Április 21-én, kedden találkoznak a tagállamok külügyminiszterei Luxemburgban, hogy többek között az ukrajnai háborúról, a közel-keleti helyzetről, valamint a három éve tartó szudáni konfliktusról és az EU–Örményország-csúcsról tárgyaljanak.
Az ülést vezető Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a találkozó előtt rövid nyilatkozatában kitért az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitel sorsára is. Ugyan az okokat nem nevezte meg, miszerint Magyarország jelenleg azt blokkolja, de kijelentette,
úgy számolnak, szerdán Magyarország feloldhatja vétóját az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitel kapcsán.
Holnap pozitív döntésre számítunk a 90 milliárdos hitellel kapcsolatosan. Ukrajnának nagy szüksége van erre a kölcsönre, ami egyben annak is a jele, hogy Oroszország nem tudja tovább bírni, mint Ukrajna. Ez jelen pillanatban rendkívül fontos
– fogalmazott az EU külügyi főképviselője, aki eszerint kollégáival együtt arra számít, hogy szerdán a leköszönő magyar kormány feladhatja vétóját a hitellel kapcsolatosan és nagyköveti szinten megszavazhatja azt.
Régóta húzódó ügy érhet a véget
Mint ismert, Magyarország már régóta blokkolja a Kijevnek szánt hitelt, annak ellenére, hogy az pénzügyileg Magyarország mellett Szlovákiát és a Cseh Köztársaságot sem terheli, mert az alól mentességet harcoltak ki maguknak.
A hitelfelvérelről még a tagállamok állam- és kormányfői decemberben állapodtak meg, miután az EU-ban immobilizált orosz vagyon felhasználásában, az úgynevezett jóvátételi hitelben nem sikerült megegyezniük, ezért B tervként a közös hitel mellett döntöttek. A hitel folyósításához azonban technikailag két jogi aktust kellett a tagállamoknak, valamint az Európai Parlamentnek megszavazni: módosítani az úgynevezett Ukrajna-eszközt, amin keresztül a folyósítás megvalósul, valamint az EU jelenlegi költségvetését – az ún. többéves pénzügyi keretet (MFF) –, mivel a hitelfelvétel fedezetét az adja.
Utóbbihoz egyhangú döntésre van szükség a 27 tagállam részéről, Magyarország pedig a január végén leállt Barátság kőolajvezetékre hivatkozva eddig azt nem volt hajlandó megszavazni, hiába próbálták vétója feladására rávenni a márciusi csúcson is Orbán Viktor leköszönő magyar miniszterelnököt erre a kollégái.
Emiatt Orbánt az Európai Tanács elnöke, António Costa tőle szokatlan módon élesen kritizálta több ízben is, azzal vádolva meg a magyar kormányfőt, hogy ezzel megszegi a lojális együttműködés elvét, sőt, a vétót úgy értékelte, hogy a magyar miniszterelnök azzal zsarolja a többi tagállamot és uniós intézményt.
A hitel blokkolása, valamint a kőolajvezeték meghibásodása miatt mind a magyar–ukrán, mind a magyar–EU kapcsolatok megromlottak.
Orbán Viktor leköszönő magyar kormányfő és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök olykor személyeskedésig fajuló kijelentéseket tettek egymásra, a Fidesz–KDNP pedig az április 12-i választás fő kampánytémájává tette Ukrajnát, valamint a honvédő háborút vívó ország pénzügyi támogatásának ellenzését, azzal vádolva az ukrán vezetést, hogy politikai okokból állították le a megsérült vezetéket, és hogy az ország támogatása tönkre tenné az Európai Uniót.
Csődközeli állapotban volt Ukrajna
A magyar és ukrán kormány közötti konfliktust az uniós intézmények közvetítőként próbálták elsimítani: az Európai Tanács elnöke, António Costa, valamint az Európai Bizottság-elnök Ursula von der Leyen március közepén közös közleményben jelentette be, hogy uniós pénzből, európai segítséggel állíthatják helyre a vezetéket, hogy így megszüntessék a magyar és a lehetséges szlovák vétó okát – Robert Fico jelenleg a vezeték leállására hivatkozva az Oroszországgal szembeni 20. szankciós csomagot ellenzi, de még a magyar választás előtt azt ígérte, amennyiben Orbánt leváltják, átveszi helyette a hitel kapcsán emelt vétóját, azonban úgy tűnik, erről a szereptől végül eláll.
Amennyiben Magyarország valóban feladja vétóját, és megszavazza az MFF módosítását, akkor elhárul minden akadály a hitelfelvétel és -folyósítás elől, amire Ukrajnának égető szüksége van.
Sokáig úgy tűnt, március végére, április elejére államcsőd állhat be az országban, ugyanakkor egy felvett IMF-hitellel ezt sikerült ideiglenesen elkerülnie Kijevnek.
A decemberi megállapodás értelmében a következő két évben Ukrajna 90 milliárd eurót kap az Európai Uniótól, amiből 60 milliárdot katonai támogatásra, fegyvervásárlásra használhat fel, 30 milliárdot pedig az állami költségvetés kisegítésére fordíthat majd. A hitelt pedig Kijevnek csak abban az esetben kell visszafizetnie, ha a háború után Oroszország jóvátételt fizet neki.
A tagállamok által elfogadott konstrukció szerint Ukrajna elsősorban az EU-ból származó fegyverekre költené a pénzt, és csak abban az esetben vásárolhatna más szereplőktől, amennyiben az uniós cégektől azok jelenleg nem beszerezhetőek. Az állami költségvetést segítő 30 milliárd euró pedig csak korrupcióellenes intézkedések és reformok megvalósítása esetén válhat elérhetővé Kijev számára.
A leköszönő magyar kormány azután állhat el a vétójától, hogy a hétvégén Orbán Viktor bejelentette, Zelenszkij arról értesítette, hogy a vezeték üzemképes, és amennyiben megszavazza a hitelt, akkor ismét elindulhat rajta az olajszállítás, azonban Orbán kijelentette: amíg nincs olaj, addig nincs pénz.
A mostani Külügyek Tanácsa ülésen egyébként Szijjártó Péter leköszönő magyar külgazdasági és külügyminiszter nem vesz részt, így Magyarország nem miniszteri szinten képviselteti magát a Luxemburgban tartott találkozón.
(Borítókép: Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Luxemburgban, a Külügyi Tanács ülése előtt 2026. április 21-én. Fotó: Francois Lenoir / European Union)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!