Orbán Viktor számos feszültséget okozott Budapest és Zágráb között, de nem reális elvárni, hogy Magyar Péter felszámolja elődje Horvátországgal szembeni politikájának összes következményét – erről írt a Deutsche Welle, amelyet a horvát index szemlézett.
Horvátország és Magyarország kapcsolatát már egy évtizede lappangó feszültség terheli, amelynek egyetlen oka az INA olajvállalat helyzete a Mol-csoporton belül. A lap azonban úgy látja, hogy Orbán Viktor bukása önmagában nem hozna változást: az INA-ügy olyan mélyen gyökerezik, hogy még egy ennél jóval kisebb lépés megtételéhez sem lenne elég, különösen a jelenlegi globális energia- és geopolitikai válság közepette.
Az INA visszaszerzésének gondolata illúzió, és a társasággal kapcsolatos kulcsprobléma amúgy is az irányításával függ össze, tekintettel a tulajdonjog, illetve az irányítási jogok megszerzésének módjára
– mondta Bozo Kovacsevics, egykori horvát diplomata, aki tagja volt az INA privatizációjával foglalkozó kormányzati tanácsnak is.
A horvát bíróság szerint a Mol lefizette Ivo Sanadert
Az ezt követő horvát kormány idején – Ivo Sanader miniszterelnök ügyének bírósági megállapításai szerint – a kulcsfontosságú irányítási jogokat „bűnös körülmények” között engedték át a Molnak. A horvát bíróság megvesztegetés miatt börtönbüntetésre ítélte Ivo Sanader egykori miniszterelnököt, aki az üzlet horvát oldalán játszott fontos szerepet. Azonban a magyar oldal felelőseként számontartott Hernádi Zsolt Mol-vezérigazgatót Budapest a mai napig nem adta ki Zágrábnak.
A Fővárosi Törvényszék jogerős döntése idén márciusban lezárta a megfeleltetési eljárást: a magyar bíróság kimondta, hogy a horvát ítéletek nem ismerhetők el Magyarországon, mivel az eljárások alatt sérültek az alapvető jogok, köztük a tisztességes eljáráshoz való jog.
Kovacsevics úgy véli, hogy Magyar Péter eddigi nyilatkozataiból sejthető, hogy az INA – és feltehetően Hernádi – ügyében sem várható fordulat. „Az új miniszterelnök azt nyilatkozta, hogy a probléma összetett, ami nyilvánvalóan jelzi: nem hajlandó gyökeres változásra.”
A kiadvány szerint a Mol eddigi politikája az volt, hogy a horvát érdekeket figyelmen kívül hagyták, amelynek következtében bezárták a sziszeki finomítót. Ez a döntés a Mol és a magyar finomítók piaci érdekét szolgálta. „Ha ez másképp alakult volna, senkit sem érdekelt volna, melyik tulajdonostársnak van több részvénye” – tette hozzá Kovacsevics.
Megjegyzik, hogy Magyarország az INA részvényeinek 49 százalékát, Horvátország mintegy 45 százalékát tartja kezében, az irányítási jogok sorsát azonban annak idején Sanader döntötte el. Azóta számos javaslat született az INA visszavásárlására, de érdemi lépés nem történt.
Van fontosabb kérdés az ellenőrzésnél
Ana-Maria Boromisa, a zágrábi Fejlesztési és Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének energetikára és klímapolitikára specializálódott kutatója szerint Horvátország a múltból örökölt kedvezőtlen szerződések, elveszített választottbírósági eljárások és intézményi gyengeségek miatt nem rendelkezik tényleges ellenőrzéssel az INA felett, és nem képes maradéktalanul érvényesíteni szuverenitását saját gáztermelése fölött sem.
Úgy véli, Orbán távozásával korántsem szűnnek meg a horvát energetikai szuverenitást fenyegető kihívások. Szerinte az INA feletti ellenőrzés kérdését egy annál lényegesebb kérdéssel kell felváltani: hogyan lehet biztosítani az energiabiztonságot és a fenntartható erőforrás-gazdálkodást egy mélyen bizonytalan piaci környezetben? Illetve hogyan lehet elérni, hogy Horvátország ne függjön egyetlen olyan vállalattól, amelyre nincs tényleges ráhatása?
Az energetikai szuverenitás visszaszerzése Boromisa szerint nem a tulajdonjog körüli vitán múlik. A többségi részesedés visszaszerzése rendkívül költséges és jogilag kockázatos vállalkozás lenne, amely könnyen érzelmi vagy bosszúálló politikai kérdéssé fajulhat: ez pedig sem a felelős energiapolitikának, sem a Magyarországgal fenntartott kapcsolatnak nem tenne jót. Helyette olyan rendszerszintű megközelítésre van szükség, amely a gázkitermelés irányítását, a hazai ellátásbiztonságot, az LNG-importot és a hosszú távú beruházásokat fogja össze.
Boromisa elképzelése szerint Horvátország a természetes gázt átmeneti energiaforrásként és közös magyar–horvát biztonsági érdekként is kezelheti. Egy ilyen keretben olyan energetikai csomagot lehetne tárgyalni, amely nem a tulajdonjogról, hanem a kitermelés üteméről, a válság idején való ellátásról és a jövőbeli beruházásokról szól.
Ez megteremthetné a feltételeit annak, hogy Horvátország fokozatosan visszaszerezze tényleges energetikai mozgásterét úgy, hogy a Mol se érezze politikai vereségnek.
Következtetése szerint a magyarországi politikai változások ajtókat nyithatnak, de az alapvető logikát nem módosítják: a szuverenitást nem a jóindulat várásával, hanem érdekekre, erőre és következetes állami cselekvőképességre alapozva lehet felépíteni.
Megvesztegették vagy sem?
A Mol és a horvát állam közötti konfliktus az elmúlt évtizedben több perben és választottbírósági eljárásban is folytatódott. Az ügy részleteiről korábban az Index is beszámolt, például amikor a nemzetközi bíróság a magyar vállalatnak adott igazat a vitában, és elutasította Horvátország kérelmét a Mol 2022-es választottbírósági ítéletének végrehajtása ellen.
A választottbírósági eljárás egyik legfontosabb kérdése az volt, hogy történt-e korrupció az INA-megállapodás módosítása körül. Horvátország azt állította, hogy a Mol megvesztegette Ivo Sanader volt horvát miniszterelnököt a 2009-es szerződésmódosítás érdekében. A választott bíróság azonban egyhangú döntéssel elutasította ezt az állítást, és kimondta, hogy a korrupciós vád nem bizonyított. A Mol–INA-ügyben a korrupciós vádak már korábbi nemzetközi eljárásokban is megbuktak, amiről az Index több alkalommal is beszámolt.
Majd márciusban a washingtoni szövetségi bíróság végrehajthatónak ismerte el a Mol javára született választottbírósági ítéletet Horvátországgal szemben. A döntés újabb fordulat a több mint egy évtizede húzódó Mol–INA-vitában, és megnyithatja az utat a végrehajtási eljárások előtt az Egyesült Államokban. Arról, hogy mi jöhet ezután, ebben a cikkünkben írunk bővebben.
(Borítókép: Magyar Péter 2026. április 17-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!