Olvasónk családja pár nappal ezelőtt érkezett Bergenbe, szállodai szobát foglaltak, majd vasárnap reggel telefonon értesítették őket, hogy délben el kell hagyniuk a szobát egy sztrájk miatt. A befizetett foglalás árát nem kapták vissza.
A levél szerint a turisták kisebb panziókba próbálnak átköltözni, és országszerte tapasztalhatók leállások, a főváros, Oslo is érintett.
A skandináv ország legnagyobb szakszervezete, a Fellesforbundet és a kisebb Parat vasárnap déltől indított munkabeszüntetést, miután a Riksavtalen néven ismert kollektív szerződésről folytatott tárgyalás a szállodai és vendéglátóipari munkaadók szövetségével, az NHO Reiselivvel megszakadt.
Az állami közvetítő hivatala szerint a felek olyan távol álltak egymástól, hogy nem volt értelme egyeztetési javaslatot letenni az asztalra. Ez egyébként nem példa nélküli helyzet Európában: idén áprilisban a Lufthansa pilótái és légiutas-kísérői is egyhetes munkabeszüntetésbe kezdtek a sikertelen bértárgyalások miatt.
Nem „az egész” ország, hanem 105 cég – egyelőre
A norvég források szerint a sztrájkban jelenleg 1627 Fellesforbundet-tag és 295 Parat-tag vesz részt, összesen 1922 dolgozó. Érintett mintegy 105, az NHO Reiselivhez tartozó cég, plusz néhány további vállalat, amely közvetlenül kötött szerződést a szakszervezettel.
Ez sok, de nem jelenti az ország teljes vendéglátóiparának leállását: a Riksavtalen hatálya alá több mint 8500 munkavállaló tartozik, a munkabeszüntetés tehát jelenleg egy szűkebb körben zajlik.
A sztrájkba bevont szállodák között van többek között:
a bergeni Thon Hotel Bristol,
a Hotel Bergen Airport és a Bryggeloftet étterem,
Oslóban pedig a Clarion The Hub,
a Hotel Bristol
és az IKEA Furuset étterme
– tehát nem véletlen, hogy olvasónkat is érintette a helyzet Bergenben. A Parat további nyolc oslói munkahelyen szólította sztrájkba tagjait, köztük az Oslo Plaza Hotelben, a Grand Hotelben, az Amerikalinjenben, a Scandic Holmenkollen Parkban, a Radisson Blu Hotel Nydalenben, a Scandic Hotel Solliban, egy Peppes Pizza étteremben és egy munkahelyi étkezdében. Olvasónk olyan McDonald’s-egységet is talált, ahol nem vették fel a munkát a dolgozók.
Ezért álltak le a tárgyalások
A konfliktus gyökere egyszerű: pénz.
a szállodai és éttermi dolgozók átlagosan egy ipari dolgozó fizetésének mindössze 76,4 százalékát keresik Norvégiában
– világított rá a Parat főtárgyalója, Lars Petter Larsen a tárgyalások előtt közzétett nyilatkozatában. A szektor munkáltatói maximum 4,4 százalékos béremelésben gondolkodnak, amely a szakszervezet olvasatában nem jelent valódi béremelkedést ebben az alulfizetett ágazatban.
A sztrájkhullám egyébként nem új jelenség a norvég munkaerőpiacon: 2022 nyarán a tengeri fúrótornyokon dolgozók kezdtek munkabeszüntetésbe, ami Európa gázellátását is veszélyeztette.
Az ország legnagyobb szakszervezete, a Fellesforbundet új főtárgyalója, Dag-Einar Sivertsen a sztrájk kezdetekor közleményben foglalta össze az álláspontjukat:
A szállodai és éttermi dolgozóknak az ország legalacsonyabb bérei közül is a legalacsonyabb jár, miközben az ételre és lakbérre fordított kiadásaik ugyanakkorák, mint mindenki másnak.
A munkáltatói oldal képviselője, Magne Kristensen (NHO Reiseliv) szerint viszont a béremelésen túl különösen a táppénz, szülői pénz és gondozási pénz vállalati megelőlegezésének követelése okozott problémát – szerinte ez alapvetően az állam feladata lenne, nem a cégeké. Kiemelte, hogy sok kisebb és közepes vendéglátóipari cég rendkívül alacsony haszonkulccsal dolgozik. Egy nagyobb béremelést nehezen tudnának kigazdálkodni.
Mi lesz a turistákkal?
A norvég munkaügyi gyakorlatban ilyenkor a szállodák általában maguk értesítik a foglalással rendelkező vendégeket, és – ha tudnak – átirányítják őket más, nem érintett szálláshelyre.
A nagy szállodaláncok (Radisson Blu, Thon, Clarion, Scandic) rendszerint vészhelyzeti tervekkel készülnek: van, ahol minimális létszámmal tovább üzemelnek, máshol viszont tényleg bezárják a kapukat a sztrájk időtartamára.
Ha valaki most utazik Norvégiába, érdemes előre érdeklődnie a szállodánál.
Hasonló utazási fennakadásokra volt példa a közelmúltban is: 2023 tavaszán német reptéri sztrájk miatt ragadhattak Németországban magyarok, Budapestre induló járatot is törölni kellett.
Az olvasói levélben említett „befizetett pénzt pedig nem adják vissza” kitétel kényes pont. A nem visszatéríthető foglalások jogi helyzete ilyenkor nem egyértelmű: a szállodák vis maiorra hivatkozhatnak, miközben az utazási biztosítások egy része fedezi az ilyen eseteket. A legbiztosabb út az utazási iroda és a biztosító egyidejű értesítése.
Mennyi ideig tarthat?
A sztrájk már most, az első napon eszkalálódni készül: a Fellesforbundet közölte, hogy csütörtök reggel további 1000 dolgozót visz munkabeszüntetésbe 79 új cégnél.
Ezzel a sztrájkolók száma 2668-ra nőhet 185 vállalatnál.
A Parat négynapos előzetes bejelentéssel bármikor bővítheti a saját oldalán a kört.
A történelmi tanulság nem biztató a vendégek szempontjából: a 2016-os norvég szállodai sztrájk április 24-én kezdődött, és csak május 21-én ért véget – közel négy héten át tartott, 7000 dolgozót és mintegy 800 szállodát és éttermet érintett, ahogy azt a Nemzetközi Élelmiszeripari Szakszervezetek Szövetsége (IUF) és a Norway’s News in English is megírta. Az akkori konfliktus lényegi része szintén a bérekről és a helyi béralku jogáról szólt.
(Borítókép: Képünk illusztráció! Fotó: Németh Kata / Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!