A Tisza Párt földindulásszerű, kétharmados győzelmét követően több cikket is írtunk arról az Indexen, hogy a piacok reagálnak a magyar országgyűlési választások kimenetelére. Ám a befektetők valójában már a voksolás előtt árazták annak várható kimenetelét. Erről, valamint a befektetési piac aktualitásairól is beszélt az Indexnek Andres Kitter, a Lightyear vezérigazgatója.
Piac, politika és pszichológia: így gondolkodnak ma a befektetők
A befektetők viselkedése gyakran többet árul el a piacokról, mint bármilyen hivatalos előrejelzés. A magyar adatokból kirajzolódó minták is ezt igazolják: a befektetők reagálnak a politikai környezetre, még ha ennek motivációi nem is mindig egyértelműek – mutatott rá lapunknak a befektetési platform vezetője. Andres Kitter szerint felületükön keresztül jól látható, hogy a magyar felhasználók portfóliói az elmúlt időszakban módosultak, ami „tükrözhetett egyfajta választás előtti pozicionálást”. A legszembetűnőbb változás az OTP-részvényeknél jelentkezett, ahol a vásárlási aktivitás márciusban több mint háromszorosára nőtt februárhoz képest, ami egyedülálló jelenség volt a platform más piacaihoz viszonyítva.
A jelenség mögött többféle értelmezés is állhat. Kitter szerint egyes befektetők „bizalmi fogadást kötnek a hazai piacra”, vagyis a magyar pénzügyi rendszer stabilitásában bíznak, függetlenül a politikai kimeneteltől. Ugyanakkor egy másik olvasat inkább védekező stratégiát sejtet: a bizonytalanság idején a befektetők az ismerős, kézzelfogható eszközök felé fordulnak. Ezzel párhuzamosan viszont az is megfigyelhető, hogy egy másik csoport éppen ellenkező irányba mozdult el, és feltörekvő piaci, valamint latin-amerikai ETF-ek felé nyitott.
„Ez a kettősség jól mutatja, hogy nincs egységes »piaci válasz« a politikai eseményekre, inkább párhuzamos stratégiák léteznek” – hangsúlyozta.
A vezérigazgató összegzése szerint a piac nem egyetlen, tiszta jelzést ad, hanem sok kisebb, egyéni döntésből áll össze.
„Az adatok azt sugallják, hogy a befektetők figyelembe veszik egy választás lehetséges kimenetelét, és ennek megfelelően módosíthatnak portfóliójukon. De ez nem egyetlen, egységes jelzés – inkább különböző irányokba tett egyéni fogadások sorozatának tűnik” – fogalmazott. Ez a megközelítés arra is rávilágít, hogy a modern befektetési környezetben a kollektív viselkedés sokkal inkább fragmentált, mint korábban.
Bizonytalanság, ami nem bénít, csak átalakít
A befektetőknek jelenleg (is) nem túl kedvező geopolitikai, globális gazdasági környezetben kell „megtenniük tétjeiket”. Arra voltunk kíváncsiak, hogy ez a bizonytalanság inkább motorja, vagy gátja a piacnak.
„Befektetőtől függően mindkettő lehet” – egyértelműsítette Andres Kitter. Adataik alapján a befektetők nem hátrálnak meg a bizonytalanság elől, inkább újraszervezik portfólióikat. Magyarországon például egyértelmű elmozdulás történt a földrajzi diverzifikáció irányába, ami azt jelenti, hogy a korábban európai és amerikai eszközökre koncentráló befektetők egyre inkább nyitnak más régiók felé.
Ez a folyamat nem menekülés, hanem tudatos alkalmazkodás. A befektetők »aktívan navigálnak« a bizonytalan környezetben, és igyekeznek megosztani a kockázatot. Ugyanakkor az is látható, hogy nő az érdeklődés az alternatív értékmegőrző eszközök iránt, ami klasszikus reakció a globális bizonytalanságra
– fejtette ki Kitter.
A negatív hatás azonban nem elhanyagolható. A bizonytalanság ugyanis nemcsak a portfóliók szerkezetét, hanem a befektetési hajlandóságot is befolyásolja. Kitter szerint a bizalom kulcsfontosságú tényező abban, hogy valaki egyáltalán elindul-e a befektetés útján. Ha ez meginog, sok potenciális befektető inkább kivár. Ez különösen fontos tanulság egy olyan időszakban, amikor a globális környezet „zajos”, és a döntésekhez szükséges információk gyakran túlterhelik a felhasználókat.
Éppen ezért a Lightyear stratégiájában kiemelt szerepet kapnak az egyszerű, alacsony komplexitású termékek. A cél az, hogy csökkentsék a belépési küszöböt, és segítsék azokat is, akik még csak gondolkodnak a befektetésen. Ez a megközelítés jól illeszkedik ahhoz a trendhez, hogy a pénzügyi szolgáltatások egyre inkább a felhasználói élmény köré szerveződnek.
A Lightyear Magyarországon is bevezette „Kész Mixek” nevű funkcióját, amely három – mérsékelt, lendületes és globális – kockázatalapú, BlackRock és Vanguard alapokra épülő, előre összeállított portfóliót kínál a befektetőknek, leegyszerűsítve a több ezer eszköz közötti választást. A szolgáltatás minden számlatípuson, így TBSZ-en is elérhető, vételi és eladási díj nélkül (a szokásos devizaátváltási költség mellett), és célja, hogy azok számára is hozzáférhetővé tegye a diverzifikált befektetéseket, akiknek nincs mélyebb pénzügyi tudásuk vagy idejük a piac követésére. A bejelentés hátterében az áll, hogy bár a magyar háztartások pénzügyi vagyona jelentősen nőtt (a GDP 114 százalékára), annak 72 százaléka továbbra is a legfelső 10 százaléknál koncentrálódik, miközben a passzív befektetések iránti igény már széles körben megjelent; a Lightyear új terméke ezt az akadályt igyekszik lebontani azzal, hogy egyszerű, automatizálható és széles körben hozzáférhető befektetési megoldást kínál.
A befektetés nem döntés, hanem folyamat
Szakemberek szerint a pénzügyi tudatosság egyik alapköve, a részvénypiacon való jelenlét? Adott a kérdés, miként kell elkezdeni utunkat a részvények világában. Andres Kitter egyetért azzal az elvvel, hogy a gyakorlati tapasztalat kulcsfontosságú, ugyanakkor árnyalja a „kezdj egy részvénnyel” típusú tanácsokat. Szerinte ez a megközelítés sokaknál inkább szorongást kelt, mert azt sugallja, hogy az első lépésnél már jól kell dönteni.
Ezzel szemben a valóság az, hogy a legtöbb ember számára a diverzifikált befektetések jelentik a racionális kiindulópontot. A magyar adatok is ezt támasztják alá: a befektetők portfóliójuk mintegy felét ETF-ekbe helyezik, ami jóval magasabb arány, mint más piacokon. (Az ETF – Exchange-Traded Fund – egy olyan befektetési alap, amelyet a tőzsdén ugyanúgy lehet adni-venni, mint egy részvényt. Lényegében befektetések „alapcsomagja”, amelyben egy döntéssel sok helyre fektetsz be egyszerre. Például, ha valaki vesz egy ETF-et, ami az S&P 500 indexet követi, akkor nem egyetlen cég részvényét veszi meg, hanem egyszerre kb. 500 nagy amerikai vállalat – például Apple, Microsoft – egy kis darabját.)
Ez Kitter szerint nem a kockázatkerülés jele, hanem tudatos stratégia. „A diverzifikáció csökkenti annak a kockázatát, hogy egyetlen rossz döntés kisiklassa a hosszú távú haladást” – fogalmazott. A hangsúly tehát nem az első döntésen, hanem a folyamaton van: egyszerűen kell kezdeni, megérteni az eszközöket, majd hagyni, hogy a befektetés idővel dolgozzon.
Ez a szemlélet különösen fontos egy olyan környezetben, ahol a gyors nyereség ígérete gyakran elvonja a figyelmet a hosszú távú stratégiákról. Kitter szerint a tanulás nem elméleti folyamat, hanem a részvételből fakad, vagyis abból, hogy valaki ténylegesen jelen van a piacon.
Európa lemaradása: nem egyetlen ok áll a háttérben
Az egyik legérdekesebb kérdés, hogy miért marad el Európa az Egyesült Államoktól a befektetési aktivitásban. Andres Kitter szerint erre nincs egyszerű válasz, ebben kulturális, szabályozási és technológiai tényezők egyaránt szerepet játszanak.
Kulturálisan az európai háztartások inkább megtakarítók, mint befektetők. A bankbetét sok helyen alapértelmezett választás, és a befektetés gyakran olyan tevékenységnek tűnik, amely „másoknak való”. Ez a percepció mélyen gyökerezik, és nehezen változik.
Szabályozási oldalon a piac töredezettsége jelent problémát: nincs egységes európai befektetési élmény, ami egyszerűvé tenné a belépést.
Technológiai szempontból ugyan történt előrelépés, de Európa még mindig lemaradásban van az amerikai piachoz képest, ahol a lakossági befektetési infrastruktúra már régóta fejlett.
A kelet–nyugati különbségek is markánsak: Nyugat-Európában magasabb a részvétel és erősebb a pénzügyi kultúra, míg Közép- és Kelet-Európában – így Magyarországon is – óvatosabb a hozzáállás.
Ugyanakkor Andres Kitter optimista: szerinte az érdeklődés megvan, és ha a strukturális akadályokat sikerül lebontani, a részvétel növekedni fog. Ez különösen fontos üzenet egy olyan régióban, ahol a megtakarítási kultúra erős, de a befektetési kultúra még kialakulóban van.
Ráadásul nem elég, hogy Európa lemarad a befektetések terén, az invesztorok az öreg kontinens részvénypiaci helyett előszeretettel szúrják befektetési zászlajukat az USA piacára. A vezérigazgató szerint mindez „racionális viselkedést” tükröz.
„Az amerikai piacok hosszú távon erős hozamokat produkáltak, az amerikai vállalatok dominálják a globális technológiát és innovációt, a hozzáférés eszközei pedig egyszerűbbek és olcsóbbak lettek. Így nem meglepő, hogy az európai lakossági befektetők több amerikai részvényt vásárolnak” – fejtette ki.
A hosszú távú játék: miért nehéz bent maradni?
A befektetés egyik legnagyobb paradoxona, hogy nem az elindulás a legnehezebb, hanem a kitartás. Bár sokan eljutnak odáig, hogy számlát nyitnak és pénzt utalnak, a valódi kihívás az, hogy hosszú távon is befektetők maradjanak.
A probléma gyökere az emberi viselkedésben rejlik. A befektetők hajlamosak a piaci ciklusokhoz alkalmazkodni: emelkedés után vásárolnak, esés után pedig eladnak. Ez a stratégia viszont rendszeresen alulteljesítéshez vezet. „A befektetés csak akkor működik, ha benne maradsz” – hangsúlyozta Kitter.
Magyarországon a tartós befektetési számla (TBSZ) fontos eszköz ebben a folyamatban, mert strukturálisan ösztönzi a hosszú távú gondolkodást. Az adókedvezmények miatt a befektetők hajlamosabbak kivárni a szükséges időtávot, ami javítja az eredményeket. Ez a megközelítés jól mutatja, hogy a pénzügyi termékek nemcsak eszközök, hanem viselkedési mintákat is formálnak. Ha a struktúra a hosszú távot jutalmazza, a befektetők nagyobb eséllyel maradnak következetesek.
Olcsóbb már nem lesz – mi jön az árverseny után?
A Lightyear által fémjelzett neobróker-piac egyik leglátványosabb jelensége az árverseny, amely gyakorlatilag lenullázta a jutalékokat. Andres Kitter szerint azonban ez a folyamat elérte a határait: az ETF-ek végrehajtási díjai esetében már „közel vagyunk a padlóhoz, a nulla az nulla”, vagyis nincs hova tovább csökkenteni a díjakat. A jutalékok terén a „verseny a mélybe” nagyrészt lezajlott, és a legtöbb komoly platform hasonló szinten van az alapok tekintetében.
A verseny így új dimenziókba helyeződik át. A jövőben a termékkínálat minősége, a felhasználói élmény és a bizalom válik meghatározóvá. Az ügyfelek már nemcsak azt kérdezik majd, hogy mennyibe kerül a szolgáltatás, hanem azt is, hogy segíti-e őket jobb befektetővé válni.
„Ez a szemléletváltás alapvetően formálhatja át a piacot. A hangsúly a rövid távú költségekről a hosszú távú értékre helyeződik át, ami a szolgáltatók számára is új kihívásokat jelent. A túlzott árverseny ugyanis könnyen a minőség rovására mehet, ami végső soron a felhasználók számára sem előnyös” – fogalmazott a vezérigazgató.
Demokratizáció vagy zaj? – Így formálja át a befektetést a technológia
A beszélgetés során Andres Kitter több, egymással szorosan összefüggő kérdésen keresztül rajzolta meg, hogyan alakul át a befektetések világa a technológia, a piaci környezet és a felhasználói viselkedés hatására.
A „fractional investing”, vagyis a töredékrészvények kapcsán úgy fogalmazott, hogy azok alapvetően demokratizáló hatásúak: „az a képesség, hogy birtokolhatunk egy szeletet egy olyan vállalatból, amelynek teljes részvényára egyébként sok lakossági befektető számára elérhetetlen lenne, valódi strukturális javulás”. Ez lebontja a belépési korlátokat, és kisebb összeggel is lehetővé teszi a diverzifikációt. Ugyanakkor a spekuláció veszélyét sem zárta ki, de szerinte ez nem az eszközből fakad, hanem abból, hogyan használják: „bármilyen eszközt lehet jól vagy rosszul használni”. A kulcs az, hogy a platform rövid távú kereskedést vagy hosszú távú gondolkodást ösztönöz-e.
A technológiai fejlődés új lehetőségeket és új kockázatokat is hoz a befektetések világába. A mesterséges intelligencia szerepe a befektetések terén „attól függ, mit próbál elérni az AI”. A hasznos megoldások segítenek megérteni a befektetéseket, nem pedig döntéseket erőltetnek. A rossz irány ezzel szemben túlzott magabiztosságot és gyakori kereskedést generál, ami rontja a hozamokat. Kitter szerint az AI még „gyerekcipőben jár”, de komoly lehetőség, ha a fejlesztések a hosszú távú érdekeket szolgálják.
Bankok vagy befektetési platformok?
Miközben a magas kamatkörnyezetben a „cash is back” jelenség újra erős, a befektetési platformok szolgáltatásaik révén lassan bankokká válnak. „Magas kamatkörnyezetben a készpénz újra vonzó, és tartása már nem egyértelműen irracionális” – mondta a vezérigazgató.
Ugyanakkor különbséget tett a bankbetétek és a befektetési megoldások között, kiemelve, hogy a nem befektetett pénzre kínált hozam náluk piaci alapú és nem garantált. A cél továbbra is a hosszú távú vagyonépítés, de a termékeknek alkalmazkodniuk kell a valós pénzügyi viselkedéshez. Ebből a logikából fakad az is, hogy a Lightyear nem univerzális pénzügyi szolgáltató akar lenni. Kitter szerint az „all-in-one” modell könnyen középszerűséget eredményez, ezért inkább a befektetésekre koncentrálnak, ahol valódi értéket tudnak adni.
A versenyben sem lát garanciát a sikerre, de úgy véli, sok szereplő félreérti a piacot, mert egyetlen országra vagy ügyféltípusra épít. Ezzel szemben platformjukat eleve több európai piacra tervezték, mély lokalizációval. Magyarországon például a TBSZ digitális, alacsony költségű elérhetőségével próbálnak kitűnni.
Minden várakozással töltött év a kamatos kamat elvesztegetett éve
A növekedési lehetőségekről szólva kiemelte: nem választanak a lakossági és a vállalati szegmens között. Mindkettő fontos, de a legnagyobb potenciál továbbra is abban van, hogy Európában még mindig tömegek nem fektetnek be. „A valódi áttörést az hozhatja, ha a megtakarítási kultúra fokozatosan befektetési kultúrává alakul – aminek jelei Magyarországon már látszanak” – mondta Andres Kitter, akitől zárásként azt kérdeztük, hogyha egy dolgot kellene megváltoztatni az emberek pénzügyi gondolkodásában, mi lenne az.
Azt az elképzelést, hogy a befektetés olyan, amit akkor csinálsz, ha már van »elég« pénzed. Valószínűleg ez a legkárosabb hiedelem a személyes pénzügyekben, és rendkívül elterjedt egész Európában, így Magyarországon is. A valóság pontosan az ellenkezője: szerény összegekkel, hosszú időn keresztül befektetni sokkal hatékonyabb, mint később nagyobb vagyonnal. A kamatos kamat mindenek felett a türelmet és a következetességet díjazza. Minden várakozással töltött év a kamatos kamat elvesztegetett éve, és ez a veszteség végleges. Azokat az éveket nem lehet visszakapni
– hangsúlyozta.
(Borítókép: Képünk illusztráció! Fotó: Michael Nagle / Bloomberg / Getty Images)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!