A márciusi EU-csúcs után április 23-án és 24-én ismét találkoznak a tagállamok állam- és kormányfői, hogy ezúttal egy informális találkozó keretén belül tárgyaljanak fontos, az unió jövőjét meghatározó témákról.
A helyszínt ezúttal a soros elnökséget betöltő Ciprus adja, ugyanakkor hiába a napsütéses, mediterrán idő, nehéz tárgyalásoknak néznek elébe a tagállamok vezetői, pedig a gyakran vétózó Orbán Viktor leköszönő magyar miniszterelnök azon részt sem fog venni, így rendes búcsúztatása sem lesz, jóllehet a leköszönő vezetőknek mindig adnak ajándékot.
Az EU jövőjéről szóló tárgyalás helyett ismét krízismenedzsmentet tartanak
A csúcs főtémáját ugyan a következő, 2028-tól kezdődő uniós költségvetés, az ún. többéves pénzügyi keret (MFF) adná, és a márciusi csúccsal ellentétben az végül nem kerül le a napirendről, de a világ eseményei ismét így is átírták az előzetes menetrendet:
az informális csúcson ugyanis a közel-keleti helyzet és az ukrajnai háború lesznek a kiemelt témák.
Ukrajnáról a tervek szerint azonban viszonylag kevés szó esik majd: a soros elnökség terve szerint csütörtök este egy kétórás munkavacsorán beszélik át Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel a háború jelenlegi állását, valamint Ukrajna helyzetét.
Zelenszkij legutóbb decemberben vett részt személyesen egy uniós találkozón, amikor a tagállamok vezetői megegyeztek egy Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitelről, amiből végül három ország, köztük Magyarország is kimarad. Most valamennyire bizonyára megkönnyebbülten érkezik majd Ciprusra az ukrán elnök, mivel Magyarország végül feladta a hitellel szemben emelt vétóját, így a pénz egy része már a második negyedévben megérkezhet Kijevbe.
A főtéma ugyanakkor nem Ukrajna lesz, hanem a közel-keleti helyzet. Ugyan Donald Trump amerikai elnök és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök Irán ellen indított háborújában egy tagállam sem vesz részt,
azonban Trump háborúját leginkább Európa szenvedi el.
Már a legutóbbi csúcson is szó volt róla, és most is az iráni háború adja majd a főtémát, mivel a háború következtében az Iráni Forradalmi Gárda lezárta a Hormuzi-szorost, amin a világ olajkereskedelmének húsz százaléka haladna át nap mint nap. Az amerikai–iráni tűzszünet következtében azóta a szoroson néha áthaladnak azok a hajók, amelyek hajlandóak egymillió dollárt fizetni Iránnak, de például a csúcsot megelőző napon Irán két tankerhajót kobzott el.
A közel-keleti helyzet miatt nőttek az energiaárak, kerozinból pedig akár már májusban hiány alakulhat ki Európában, megnehezítve ezzel a légi közlekedést.
A csúcson az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen prezentálja tervét, hogy miként próbálják uniós szinten csökkenteni az energiaárakat. Sajtóhírek szerint a német politikus egy átfogó energiatakarékossági csomagot fog bemutatni, ami egyszerre kezelné az aktuális válságot és gyorsítaná fel a fosszilis energiahordozókról való átállást.
Ezzel kapcsolatosan éles vita várható, mivel a Handesblatt birtokába került terv szerint a bizottság nem javasolná az üzemanyagok adójának a csökkentését, miközben közös uniós válasz hiányában több tagállam – például Ausztria – így tett; a bizottság ehelyett arra ösztönözné a tagállamokat, hogy a közösségi közlekedést és elektromos autók vásárlását támogassák, ezenkívül azt javasolná minden országnak, hogy csökkentsék az áramot érintő adókat.
A közel-keleti helyzetről egy munkaebéd során fognak tárgyalni a tagállamok vezetői, akikhez több mediterrán ország vezetője is csatlakozni fog, hogy közösen találjanak lehetséges válaszokat és megoldást a konfliktus Európát érintő gazdasági következményeire.
Emellett szóba kerülhet az Egyesült Államok és annak elnöke, Donald Trump is, aki az Irán ellen vezetett háborúja kapcsán is több ízben kritizálta az európai NATO-országokat, amiért nem segítenek neki, és többször is felvetette, hogy a védelmi szövetségből akár kiléptetné országát, miközben arra jogilag csak az amerikai Kongresszus képes.
Sikerülhet-e a legmagasabb szinten felgyorsítani a tárgyalásokat a költségvetésről?
A csúcs másik főbb témáját a már említett többéves pénzügyi keret adja – erről a menetrend szerint péntek délelőtt fognak közel három órát egyeztetni a tagállamok vezetői.
Mióta az Európai Bizottság bemutatta a költségvetési tervezetét még tavaly júliusban, a tagállamok folyamatosan tárgyalnak róla, de még nem sikerült közös álláspontra jutniuk például abban a kérdésben, hogy mekkora is legyen a következő, 2028 és 2034 közötti költségvetés.
Az északi és nyugati nettó befizetők nem szeretnék, ha drasztikusan megemelnék a költségvetést, miközben a déli és keleti tagállamok pedig épp ebben lennének érdekeltek, hiszen úgy több uniós forrást fordíthatnának fejlesztésekre és felzárkózásra. Közben pedig az Európai Parlament – aminek szintén meg kell szavaznia majd a költségvetést – szakbizottsági szinten azt javasolta, hogy az Ursula von der Leyen által prezentált tervezethez képest is 10 százalékkal legyen nagyobb a következő költségvetés – a tagállami hozzájárulás a GNI 1,26 százaléka helyett 1,27-et javasol a parlament, ami sok tagállamnak nem fog tetszeni.
Ezenkívül az ún. fukar országoknak az sem tetszik, hogy az Európai Bizottság növelné az EU közvetlenül beszedett bevételeit, valamint kibővíteni azoknak a körét (jelenleg például az EU-n kívülről érkezett termékekre kivetett vámok ilyenek) – ezeket a pénzeket ugyanis a tagállamok maguk is beszedhetnék.
Ahogy lenni szokott, a tagállamok jelenleg szakértői szinten vitáznak a legapróbb tételekről is, a kompromisszum kialakítására pedig időre van szükség, azonban António Costa ezt fel szeretné gyorsítani.
Erre jó oka is van, nem véletlenül jelölte meg még korábban, hogy 2026. év végén szeretnék befejezni a tárgyalásokat, valamint megegyezni az Európai Parlamenttel is,
ugyanis többen aggódnak azon, hogy a 2027-es választások után még nehezebb lesz megállapodni.
Jövőre tartanak elnökválasztást Franciaországban, ahol jó esély van arra, hogy Emmanuel Macront majd az euszkeptikus, a tagdíjat csökkenteni, az Ukrajnának nyújtott támogatásokat pedig leállítani akaró Nemzeti Tömörülés (RN) jelöltje fog majd nyerni, legyen az akár Marine Le Pen, vagy protezsáltja, Jordan Bardella.
De ezenkívül Spanyolországban, Olaszországban és Lengyelországban is parlamenti választásokat tartanak jövőre, amelyek után hosszú koalíciós tárgyalások várhatóak majd a töredezett pártrendszer miatt.
Meghívólevelében Costa az MFF-ről folytatandó tárgyalások kapcsán úgy fogalmaz,
Nyitott megbeszélést kell folytatnunk arról, hogy miként biztosítsuk az ambíciószintünknek megfelelő finanszírozást, kitérve ennek kapcsán az új saját források fontosságára is.
Costa azt ígéri, idén minden csúcson sok időt fognak szánni majd a témára, hogy tartható legyen a terve az év végi megállapodásról.
A csúcs csütörtök este hatkor kezdődik, és a tervek szerint péntek délután érhet majd véget. Mivel informális találkozóról van szó, ezért írott konklúzió nem lesz a végén.
(Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök ismerteti a magyar uniós elnökség programját az Európai Parlament ülésén 2024. október 9-én. Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Benko Vivien Cher / MTI)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!