Magyar Péter és a Tisza Párt egy lényegében egy csődbe ment országot vesz át, emiatt megértem, hogy az új kormánynak sürgősen szüksége van az uniós forrásokra
– mondta az Indexnek adott interjújában Daniel Freund német EP-képviselő, aki az ökobaloldali Zöldek színében 2019-es megválasztása óta kiemelten foglalkozik a magyar jogállamiság helyzetével az Európai Parlamentben.
Freund szerint emiatt nehéz helyzetben lesz a leendő Magyar Péter vezette kormány, hiszen szerinte az elmúlt 16 évben az Orbán-kormány ellopta ezeket a forrásokat, amelyek a magyarok helyett a leköszönő miniszterelnök ismerőseihez, többek között apjához, vejéhez és gyerekkori legjobb barátaihoz vándoroltak a német EP-képviselő szerint, akik mesés vagyonra tettek szert ezáltal.
Emiatt személy szerint ő örül a választás eredményeinek, ugyanakkor hangsúlyozta, valódi reformokra van szükség Magyarországon az uniós források felszabadítása előtt. Freunddal arról beszélgettünk, mikor, illetve mennyi uniós forrás érkezhet meg Magyarországra.
Magyarország nem Lengyelország, 10,4 milliárd euró azonnal veszélyben van
A Magyarországnak járó uniós forrásokat jelenleg jogállamisági aggályok és korrupciós kockázat miatt függesztették fel. Összesen 17 milliárd euróról van szó, amiből 10,4 milliárd euró a koronavírus-járvány után az európai gazdaságok beindítására létrehozott helyreállítási alapból (RFF) van felfüggesztve, de 6,3 milliárd euró az uniós átlaghoz való felzárkóztatására nyújtott kohéziós alapokból is jelenleg elérhetetlen.
Freundtól arra voltunk kíváncsiak, mit gondol, mikor érkezhetnek meg Magyarországra az uniós források, valamint hogyan változhat az Európai Parlament és más uniós intézmények kapcsolata Magyarországgal az új magyar kormány beiktatása után.
Ugyan a források kapcsán a legnagyobb beleszólása az Európai Bizottságnak és a tagállamokat tömörítő Európai Unió Tanácsának (röviden: Tanács) van, hiszen utóbbi az előbbi javaslatára függeszti fel az uniós forrásokat, de az Európai Parlament harcolta ki a magyar köznyelven jogállamisági mechanizmusként megismert eszközt, ami végül lehetővé tette az uniós források felfüggesztését, amennyiben egy tagállam sérti az EU pénzügyi érdekeit, vagy az EU Alapjogi Chartájában szereplő jogokat.
Valamint a Parlament tavaly beperelte a Bizottságot amiatt, mert szerintük valójában nem teljesítette a magyar kormány azokat a feltételeket, amire hivatkozva 2023 decemberében a Bizottság elérhetővé tett 10,2 milliárd eurót a magyar kormánynak – az Európai Unió Bíróságának a főtanácsnoka véleményében pedig a Parlamentnek adott igazat.
Soha sem amiatt fagyasztottuk be Magyarország számára az uniós forrásokat, mert politikailag nem értünk egyet Orbán Viktorral vagy a kormányával. Amiatt fagyasztottuk be, mert Orbán emberei ellopták ezt a pénzt
– jelentette ki Freund az Indexnek adott interjújában, aki szerint a meggazdagodás mellett a jogállamiság leépítésére, a magyar gazdaság felvásárlására, valamint a médiapiac drasztikus átformálására használták fel a forrásokat.
Arra a kérdésünkre, hogy Magyarország esetében működhet-e a lengyel példa, miszerint a Donald Tusk-kormány reformígéreteire elérhetővé váltak a források egy jelentős része, azt válaszolta a német EP-képviselő, hogy a két országot nehéz összehasonlítani, mivel teljesen más helyzetben vette át a hatalmat Donald Tusk és koalíciója 2023-ban Lengyelországban a PiS-től és Mateusz Morawieckitől, mint ahogy Magyar Péter fogja Orbán Viktortól idén.
Orbán Viktor jóval nagyobb károkat okozott az alkotmányozói többségével 16 év alatt, mint a PiS nyolc év alatt, ráadásul a PiS-nek soha nem volt alkotmányozói többsége. Emiatt a két ország ügye teljesen különbözőek
– fogalmazott Freund, aki kifejtette, szerinte Lengyelországban a kormány teljesítette a reformígéreteit, annak ellenére, hogy azokat Andrzej Duda, majd pedig az őt követő, szintén PiS által támogatott Karol Nawrocki elnökök nem hajlandóak aláírni, azaz nem léptek hatályba. De Freund úgy látja, Tusk az elmúlt három évben így is sok mindent ért el: kormánya visszaállította a lengyel igazságszolgáltatás függetlenségét, csatlakozott az Európai Ügyészséghez, de a magyar helyzet teljesen más.
Soha nem láttunk akkora meggazdagodást a [korábbi – szerk.] lengyel kormányban, mint Magyarországon. Soha nem láttunk ekkora visszaélést az uniós forrásokkal, mint Magyarországon – több milliárd forrást loptak el. A leggazdagabb emberek Magyarországon lényegében az ellopott közpénznek és az uniós forrásoknak köszönhetik a vagyonaikat
– fogalmazta meg súlyos vádjait Freund, aki szerint emiatt nem is lehet azonnal feloldani a felfüggesztett forrásokat. Gondolatát végül arra futtatta ki,
szerinte hiába a kormányváltás, amellett érvelt, hogy egyik napról a másikra nem lehet ezeket a forrásokat elérhetővé tenni,
hiszen a még leköszönő kormány által vállalt 27 szupermérföldkövet teljesíteni kell előtte, hiszen anélkül nem változna meg a jelenlegi rendszer, és a források továbbra is „Orbán haverjaihoz” kerülnének – szerinte ezt sem ő, sem Magyar Péter, sem pedig az európai adófizetők nem szeretnék.
Mindenki azon dolgozik, minél több forrás megmenthető legyen
Freund ugyanakkor tisztában van azzal, hogy Magyarországnak és a magyar gazdaságnak égető szüksége van az uniós forrásokra, hiszen a gazdaság nehéz helyzetben van, az államkassza pedig lényegében üres.
A legnagyobb kérdés, hogy mennyi menthető meg a koronavírus-járvány után a tagállamok gazdaságainak visszapattanását segítő helyreállítási alapból (RFF).
A helyreállítási alap forrásait ugyanis idén augusztus 31-ig kellene felhasználni és december 31-ig el kell számolni velük,
ha ez pedig nem sikerül, akkor ez a forrás, ami 2022 óta áll rendelkezésre, örökre elveszik.
A kormányváltás semmit sem változtat a jelenlegi helyzeten és a feltételeken, ami miatt ezeket a forrásokat felfüggesztették. A feltételek világosak, amiket még az előző kormány tárgyalt le. Ezeket teljesíteni kell, hogy tudjuk, a pénz nem Orbán korrupt rendszerébe fog áramlani
– mondta a német EP-képviselő, aki szerint először a szupermérföldköveket kell teljesíteni, és majd csak a reformok bevezetése után válhatnának a források elérhetővé, hogy „megbizonyosodhassunk arról, hogy a pénz odamegy, ahova mennie kell”.
Freund szerint erre időre van szükség, emiatt is van nehéz helyzetben a következő kormány, mivel az idő nagyon szorít – augusztus 31-e nagyon közel van.
Freund szerint emiatt teljesen irreális, hogy a Magyarországnak szánt teljes forrást, 10,4 milliárd eurót meg lehet menteni a helyreállítási alapból, hiszen nem elég teljesíteni az ún. szupermérföldköveket, augusztus 31-ig a nemzeti tervben szereplő projekteket be is kellene fejezni, három hónap alatt pedig erre csekély esély van.
Úgy gondolom, hogy a könnyű része a 27 szupermérföldkő teljesítése, de képtelenség négy évnyi projektet három hónap alatt befejezni. Nem lehet építeni hidakat, vasútvonalakat, vagy teljesíteni más, az RFF által meghatározott projekteket megvalósítani ennyi idő alatt, miközben más tagállamok ezeket négy évig építették
– véli Freund, aki a felvetésünkre, miszerint az Európai Bizottság több tagállamnak is felvetette, hogy a fennmaradó forrásokat például egy fejlesztési bankba helyezett tőkeemeléssel megmenthetnék – így a projektekre szánt forrásokat technikailag felhasználnák, miközben azokat csak később fordítanák a valódi projektek megvalósítására –, úgy reagált,
az Európai Parlament és az Európai Bizottság a következő kormánnyal együttműködve azon fog dolgozni, hogy a lehető legtöbb forrást meg lehessen menteni,
és az Európai Parlament nyitott a jogilag megfelelő megoldásokra. Azonban hangsúlyozta, mindezekhez először teljesíteni kell a jogállamisági és a korrupcióellenes feltételeket.
Kormányváltás ellenére a hetes cikk szerinti eljárás velünk marad még
Freunddal beszéltünk a Magyarország ellen elindított hetes cikkelyes eljárásról is, amit az Európai Parlament még 2018-ban kezdeményezett, miután úgy látták, Magyarországon romlik a jogállamiság helyzete, valamint a demokrácia.
Az eljárás végén – amiről bővebben az alábbi cikkünkben írtunk – adott esetben akár a tagállam szavazati jogát is felfüggeszthetik, viszont ehhez először a tagállamok négyötödének kellene kimondania, hogy fennáll az uniós értékek megsértésének az egyértelmű veszélye, majd pedig a tagállamoknak egyhangúan kellene dönteni a lehetséges szankcióról, miután megszavazzák, hogy súlyosan és tartósan megsérti az ország az EU alapértékeit – a Tanács előbbiről eddig még egyszer sem szavazott, mindössze meghallgatásokat tartottak.
A német EP-képviselő kérdésünkre egyetértett a magyar jogállamisággal foglalkozó EP-jelentéstevő, Tineke Strik álláspontjával, miszerint az eljárást nem kellene azonnal felfüggeszteni.
Freund képviselőtársához, Strikhez hasonlóan úgy véli, az eljárás egy jó lehetőség arra, hogy a leendő magyar kormány bemutassa, miként próbálja helyreállítani a jogállamiságot, és azt ígérte, az Európai Parlament továbbra is monitorozni fogja majd Magyarország helyzetét.
A német EP-képviselő emlékeztetett, az Európai Parlament novemberben fogadott el egy jelentést, ami azt állapította meg, hogy a hetes cikk szerinti eljárás 2018-as elindításához képest a helyzet még romlott is, és úgy véli, a választás eredményétől a jogi és alkotmányos problémák nem tűnnek el.
A választás következtében néhány héten belül megváltozik a kormány, de a törvények, az Alaptörvény és minden, a jelentésben foglalt aggály nem változik. Emiatt túl korai még az eljárás leállításáról beszélni
– fogalmazott Freund, aki szerint csak akkor lehet leállítani majd az eljárást, ha a legfontosabb problémákat orvosolja az új kormány.
Hozzátette azonban, hogy a hetes cikk szerinti eljárás nem élvez akkora prioritást és figyelmet, hiszen annak jelenleg nincsenek közvetlen jogi következményei, emiatt a leendő Magyar-kormány, valamint az uniós intézmények is az uniós forrásokkal foglalkoznak leginkább, hiszen ott azonnali és valódi veszély áll fenn, hogy azok elveszhetnek.
Daniel Freund sajnálja Hadházy Ákos visszavonulását
Beszélgetésünk végén a választás estéjét Budapesten végigkövető Freundtól azt is megkérdeztük, hogy ő hogyan élte meg az eseményeket, és szerinte mik a tanulságai a magyar választásoknak.
A kampányról azt mondta, hogy az nagyon polarizált volt, nagyon durva támadásokat indítottak a jelöltek ellen, és szokatlannak tartotta, hogy nem volt vita a miniszterelnök-jelöltek között – szerinte annak egy demokráciában alapvetőnek kellene lennie.
A választás estéje Freund számára egyszerre volt izgalmas, feszült, de végül felszabadult is.
Egy köztéren [a Batthyány téren – szerk.] voltam több száz emberrel, akik különböző közvetítéseket követtek. Ahogy érkeztek az eredmények, egyre nagyobb volt az igazlom, az öröm, majd pedig az ünneplés. Amikor Orbán Viktor elismerte vereségét, egy olyan buli jött, amit soha nem láttam egy választás után. Az emberek kora reggelig ünnepeltek a Duna mellett
– emlékezett vissza a német EP-képviselő, aki még soha nem látott olyat, hogy még másnap is idegenek egymással pacsiztak az utcán, és csak úgy elkezdtek kántálni vagy énekelni a metrón vagy a villamosokon.
Külön kiemelte, nagyon örült annak, amikor a tömeg Európa! Európa! skandálásokba kezdett, amikor Magyar győzelmi beszédében a jogállamiság visszaállításáról, vagy az Európai Ügyészséghez való csatlakozásáról beszélt – elmondása szerint neki ez egy különleges pillanat volt, mivel nagyon sokat dolgozott a magyar jogállamiság kapcsán az Európai Parlamentben.
Magáról a választási eredményről, és arról, hogy egy színtiszta jobboldali parlament fog alakulni, Freund úgy látja, ez a választás nem a jobb- vagy a baloldalról szólt, hanem Orbán Viktor leváltásáról, és a demokrácia, a jogállamiság helyreállításáról, valamint az EU-val és NATO-val való kapcsolatok normalizálásáról – szerinte a magyarok erre szavaztak, neki is erről beszéltek többen.
Beszéltem több liberális, szociáldemokrata és progresszív emberrel is, akik azt mondták, lényegében arra szavaztak, hogy négy év múlva majd lehetőségük legyen arra szavazni, akire szeretnének
– mondta Freund, aki szerint az Orbán-rendszer egy választási autokrácia volt – legutóbbi jelentésében az EP is így nevezte Magyarországot –, emiatt április 12-én szerinte nem is egy rendes választáson vettek részt a magyarok. Úgy véli, a leendő kormány kapcsán nagy a várakozás és a remény, hogy lehetővé teszik, hogy négy év múlva majd valóban egy rendes választás jöjjön, ahol a politikai palettát lefedő pártok közül választhatnak majd.
Hozzátette, zöld politikusként ő sajnálja, hogy se liberális, se szociáldemokrata, se baloldali jelölt nem jutott be a magyar parlamentbe, de megismételte, hogy ez a választás most nem is erről szólt, és reméli, Magyar tényleg eléri azt a célt, hogy majd legközelebb már egy demokráciában szavazhassanak az emberek.
Freund külön kitért a vele már évek óta barátságot ápoló Hadházy Ákosra, akinek sajnálja a vereségét.
Szerinte ő annak lett az áldozata, hogy Orbánt leválthassák, azonban úgy gondolja, ehhez a munkához nagyon sokat hozzátett a korrupcióellenes kiállásáról ismert politikus: hangsúlyozta, hogy nagyon sok történetet és korrupciós esetet Hadházynak köszönhetően ismertek meg az emberek Magyarországon és Európában. De szerinte Hadházy ezzel elégedett, mert szerinte amúgy a szekszárdi állatorvos nem is akart politikus lenni, csak a véletlen hozta így.
Bizonyos értelemben ő most megnyerte ezt a harcot ennek a rezsimnek a végével. Gondolom – bár erről kérdezzék meg Ákost – ő boldogan lesz ismét állatorvos
– zárta gondolatát Daniel Freund német ökobaloldali EP-képviselő.
Freund szerint azonban a magyar választás hatásai nem állnak meg az országhatárnál, abból más országokban is tanulhatnak, így a pártja, a német Zöldek is. Szerinte Magyar Péter megmutatta, hogy az illiberális, jobboldali-populizmussal szemben alulról szervezkedő mozgalmakkal fel lehet venni a versenyt. Továbbá szerinte Orbán Viktor és a Fidesz–KDNP veresége a leköszönő magyar kormányfő szövetségeit is rosszul érinti, hiszen sokan inspirálódtak a kormányzásából.
Freund emellett úgy látja, a jogállamisági mechanizmus lehet, hogy nem egy tökéletes, ám működő, lassú eszköz arra, hogy vissza lehessen állítani egy demokráciát egy tagállamban.
(Borítókép: Az EU 27 tagállamának zászlai lobognak a szélben az Európai Parlament előtt 2025. április 5-én Brüsszelben. Fotó: Thierry Monasse / Getty Images)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!