Rogánék által irányított karaktergyilkosság, tudósítás helyett narratívaépítés, előre megírt riportok – kitálalt a közmédia működéséről az egykori alkalmazott

„A közmédiában nem tájékoztatás folyt, hanem narratívaépítés. Az állami ünnepségeken az élő bejelentkezésekhez előre megkapták a paneleket: milyen szavakat kell használni, mit szabad mondani, mit nem. Rogán Antal minisztériumából küldték ezeket. Volt egy utasítás, hogy mely kulcsszavakat használják a szerkesztők: migráns, Brüsszel, terrorizmus” – írja Balogh Krisztina, a közmédia egykori újságírója a Facebook-oldalán.

„Miért mondtam fel a közmédiánál?” felütéssel kezdődő posztjában Balogh visszaemlékszik, hogy 2016-ban gyakornokként került a közmédiához, ahol a híradóban kezdett dolgozni. Néhány hónap alatt beletanult a szakmába, amit szeretett is csinálni, majd gyakornokból alkalmazott lett, és ezután kezdte el látni, mi is zajlik a közmédiánál.

A riporteri értekezleteken nem ötletek születtek, hanem előre eldöntött témákat osztottak ki. A politikai anyagokat csak a »megbízható« riporterek kapták. A fontos eseményekről eleve tudni lehetett, ki fog tudósítani. Nem azért, mert ő volt a legfelkészültebb, ő azt hozta ki a riportból, ami az elvárás volt

– írja Balogh.

Hozzáteszi: az értekezleteken gyakran ott volt Németh Zsolt, becenevén Pitbull, aki utasításokat adott, gyakran a riporterrel együtt találta ki, „hogyan kell felépíteni egy anyagot úgy, hogy abból ne tájékoztatás legyen, hanem karaktergyilkosság”. Az ellenzéki politikusokat nevetségessé kellett tenni, alkalmatlannak kellett mutatni.

„Rettegtek a »fentről« érkező parancsoktól. A riportokat szétcincálták, újra és újra átírták ugyanazokra a kulcsszavakra, fordulatokra, amelyek a kormány narratívájába illenek” – írta a közmédia szerkesztési gyakorlatáról.

Balogh megosztott egy személyes történetet is. Állítása szerint egyszer a menekültválság idején azt a feladatot kapta, hogy egy olyan orvost keressen, aki kamera előtt is elmondja, hogy „a migránsok veszélyesek, mert betegségeket terjesztenek”. Szerinte a cél a félelemkeltés volt, nem az igazság leírása.

Beszűkíteni akarták a világot, nem pedig megértetni. A gondolkodás helyett reflexekre neveltek: félelemre, utálatra, gyanakodásra. És közben emberek milliói (!) azt hitték, hogy valódi híradót néznek

– fogalmaz Balogh.

Az újságíró végül a körülmények miatt 2018 végén felmondott a közmédiánál, erről azt írja, hogy a lelkiismerete fontosabb volt, mint a gyerekkori álma. Bejegyzését pedig azzal zárja, hogy mindezzel nem most, az Orbán-kormány bukása után állt elő először, 2019-ben már a 444-nek minderről beszélt, később arccal, névvel szerepelt a lap kisfilmjében is, amiben feldolgozták a témát, „csak akkor kevesen hallották meg”. A 444 videója itt tekinthető meg.

A főként a kormánypártok narratíváját közlő közmédia témája a kampányban is többször előkerült, márciusban pedig a Republikon Intézet kutatása végleg egyértelművé tette, hogy leginkább közpénzből működő pártmédiaként lehet jellemezni az M1 híradót. A választás éjszakáján pár hajmeresztő állítást leszámítva meglepően elfogulatlan volt a közmédia, és a Tisza Párt győzelme után Magyar Pétert is meghívták, aki viszont a stúdióban is többször elismételte a választási ígéretét, miszerint kormányra kerülés után azonnal felfüggesztik egy időre a hírszolgáltatást.

A Tisza Párt választási győzelme után az MTI-nél a dolgozók elkezdték követelni a szakmai alapú működés visszaállítását. Pár turbulens nap és pár objektívnek mondható híradó után a közmédia gyorsan visszatért a fideszes narratívához, igaz, a Republikon újabb elemzése rámutatott: a „háború” szó említése jelentősen meggyérült a választások után.