Zsiday Viktor (Fotó: Magyar Hang/Végh László)
Ha a Tisza-kormány minden ígéretét azonnal be akarja váltani, az nagyon könnyen a gazdasági szereplők, piacok gyors kiábrándulásához vezethet, ami azonnali gazdasági lejtmenetet okozhat, és végül a politikai kiteljesedést is meggátolhatja – írja blogbejegyzésében Zsiday Viktor.
A befektetési elemző Medgyessy Péter 100 napos programjára utal, amely szerinte klasszikus példája volt az elsietett kiadásnövelő-bevételcsökkentő programoknak. Ez vezetett Medgyessy bukásához, majd Gyurcsány Ferenc kiigazítási kísérletéhez, amit megtorpedózott a 2008-09-es gazdasági világválság – végső soron a Fidesz felemelkedése is Medgyessy 100 napos programjára vezethető vissza.
Zsiday szerint mindennek a tanulsága az, hogy a ciklus elején elkövetett gazdasági hiba sokéves gazdasági-politikai következményekkel járhat.
A Tisza tervezett intézkedési a GDP több százalékára rúgó költségvetési lazítást jelentenek egy olyan helyzetben, amikor ez nem megengedhető, idén ugyanis a költségvetés hiánya amúgy is a GDP 5-6%-a között lehet (3-4% lenne nagyjából elfogadható). Ezt ellensúlyozni lehetne az EU-s források hazahozatalával, illetve kormányzati kiadások csökkentésével.
Zsiday szerint az EU-s pénzek hazahozatala megvalósítható, ám a kiadáscsökkentések kockázatosak: „Senki sem tudja, hogy milyen titkos kormányhatározatok vannak, és azok milyen determinációkat tartalmaznak. Nem tudjuk, hogy az állami gazdasági szerepvállalás milyen gyorsan és mekkora mértékben csökkenthető. Nem egyértelmű, hogy a túlárazások, korrupció, propagandagépezet felszámolásából mikor, mennyi pénz szabadul fel. Amíg ezek nem teljesen tiszták, világosak, átláthatóak, addig óriási kockázatot jelent a gazdasági program többi részének megvalósítása, ugyanis félő, hogy a költségvetési hiány megugrik, a piacok által megelőlegezett bizalom szertefoszlik, a forint meggyengül, a kamatszint csökkenés helyett felfele indul, az euróbevezetési álmok szertefoszlanak, és ezek után már nagy külső sokk nem is nagyon kell, hogy komoly gazdasági problémák között találjuk magunkat, aminek évekre tartó nem csak gazdasági, hanem mély politikai kihatása lehet” – írja, hozzátéve: meg kell nézni, mennyi pénzt lehet becsatornázni, hazahozni, megtakarítani, s csak ezek után szabad nekiállni az átalakításoknak, különben az egész rendszerváltás veszélybe kerülhet. Azt írja: „A lényeg: ne fogjuk a szekeret a lovak elé, vagy ahogy az ősi dakota mondás tartja: csak akkor menj át a gázlón, ha nem ér fejed búbjáig a víz!”