a filmfinanszírozás folyamatosságát és kiszámíthatóságát, világos menetrenddel, előre tervezhető döntési ciklusokkal és átlátható pályázati szabályokkal. A filmgyártás nem működhet ad hoc politikai döntések mellett. A támogatási rendszert szakmai és piaci szempontokra építjük, biztosítva, hogy a közpénzből támogatott filmek valódi kulturális, fesztivál- vagy piaci értéket képviseljenek. A döntéshozatalban a szakmai autonómia elsőbbséget élvez. Megőrizzük és erősítjük Magyarország vonzerejét a nemzetközi produkciók számára, stabil adókedvezményekkel, gyors és kiszámítható adminisztrációval, valamint megbízható állami partneri működéssel. Megvédjük a hazai filmes ökoszisztémát és a benne dolgozók megélhetését, mert egy leépülő szakembergárdát nem lehet egyik évről a másikra újra felépíteni. Biztosítjuk a filmipari intézmények szakmai függetlenségét, különös tekintettel a Nemzeti Filmintézet működésére
– áll a Tisza Párt programjában, amiből kiolvasható, hogy a Nemzeti Filmintézet mint intézmény marad, de teljesen megújult formában folytatja a működését. Cél, hogy a nemzetközi produkciók – főleg az adókedvezmények miatt – továbbra is vonzó forgatási helyszínnek tartsák Magyarországot.
A Nemzeti Filmintézet munkáját számos kritika érte az elmúlt években, mondván, hogy csupán kormányközeli potentátok jutnak lehetőséghez, többségében pedig gyenge minőségű kurzusfilmek készülnek. Herendi Gábor, számos sikeres magyar közönségfilm rendezője például arról beszélt, hogy labdába sem rúghat a Nemzeti Filmintézetnél, a forgatókönyveit sorra visszadobják. Az Indexnek adott interjújában így fogalmazott:
Egyetlen kiutat látok, ha megváltozik a rendszer, és jön egy új grémium. Bízom benne, hogy akkor egy demokratikusabb és normalizálódott helyzet lesz.
Török Ferenc Balázs Béla-díjas rendező, a legendás Moszkva tér és 1945 című filmek rendezője az Index kulturális podcastműsorában, az arutlúK-ban beszélt arról, hogy mennyire fájdalmasnak élte meg, hogy tiltólistán van, nem rendezhet nagyjátékfilmeket. Legutóbb a témában Pataki Ágnes modell és Balázs Béla-díjas producer, valamint Kovács Gábor producer voltak az arutlúK vendégei. Szerintük az Andy Vajna-féle filmfinanszírozási rendszer sokkal jobb, barátságosabb, igazságosabb volt. De az egyik legsikeresebb honi producer és filmes szakember, Muhi András is ostorozta az Index podcastjában a Káel Csaba vezette NFI-t.
Elég komoly játékosa voltam az európai produceri társadalomnak. Furcsának tartom, hogy nem áll velem szóba senki
– mondta a Balázs Béla-díjas producer.
Vidnyánszky végnapjai?
A Magyar-kormány gyökeres változásokra készül a színházi világban is. „Véget vetünk a politikai alapon történő kinevezéseknek a színházi vezetők körében. A színházakat nézőszám és kulturális érték alapján finanszírozzuk, a filmfinanszírozást műfajonként szétválasztjuk, és visszaállítjuk a pártatlan szakmai döntéshozatalt.”
Nagy Ervin színész, a kulturális miniszteri poszt várományosa a HVG-nek adott friss interjújában már arról beszélt, hogy
mi nem a Fidesz színvonalán cserélgetünk majd embereket, de aki annyi bűnt követett el a magyar színházi élet ellen, mint Vidnyánszky Attila, annak nyilván nem sok keresnivalója van a magyar kulturális döntéshozatalban.
Vidnyánszky Attila tevékenységével, „sorsával” külön cikkben is foglalkoztunk. Ahogyan cikkünkből is kiderül, a Nemzeti Színház igazgatójának tevékenysége a teljes színházi szakmát áthatotta, meghatározó szerepet játszott az előadó-művészeti törvény és a színházi finanszírozási rendszer átalakításában, ami mára a független színházi szcéna szinte teljes ellehetetlenüléséhez vezetett. De nem szabad elfeledkeznünk az elmúlt évtized egyik legjelentősebb kulturális botrányáról, az SZFE modellváltásáról sem, ami az egyetem hallgatóinak, oktatóinak, valamint a kulturális szcéna jelentős alakjainak ellenállását, tiltakozását váltotta ki.
A zenei életben, illetve a Magyar Állami Operaházban is lehet változás. A Tisza Párt programja szerint „a zenekari hálózatot országosan kiegyensúlyozzuk, a zeneoktatást modern alapokra helyezzük, az operajátszást szakmai minőségre építve szervezzük újra”.
(Borítókép: Magyar Péter és Nagy Ervin 2024. április 26-án. Fotó: Papajcsik Péter / Index)
Ismerd meg a film mögött álló művészek történeteit és szerezd be a Hogyan tudnék élni nélküled? kulisszakönyvét!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!