Győr korábbi fideszes polgármestere, Dézsi Csaba András nem emlékszik semmilyen találkozóra, ami a II. rendű vádlottal, A. Alexanderrel P. Iván házában történt. Így olyan helyzetre sem, hogy A. Alexandert óvintézkedésként levetkőztette volna a múltkor tanúnak idézett P. Iván. „Ez olyan bizarr történet, hogy biztosan emlékezetes lenne” – mondta csütörtökön a Győri Törvényszéken a korábbi polgármester, akit másodszor idéztek be tanúvallomást tenni.
Márpedig A. Alexander fenntartotta a vallomását arról, hogy ez a találkozó megtörtént. Állítása szerint P. Iván, korábbi polgármesteri biztos a lehallgatástól tartva vetette le vele a ruháját és adott neki másikat, A. Alexander pedig ezután magyarázta el a frissen megválasztott Dézsinek a hulladékszállítás lényegét. Azt, hogy a kistérségi hulladékgazdálkodási társulás 112 településén a Győri Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. (GYHG) szállítja a szemetet, amely nem azonos a Győr-Szollal, ami akkor még az anyavállalata volt a GYHG-nek.
Ezt ismét cáfolom és remélem, lesz tanú és bizonyíték
A per másodrendű vádlottja Dézsitől kérdezett is:
A. Alexander.: Továbbra is tagadja, hogy 2020. március végén először hármasban, majd négyesben is találkoztunk P. Iván házában?
Dézsi Csaba András: Nem emlékszem, hogy ilyen lett volna. De ezek szerint akkor ön már két találkozóról is tud.
A. Alexander.: Utána többször is találkoztunk…
Dézsi Csaba András: Nem történt ilyen.
A. Alexander.: Sajnos el kell keserítsem, ez valóság volt. És azt is fenntartom a vallomásomban, hogy azért történt köztünk kenyértörés, mert a polgármester úrnak irreális elvárásai voltak velem szemben. Kérdezem azt is: felhívott ön engem telefonon?
Dézsi Csaba András: Nem, nem ismerem a számát és nem volt okom hívni.
A. Alexander.: Ezt határozottan cáfolom, telefonon háromszor-négyszer is keresett. És az ön száma is szerepel az én telefonomban.
Dézsi Csaba András: Ön hívhatott engem, és a szakmámból kifolyólag én minden számot visszahívok, ismeretlent is. De önnel nem szoktam beszélni.
A. Alexander.: Ezt ismét cáfolom és remélem, hogy lesz tanú és bizonyíték a későbbiekben arra, amit ön határozottan tagad.
K. Tamás vádlott (áll) igyekezett Szeles Szabolcsot kérdezni és állításaival szembesíteni – Fotó: Laczó Balázs / Telex
A hűtlen kezelésről szóló vád szerint a GYHG korábbi ügyvezetője, a per első rendű vádlottja, K. Tamás, valamint A. Alexander alvállalkozó 2020-ban mintegy 758 millió forintos kárt okozott a városnak. Az ügyészség állítása szerint az ügyvezető az alvállalkozó érdekeit követve kötött szerződéseket, amelyek között több túlárazott, indokolatlan vagy részben teljesítés nélküli megbízás is szerepelt. Ezek különféle szolgáltatásokra, például marketingre, őrzés-védelemre, tanácsadásra vagy bérlésre vonatkoztak.
Szeles: „Én nem ellenjegyeztem, csak szignóztam”
A védelem taktikája mostanra nyilvánvalóvá vált. A két vádlott az előkészítő ülésen tagadta a bűncselekményeket, és azt kívánják tanúkkal bizonyítani, hogy a tulajdonosi utasítások alapján jártak el. A tulajdonosa a GYHG-nek a győri önkormányzat volt, a Covid időszakában pedig – mint mindenhol az országban – a polgármester képviselte a tulajdonosai jogokat és dönthetett egyszemélyben a közgyűlés összehívása nélkül. A beidézett tanúk ugyanakkor alig emlékeznek valamire, a válaszok döntő része a „nem emlékszem” és a „nem tudom” köré csoportosul, ez így volt a tárgyalássorozat szerdai napján is.
Csütörtökön mindezt kiegészítette az újabb tanú, Szeles Szabolcs jelenleg fideszes önkormányzati képviselő, aki a vádbéli időszakban Dézsi Csaba András alpolgármestere volt. Szeles már a bírósági meghallgatása elején rögzíteni kívánta, hogy az ő feladatköre az éves költségvetések tervezése és menedzselése volt, nem „pénzügyekért felelős alpolgármesterként” regnált 2020 és 2024 között. Ezt azért hangsúlyozta, mert állítása szerint a városi cégek működésének ellenőrzése nem volt a feladata.
Szeles több jogkört lehántott az alpolgármesteri tisztségéről, őt hallgatva úgy tűnhetett, hogy számos dolog, amiről a közvélemény mostanáig az feltételezte, hogy városvezetői feladat, a tanú tolmácsolása szerint nem az volt. Erre jó példa, hogy amikor Szeles aláírt egy előterjesztést, azt szerinte nem „ellenjegyezte”, hanem „szignózta”, vagyis csak a lehetőségét biztosította, hogy tárgyalják az előterjesztésben szereplő témát. Az aláírás nem azt jelentette, hogy elolvasta, ellenőrizte és rendben találta, tudtuk meg a tárgyalóteremben.
Szeles és a II. rendű vádlott védőügyvédje között szóváltás alakult ki abban, hogy a volt alpolgármesternek észlelnie kellett volna-e vagy sem, hogy a GYHG nehéz anyagi helyzetbe került. Jellemző volt ez a párbeszéd is:
Szűcs István ügyvéd: Értesült a GYHG anyagi nehézségeiről?
Szeles Szabolcs: Mit jelent, hogy anyagi nehézség?
Szűcs István ügyvéd: Azt, hogy nincs pénze.
Szeles Szabolcs: Ez sem pontos, mit jelent?
A tanúként berendelt Szeles a Győrt és további 111 települést összefogó hulladékgazdálkodási társulásnak győri delegáltja is volt éveken át, Dézsi Csaba András a múlt heti tanúmeghallgatásán pedig olyan képet festett az általános helyetteséről, mint aki sokkal több feladatért felelt. Úgy tűnt, mint aki a polgármester helyett is tartja a kapcsolatot a városi cégekkel, azok vezetőivel. Ám a csütörtöki meghallgatáson Szeles teljesen más képet mutatott magáról, mivel számos dologra ő sem emlékezett, ahol pedig lehetett, ott kivonta magát a felelősség alól, mert állítása alapján az nem tartozott a feladatkörébe.
Az azért kiderült, hogy 2020-ban ellenezte, hogy a GYHG-nak százmilliós pluszforrást adjon az önkormányzat arra hivatkozva, hogy a cégnek sokkal több munkát és kiadást jelent a volt polgármester céljainak elérése, amivel Győr lehetne „a legtisztább város”. Emellett azt sem támogatta, hogy optikai válogatót lízingeljen a GYHG, mert a szerződésben előnytelen pontok is szerepelnek. „De döntés nem született, döntést én nem is hozhattam, csak véleményt mondtam erről”.
Dézsi Csaba András kritikának tekintette az ügyvédi észrevételt – Fotó: Laczó Balázs / Telex
A védelem azonban mást állít: egy döntés mégiscsak született, mégpedig Dézsi részéről, hogy az optikai válogató miatt kirúgták a GYHG-től K. Tamást és A. Alexandert. Az egész ügy kirobbanását ehhez kötik, holott ez nem is szerepel a vádiratban, viszont emiatt nézette át a városvezetés a GYHG-s többi szerződést.
Megint tanú: Dézsi szerint a politikus nem irányíthat
Dézsi Csaba András második meghallgatásán jóval több dologra emlékezett, mint az elsőnél, álláspontján ugyanakkor nem változtatott: csapatban dolgozott, a politika szerinte nem adhat utasítást cégeknek, a döntés a cégvezetők feladata; a politikus nem irányíthat, legfeljebb kérést fogalmazhat meg. Szűcs István védő kérdését ugyanakkor kritikának tekintette, a jogász ugyanis azt vetette fel, hogy a vád szerinti cselekmények 2020. március 30. és december 17. között történtek.
Hogyan működött a kontroll a városházán, ha ezek a dolgok ennyi ideig megtörténhettek? – kérdezte A. Alexander ügyvédje.
A tárgyalási napok során tapasztalt „tömeges emlékezetkiesés” után felüdülést jelentett Dézsi volt kabinetfőnökének, Endrődi Péternek a meghallgatása, aki majdnem mindent fel tudott idézni. Azt is, hogy egy éjszakán keresztül nézte át azokat a szerződéseket – emlékei szerint mintegy százat –, amelyek közt kiszúrta a magas „bánatpénzeket”. Vagyis azt az összeget, amit a GYHG a határozott idejű szerződések felbontásakor kifizetni kényszerült az alvállalkozóknak. Ezeken a számokon a szerződésekben utólag módosítottak, az összeg pedig „aránytalanul magas volt”, és a vád szerint ezeket a szerződéseket az I. rendű vádlott, K. Tamás, a GYHG korábbi ügyvezetője írta alá a cég nevében.
Az ügy tanúinak sorában számos fideszes politikust, a párt helyi meghatározó emberét találjuk. Köztük van a most meghallgatottakon kívül Borsi Róbert képviselő, P. Iván, akit ugyanúgy Dézsi „kijáró emberének” neveztek a vádlottak, mint Radnóti Ákos volt alpolgármestert, akit tanúként szintén beidézett a bíróság, de a tervek szerint később hallgatja meg.