Megvan a mesterterv: 10 ezer lakással és egy óriásparkkal újul meg teljesen Rákosrendező
A Rákosrendezőn zajló barnamezős fejlesztés győztes tervpályázata egy új, vegyes funkciójú városrész kialakítását célozza. A projektben 25 hektárnyi zöldfelület jön létre, a teljes kiépülés 2045 körül várható.
Kihirdették a rákosrendezői nemzetközi tervpályázat győztes mestertervét, amely alapján teljesen átalakul Budapest legnagyobb rozsdaövezete.
Karácsony Gergely bejelentése szerint a francia, holland, német, szlovák és magyar építészirodák együttműködésében létrejött terv adja meg a városrész végleges szerkezetét, beépítését, építészeti karakterét, valamint zöld- és közműhálózatát.
A főpolgármester szerint a projekt a partnerségről és a szakmaiságról szól a profithajhászás helyett, és a közérdeket képviseli egy átlátható folyamatban. „Sok mindent kellett megvédenie Budapestnek az elmúlt években: az autonómiáját a jogfosztástól, a szabadságot az önkénytől, a sokszínűségét a szűklátókörűségtől, de meg kellett védenünk a legértékesebb fejlesztési területeket is a kiárusítástól” – írta, hozzátéve, hogy a rendszerváltás óta nem volt Budapesten hasonló léptékű és szemléletű projekt.
A lakhatással kapcsolatban kifejtette, hogy a cél élhető és vonzó körülmények teremtése minden korosztály, különösen a családosok számára. „Hogy minden alapellátási intézmény – óvoda, iskola, idősotthon – helyben legyen, a lakások megfizethetők legyenek, és legalább húsz százalékuk biztosítson támogatott lakhatást. Rákosrendező lehet a »15 perces város« urbanisztikai innovációjának terepe.”
„A Rákosrendezőn 30 év alatt spontán kialakult zöldfelület Észak-Pest tüdeje, ezt megőrizzük. A cél egy 15 hektáros városi park, plusz további 10 hektáron kisebb zöldterületek létrehozása” – fogalmazott.
A 10 ezer lakás és a 25 hektárnyi zöldfelület létrehozása egy hosszú folyamat újabb lépése. Mint írta, mióta Budapest a BKM átalakításával visszaszerezhette Rákosrendezőt, lebonyolították a tervpályázatot és megállapodtak az állammal az infrastrukturális beruházások költségviseléséről. A most lezárult tervpályázattal nem a kész tervet, hanem a legjobb tervezőt akarták megtalálni, a 14 beérkezett pályaművet 50 szakértő és 17 zsűritag értékelte. A főpolgármester elmondta, hogy Budapest rövid távon is meg akarja nyitni Rákosrendező lehető legnagyobb részét a budapestiek előtt.
„A város egyik aranytartalékát annak érdekében fejlesztjük, hogy egy új aranykort alapozzunk meg Budapest számára – olyat, amire 150 év múlva is emlékezni fognak”
– ígérte a főpolgármester.
Vitézy Dávid önkormányzati képviselő, közlekedési és városmobilitási szakértő szintén posztolt a Facebookon a győztes mestertervről. Kiemelte, hogy a tervpályázaton első helyezést elért nemzetközi konzorcium komoly tapasztalattal rendelkezik, korábbi projektjeik között olyan léptékű fejlesztések szerepelnek, mint a bécsi Aspern Seestadt közparkja vagy a pozsonyi New Lido mesterterv.
„A terv lényege az, hogy a Rákosrendező vasútállomás köré sűrű városközpontot álmodik, ahol kevés az autó, de megjelennek kereskedelmi, vendéglátási, városközponti funkciók, új közterek, sétálóutcák, közfunkciók. Ezzel végre elérjük azt, ami számos kerületrészből annyira hiányzik: Budapest nem csak egy új lakónegyeddel, de egy új városrész-központtal is gazdagszik. Ezt aztán az állomástól távolodva egy szelídebb, kevésbé sűrű, zöldebb lakónegyed váltja, amely aztán a vasút mindkét oldalán egy összesen 15 hektáros zöld parkba torkollik”
– vázolta fel a terveket Vitézy.
Úgy véli, a győztes koncepció a tömegközlekedés-orientált városfejlesztés elvét követi. „A tervezőcsapat ügyesen oldotta meg tehát a feladatot, oda tette a legtöbb épületet és funkciót, ahol legjobb lesz a tömegközlekedés: a Rákosrendező csomópontba, ahol a Kisföldalatti, számos villamosvonal és a vasút is találkozik majd.
Ez pontosan a tömegközlekedés-orientált városfejlesztés, melyre oly régóta vár Budapest, mely a szöges ellentéte annak, amit a kormány számos kiemelt beruházásnál csinál. És ami lehetővé teszi, hogy Budapest első, nem autóközpontú 21. századi új városrésze jöjjön létre.”
A szakember szerint már most látszik, hogy mi épül a területen. „Bő egy évvel tehát azután, hogy a főváros élt az elővásárlási jogával ma eljutottunk oda, hogy lezárult a Rákosrendező urbanisztikai tervpályázat, a nemzetközi zsűri eredményt hirdetett, így már azt is látjuk, hogy luxuslakások és felhőkarcolók helyett végül mi épül a területen: 10 ezer új lakás, 15 hektár új közpark és egy új városrész, benne egy új városközpont születik. Nincsenek ötszáz méteres luxustornyok, nincsenek luxuszárványok, van a tervekben jelentős közpark és nem sok ezer parkoló, hanem valóban tömegközlekedésre épülő terv győzött.”
Szerinte ezzel egy új városfejlesztési modellt valósítanak meg. „Ezzel egy olyan munkaszakasz végére tettünk pontot, amelynek tétje nem csak Budapest egyik legnagyobb, jelenleg alulhasznosított barnamezős területének jövője volt, hanem az is, hogy képesek vagyunk-e a városfejlesztés egy új modelljét megvalósítani, ahol a közérdek mentén határozzuk meg, hogy mi épülhet meg egy adott területen, és csak ezt követően vonjuk be a magántőkét.”
A képviselő méltatta a pályázat minőségét és a nyertes pályamű komplexitását, amely szerinte egy működő városi rendszert gondol végig, kiemelkedő zöldfelületi rendszerrel és klímaadaptív megoldásokkal. A további lépésekről azt írta, hogy a nyertes csapattal való szerződéskötés után, a többi díjazott terv ötleteit is integrálva, még az idei év második felében elindulhat a részletes mesterterv kidolgozása. Úgy látja,
ha az ütemezést tartani tudják és a szükséges állami beruházások, mint a Szegedi úti felüljáró, időben megvalósulnak, akkor 2029 körül a kivitelezés első jelei is megjelenhetnek.
A Rákosrendező-projekt a főváros egyik legnagyobb barnamezős fejlesztése. A rozsdaövezet vita 2024–2025-ben éleződött ki a kormány „mini-Dubaj” néven emlegetett beruházási elképzelése miatt. A Fővárosi Közgyűlés 2025. február 26-án úgy döntött, hogy a Budapesti Közműveken (BKM) keresztül él elővásárlási jogával, és nyílt, nemzetközi tervpályázatot ír ki a területre. A pályázatot a fővárosi tulajdonú BFVK Zrt. bonyolította le, a felhívás az EU közbeszerzési felületén is megjelent.
A pályázat 2025 őszén lépett érdemi szakaszba, amikor egy előminősítés után 16 csapat jutott tovább. A pályaműveket 2026 februárjára adták le, az eredményhirdetést pedig márciusra időzítették. A zsűri elnöke Karácsony Gergely főpolgármester, társelnöke Vitézy Dávid volt. A megvalósítás kulcsfontosságú feltétele több állami infrastrukturális beruházás, köztük a Kisföldalatti (M1) meghosszabbítása és egy intermodális csomópont létrehozása. A terület vasúti jellege miatt a MÁV és az állam együttműködése elengedhetetlen a fejlesztéshez. A teljes kiépülés 2045 körül várható.