A beszélgetés középpontjában a magyar választások és az Európai Unió állt, pontosabban a választások következményei, amelyek messze túlmutatnak a belpolitikán.
A szakértő szerint Brüsszelben új döntéshozatali mechanizmus körvonalazódik, amely újraértelmezheti az egyhangú döntéseken alapuló vétórendszert a kül- és biztonságpolitikai kérdésekben.
Tarjányi azt mondta, hogy ez részben válasz az elmúlt évek blokkoló politikájára, amelyben Magyarország kulcsszerepet játszott. Emellett arról is beszélt, hogy Európa egyre inkább biztonsági közösségként kénytelen működni, miközben külső szereplők – különösen Oroszország – aktívan próbálnak beavatkozni a kontinens politikai folyamataiba, így a magyar választásokba is. A biztonságpolitikai szakértő kitért:
a visszatartott uniós forrásokra,
az új magyar kormány mozgásterére,
valamint a titkosszolgálati műveletek és az információs hadviselés szerepére,
illetve szóba került az energiaválság is, amely komoly hatással lehet Európára – és Magyarországra is.
A vétók ideje lejárt
Tarjányi hosszan beszélt arról, hogy az Európai Unió türelme elfogyott: „tele lett a hócipője Brüsszelnek” azzal, hogy egyes tagállamok – élükön Magyarországgal – rendszeresen blokkolták a közös döntéseket.
A szakértő szerint hónapokon belül fordulat jöhet: megszűnhet az egyhangúság követelménye a kül- és biztonságpolitikai ügyekben. Ez azt jelentené, hogy egy-egy ország nem tudná többé megakasztani a 27-ek döntéseit.
Tarjányi ezt így fogalmazta meg: „nem fordulhat elő még egyszer, hogy 9–10 millió ember akadályozza 450 millió életét.”
Szerinte ennek hátterében az áll, hogy az Európai Uniót ellenfelei már nem pusztán gazdasági közösségként kezelik, hanem „potenciális célpontként”. Emiatt Brüsszel gyorsabb és határozottabb reakciókra kényszerül, amit a jelenlegi döntéshozatali rendszer nem tesz lehetővé.
A magyar kormány korábbi stratégiáját Tarjányi egyértelműen bírálta. Úgy véli, az Orbán-kormány „hintapolitikát” folytatott Moszkva és Washington között, amit Európa végül szankcionált – többek között a befagyasztott uniós forrásokkal. Ezek összege mintegy 8800 milliárd forint, amelynek egy része az év végén el is veszhet.
Közben Brüsszel már az új vezetéssel számol: Ursula von der Leyen „a legprofibb csapatot” küldte Budapestre, hogy felgyorsítsák a források lehívását – de csak akkor, ha Magyarország teljesíti a jogállami feltételeket.
A titkosszolgálatok befolyásának felmérése elengedhetetlen
A beszélgetés egyik legerősebb része a titkosszolgálati beavatkozásokról szólt. Tarjányi állítása szerint az orosz hírszerzés aktívan jelen volt a magyar választások idején, akár egy 15–20 fős operatív egységgel. Ugyanakkor európai szolgálatok is felléptek, és információkat szivárogtattak ki, hogy ellensúlyozzák ezt a hatást.
„Mindenki itt volt, és nem is ment el” – fogalmazott, utalva arra, hogy Magyarország továbbra is hírszerzési műveletek célpontja marad. Tarjányi kritizálta a magyar állam biztonsági működését:
szerinte elfogadhatatlan, hogy egy külügyminiszter vagy akár a miniszterelnök beszélgetései ilyen könnyen lehallgathatók. „Rendet kell tenni” – mondta.
A szakértő arra is figyelmeztetett, hogy az új kormány előtt nemcsak gazdasági, hanem súlyos nemzetbiztonsági feladatok is állnak. Miközben Brüsszel támogatása erős lehet, Magyarországnak „értékalapon” kell politizálnia – különben ismét könnyen perifériára sodródhat Európában.
A beszélgetés végén szóba került az amerikai–iráni konfliktus, pontosabban a Hormuzi-szoros helyzete is. Tarjányi szerint ha a helyzet nyárra nem javul, súlyos energiaválság alakulhat ki Európában.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!