mindenki rosszul számol, a vagyon megvan

Az elmúlt időszakban számos megalapozatlan vád érte személyemet és a Magyar Nemzeti Banknál 2013–2025 között végzett munkámat. Az alábbiakban tényekkel alátámasztva ismertetem a valós helyzetet. 

Ezzel a felvezetővel indul Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank volt elnökének nyílt levele, amelyet több mint egy évvel a távozása után adott ki, és amelyben úgy érezte, ismét reagálnia kell az MNB történetének egyik legsúlyosabb botrányára, amelyben érintett a fia, Matolcsy Ádám is.

Az exjegybankvezér levelében megpróbálja magyarázni a bizonyítványt, és mindent elkövet annak érdekében, hogy úgy állítsa be: valójában nem veszett el a svájci Ultima és a lengyel GTC ingatlanhasznosító cégekben eszközölt több százmilliárd forintnyi befektetés – annak ellenére, hogy az Állami Számvevőszék is ezt állapította meg a jelentésében, valamint az új jegybanki vezetés is erre a következtetésre jutott.

Úgy véli, eltérő adat híján kijelenthető, hogy minden vagyontárgy és eszköz megtalálható a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány és az általuk tulajdonolt cégek mérlegeiben.

Mindez azonban tényszerűen nem igaz: a Pallas 2024-es vagyonbeszámolója szerint a 2024. nyári, 283 milliárd forintról szóló közlésükhöz képest gyakorlatilag elporladt az alapítvány vagyona: 2024. december 31-én ugyanis mindössze 13 milliárd forint volt meg belőle – írta meg még tavaly év végén a HVG. Ugyanez igaz az alapítvány alá tartozó Optima Zrt.-re is.

Matolcsy szerint „nem helyes” a tőzsdei árfolyam alapján megítélni a befektetést, például a lengyel GTC pillanatnyi tőzsdei árfolyama nem tükrözi az alapítvány befektetésének valós értékét. Ennek oka, hogy az ár a pillanatnyi keresleti-kínálati egyensúlyt mutatja, amelyet „rövid távú piaci hangulat, likviditási viszonyok és makrogazdasági félelmek mozgatnak – nem pedig az ingatlanportfólió mögöttes, fundamentális értéke”.

Matolcsy itt felemlegeti a múlt heti videójában is elővett témát, az aranytartalék növelését: az 5,8 milliárd dollárért vásárolt arany ma közel 17 milliárd dollárt ér. „Senki nem minősítette volna »veszteségnek« az aranybefektetést az elmúlt évek mélypontjain sem, és mindenki nyereségként kezeli a mai értéken” – érvel a volt MNB-elnök.

„Egy évvel ezelőtt, 2025 márciusában az Indexnek adott interjúban egyértelműen kifejtettem, hogy az ÁSZ-jelentés módszertani megközelítését szakmailag vitathatónak tartom – különösen azt, hogy kizárólag a pillanatnyi tőzsdei árfolyamokat veszik figyelembe az EPRA NTA-módszer helyett. Ezt az álláspontomat határozottan fenntartom” – vallja Matolcsy. 

A fia barátja által beépített arany vécékefe közcélt szolgál

Levelében hozzáteszi: az MNB-alapítványok nem rövid távú spekulációra jöttek létre, hanem „több évtizedes időhorizonton szolgálják a kitűzött közcélokat”.

Matolcsy ír még általában a jegybank 12 éves működéséről, amíg ő volt annak vezetője, állítása szerint sok mindenre volt büszke, ezeket fel is sorolja.

Ami fontosabb, hogy kitér az MNB-székház felújítására is, amelyet fiának barátja, Somlai Bálint és cégcsoportja végzett, az eredeti tervekhez képest jelentősen felülárazva, és amelybe még arany vécékefe is került – nyilván ez is a „több évtizedes időhorizonton kitűzött közcélok” közé tartozott.

Az új MNB-vezetés ezt nem így látta, és feljelentést tett az eredeti tervekhez képest több mint 1,5-szeresére dráguló és időben is sokat csúszó felújítás miatt.

Szerinte az épület „a magyar pénzügyi rendszer szimbolikus és funkcionális sarokköve – kívülről és belülről egyaránt”, kiszolgálja a jegybanki szakmai munkát, és biztosítja a következő generációk szakmai műhelyét.

A több évtizedes életciklusra tervezett intézményi infrastrukturális beruházás igazságügyi szakértők által megerősített arányos értékét nem helyes a kivitelezési költség alapján megítélni. Az épület és tartozékainak vagyonértéke az MNB mérlegében szerepel, és hosszú távon a magyar állam, illetve a magyar pénzügyi rendszer javát szolgálja.