António Costa, Ursula von der Leyen és Volodimir Zelenszkij közös lefkosiai nyilatkozata szerint a cél egyszerre Ukrajna költségvetési és védelmi ellenálló képességének megerősítése, valamint az, hogy további nyomást gyakoroljanak Oroszországra az érdemi béketárgyalások érdekében.

Volodimir Zelenszkij a találkozó után arról beszélt, hogy „minden vezetőtől erős támogatást” kapott. Az ukrán elnök szerint az új forrásoknak gyorsan meg kell érkezniük, mert ezek egyszerre erősíthetik az ukrán hadsereget, fokozhatják a hadiipari termelést, és segíthetnek az energetikai rendszer védelmében. Ez lényegében egybeesik a hivatalos közös nyilatkozattal, amely szerint a hitel Ukrajna sürgős költségvetési és védelmi igényeit szolgálja, és az első kifizetést már a második negyedévben várják.

A sajtó kérdéseire válaszolva Cipruson Zelenszkij külön kitért Magyarországra is, és igyekezett lehűteni a személyeskedő értelmezéseket. Mint fogalmazott, számára ez „nem személyiségek kérdése”, hanem az, hogy Ukrajnának erős és jó kapcsolatokra van szüksége a szomszédaival. Orbán Viktor politikájáról azt mondta, hogy „nem volt igaza”, mert a gyűlölet szítása nem hoz hasznot, Magyarországnak pedig sok sikert kívánt. Hozzátette azt is, hogy Magyar Péterrel még nem találkozott személyesen, de diplomáciai kapcsolatfelvétel már volt közöttük.

António Costa úgy fogalmazott, hogy az EU most „két nagyon fontos lépést” tett: egyrészt megerősíti Ukrajna képességét a védekezésre az orosz invázióval szemben, másrészt fokozza a nyomást Moszkván, hogy komolyan kapcsolódjon be a béketárgyalásokba. A közös nyilatkozat ehhez azt is hozzáteszi, hogy a csatlakozási tárgyalási klaszterek mielőbbi megnyitását is sürgetik, vagyis Brüsszel most már nemcsak katonai és pénzügyi, hanem egyre hangsúlyosabban politikai-integrációs üzenetet is küld Kijev felé.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a találkozó után azt mondta: „ma jó nap Európa számára”. A bizottsági elnök emlékeztetett arra, hogy februárban már azt ígérte Zelenszkijnek, az EU „így vagy úgy”, de biztosan leszállítja a hitelcsomagot. Mostanra – mint fogalmazott – az előkészítő munka nagy része elkészült, és az idei évre összesen 45 milliárd eurót különítettek el. Elmondása szerint ennek mintegy egyharmada költségvetési célokat szolgál, kétharmada pedig a védelemre megy, az első konkrét elem pedig egy dróncsomag lesz, „drónok Ukrajnából Ukrajnának”. A hivatalos közös közlemény ugyan a belső arányokat és a dróncsomag részleteit nem bontja ki, de megerősíti, hogy a hitel a költségvetési és védelmi szükségletek fedezésére szolgál.

A közös ciprusi nyilatkozat külön kitér arra is, hogy az EU a nemzetközi partnerekkel együtt sürgősen támogatni akarja Ukrajna energiarendszerének helyreállítását és tél előtti megerősítését. A dokumentum a csernobili katasztrófa 40. évfordulója előtt a nukleáris biztonság fontosságát is hangsúlyozza, és felszólítja Oroszországot, hogy hagyjon fel az ukrán nukleáris létesítmények elleni támadásokkal és megszállásával.

Mindez azt jelzi, hogy az EU a ciprusi informális csúcs előtt tudatosan próbálta megkeretezni az Ukrajnáról szóló vitát: a támogatási hitel gyors folyósítása és a csatlakozási tárgyalási klaszterek mielőbbi megnyitásának sürgetése együtt már nem pusztán válságkezelési, hanem stratégiai politikai üzenet Kijev és Moszkva felé egyaránt. Ebbe a képbe illeszkedik bele az is, hogy Brüsszelben és Kijevben is új helyzetként kezelik Orbán Viktor távozását és Magyar Péter közelgő hivatalba lépését, még akkor is, ha az ukrán–magyar viszony tartós rendezéséhez a nehezebb kétoldalú ügyekben is előrelépésre lesz szükség.

Ez a cikk a PULSE projekt határokon átnyúló európai újságírói együttműködés részeként íródott. Szerző: Folk György (EUrologus / HVG, Ayia Napa)