A techfórumok az elmúlt hetekben széles körben tárgyalták azt a 2027-ben életbe lépő európai uniós szabályozást, amely kötelezi a gyártókat a hordozható elektronikai eszközök akkumulátorainak könnyen cserélhetővé tételére. Bár a bejegyzések egy része azonnal a lepattintható hátlapú telefonok tömeges visszatérését prognosztizálta, a vonatkozó rendelet szövegezése jóval racionálisabb és mérsékeltebb átállást követel meg a piacon. A változás azonban így is jelentős lesz.
Középpontban a fenntarthatóság
Az (EU) 2023/1542-es rendelet megalkotását hosszas előkészítő munka előzte meg. A jogszabály elsődleges mozgatórugója az elektronikai hulladék (azaz az e-waste) robbanásszerű növekedésének megfékezése és az Európai Unió körforgásos gazdaságra vonatkozó stratégiájának megvalósítása volt. Emellett a „Right to Repair” (azaz a javításhoz való jog) nemzetközi mozgalom nyomása is kulcsszerepet játszott.
Mint ismeretes, az iparági trendek az elmúlt évtizedben a zárt, ragasztott, otthoni eszközökkel szinte bonthatatlan készülékházak irányába mutattak. A gyártók – hivatkozva a víz- és porállósági szabványokra, valamint az egyre vékonyabb dizájnra – megnehezítették az akkumulátorok cseréjét. Mivel azonban a lítiumionos akkumulátorok élettartama véges (általában ez az első hardverelem, ami egy okostelefonban felmondja a szolgálatot),
a nehézkes és drága szervizelés sok fogyasztót arra ösztönzött, hogy akkumulátorcsere helyett inkább új készüléket vásároljon.
Az unió döntéshozói ezt a mesterségesen generált fogyasztási kényszert és a környezetszennyező gyakorlatot kívánták felszámolni.
A 2027 februárjától hatályba lépő törvények kötelezik a gyártókat, hogy a hordozható eszközök (tehát okostelefonok, tabletek vagy épp kézi játékkonzolok) akkumulátorai viszonylag egyszerűen cserélhetők legyenek. Fontos kiemelni, hogy bár a jogszabály csak az Európai Unió területén lesz érvényes, a modern tömeggyártás globális termelési láncai és költséghatékonysági okai miatt a gyártók valószínűleg a világ többi piacán is ezekkel, a könnyebben szerelhető modellekkel fognak jelen lenni. Erre utal az is, hogy már hetekkel ezelőtt felröppentek az első olyan pletykák, amelyek egy újratervezett Nintendo Switch 2 konzolról árulkodtak, minek legfőbb újdonsága az, hogy akkumulátora már kivehető.
Mit jelent a szabályozás a gyakorlatban?
A szabályozás pontos hatásának megértéséhez érdemes megvizsgálni a rendelet szóhasználatát. A 3. cikkely definíciója szerint egy okostelefon telepe „hordozható akkumulátornak” minősül, az igazi kulcskérdés azonban a 11. cikkelyben található: mikor tekinthető egy akkumulátor a végfelhasználó által könnyen eltávolíthatónak? A szöveg szerint akkor, ha az:
…a termékből a kereskedelemben kapható szerszámok használatával eltávolítható anélkül, hogy speciális szerszámok (kivéve, ha azokat a termékkel együtt ingyenesen biztosítják), szabadalmaztatott szerszámok, hőenergia vagy oldószerek használatára lenne szükség a termék szétszereléséhez.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az indokolatlanul erős ipari ragasztók, a hőfúvót igénylő ragasztásbontások és a vegyszeres oldószerek ideje lejár a fogyasztói elektronikában. Ugyanakkor a jogszabály NEM tiltja a csavarok használatát, és nem kötelezi a gyártókat szerszám nélküli nyitómechanizmusok beépítésére. A gyártók – például a Honor vagy a Xiaomi – könnyedén eleget tehetnek a szabályozásnak úgy is, ha a készülék dobozába mellékelnek egy apró, szabványosított bontószerszámot, amellyel a hátlap (vagy bizonyos esetekben az előlap) biztonságosan, hőkezelés nélkül felnyitható.
Persze itt nem arra kell gondolni, hogy az okostelefonok dobozában ezentúl kötelező tartozék lesz a 20 darabos csavarhúzószett… Ez a bontószerszám egy kis kreativitással akár a SIM-tűbe is beépíthető lehet.
Evolúció, nem revolúció
A piac szereplői számára persze a szabályozás nem új keletű, hiszen már 2023-ban felmerült a bevezetése, így a legtöbb vállalat már megkezdte az alkalmazkodást. Az okostelefon-gyártók többségénél (így a Samsungnál, a Xiaominál, a Honornál vagy a Motorolánál) a jövőben drasztikus újratervezés helyett inkább okosabb mérnöki megoldásokra és a szerelhetőség finomhangolására számíthatunk. Például az iparág már most is egyre inkább a „battery pouch” (azaz a húzófüllel ellátott akkumulátortasak) megoldások felé hajlik a masszív ragasztórétegek helyett.
A jövőben továbbá a vízállóságot várhatóan nem visszafordíthatatlan ragasztással, hanem precíziós tömítőgyűrűkkel, csavaros rögzítésekkel és ellenállóbb hátlapi anyagokkal biztosítják, amelyek túlélik az ismételt felnyitást. A strapabíró, puszta kézzel nyitható készülékek (mint a Samsung Galaxy XCover széria) pedig továbbra is a niche kategóriát fogják képviselni.
Különösen érdekes ugyanakkor az Apple helyzete, amely történelmileg a legzártabb hardveres ökoszisztémát tartotta fenn. A vállalat egyrészt a szabályozói nyomásnak engedve már tavaly bevezette a saját otthoni javítókészleteit. Másrészt a jogszabály tartalmaz egy kiskaput: egy másik – az (EU) 2023/1670) névre hallgató – rendelet értelmében azok az akkumulátorok, amelyek 1000 teljes töltési ciklus után is képesek megőrizni eredeti kapacitásuk legalább 80 százalékát, bizonyos esetekben mentesülhetnek a legszigorúbb cserélhetőségi előírások alól.
Az Apple hivatalos specifikációi szerint a 2023-ban piacra dobott iPhone 15 sorozat modelljeitől kezdve az akkumulátoraik pontosan megfelelnek ennek a megemelt élettartam-követelménynek.
John Ternus, a hardverfejlesztésért felelős vezető alelnök (és szeptembertől az Apple vezérigazgatója) korábban hangsúlyozta, hogy a vállalat filozófiája szerint egy eleve hosszú élettartamra tervezett termék fenntarthatóbb, mint egy olyan, amelyet bár könnyű javítani, de erre gyakran rászorul. Ha az Apple a jövőben is képes garantálni ezt a magas ciklusszámot, elképzelhető, hogy számukra az új uniós szabályozás csekély hardveres átalakítást fog csak jelenteni.
Összességében tehát az Európai Unió döntése egy racionális lépés a fenntarthatóbb elektronikai piac felé. Bár a gyártóknak újra kell gondolniuk a belső architektúrát és a ragasztástechnikákat, a fogyasztók és a környezet egyaránt nyer: a készülékek élettartama kitolhatóvá válik, az e-hulladék mennyisége pedig csökkenthető anélkül, hogy a modern okostelefonok prémiumdizájnjáról vagy vízállóságáról le kellene mondanunk.
(Borítókép: Thierry Monasse / Getty Images)
5 könyv
Több mint 600 meghökkentő, érdekes és tanulságos történet!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!