Oroszország befolyásolási kísérletei visszás hatást értek el a kampány során

„A sikertelensége nem teszi meg nem történtté a választási kampányban tapasztalt orosz beavatkozást” – írja a Political Capital. A kutatóintézet hangsúlyozza, Oroszország – ahogy más országok esetében –, úgy Magyarországon is megpróbálta befolyásolni a választásokat, és annak ellenére, hogy ez nem mindig hatásos (Bulgáriában például sikerrel jártak, de Moldovában vagy Romániában kevésbé), nem szabad figyelmen kívül hagyni.

„Oroszország nem titkolt stratégia célja az Európai Unió gyengítése és az egykori Szovjetunió kelet-európai érdekszférájának visszaállítása” – írják, majd hozzáteszik, már 2009-ben is figyelmeztettek arra, hogy több, oroszbarát szélsőjobboldali párt jelent meg a régióban, 2014 óta pedig számos elemzésben jutottak arra a megállapításra, hogy a szélsőjobb és a szélsőbal szereplői is esetenként a Kreml érdekeit képviselik Európa-szerte.

Eleinte a Jobbik volt az orosz befolyásolás fő eszköze, amit Kovács Béla (KGBéla) példája tett egyértelművé, „a 2010-es évek második felétől azonban már nem volt szüksége az oroszoknak a Jobbikra, mivel a magyar kormánypárt egyre fegyelmezettebben alárendelte magát az orosz érdekeknek, a 2020-as évektől pedig az Orbán-kormányok orosz bekötöttsége az Európai Unióban példátlan mértékűvé vált” – fogalmaz a Political Capital.

Ennek pedig az idei kampányban is számos példáját láttuk, az intézet szerint három konkrét esetben felmerül az orosz–magyar információs műveletek gyanúja. Ide tartozik az ukrán pénzszállító konvoj feltartóztatása, a Moszkvából hazaszállított – majd DPK gyűléseken mutogatott – ukrán hadifoglyok példája és a szerbiai bombafenyegetés.

„Mindezt végigkísérte az orosz és a magyar kormány által irányított média nyilvánvaló együttműködése” – emelik ki.

Rámutatnak ugyanakkor, hogy ezek a beavatkozások végül ellentétes hatást érhettek el, mivel márciusban már azt mutatta a Political Capital felmérése, hogy a magyar választók többsége az orosz beavatkozást tekintette valós veszélynek, nem pedig a kormánypártok által hangoztatott „brüsszeli” és ukrán befolyást.

A szervezet azt is elmondja, hogyan kéne elindulni ezen az úton, felidézik, hogy már 2023 novemberében közzétettek egy 21 pontos javaslatcsomagot a témában. Ezek között szerepel, hogy meg kell erősíteni a viszonyt a nyugati szövetségesekkel, helyre kell állítani a fékek és ellensúlyok rendszerét, csökkenteni kell az Oroszországtól való energiafüggést, biztosítani kell a sajtó pluralizmusát, meg kell akadályozni az állami és magán médiamonopóliumok kialakulását.