Mit szólnál egy évi 9%-os állampapír hozamhoz? Ha Magyarország hitelesen az euróbevezetés pályájára lép, egy ma megvásárolt 10 éves magyar kötvény pontosan ezt hozhatja a következő 3 évben. De hogyan érhető ez el, és mikor valósulhat meg? Ezt járjuk most körbe.
Fontos
Ha Magyarország hitelesen az euróbevezetés pályájára lép, a jelenlegi 6-7%-os állampapírhozamok 4% közelébe eshetnek. Aki most vesz hosszú lejáratú magyar kötvényt, az a magas kamat mellett komoly árfolyamnyereséget is zsebelhet. A horvát példa megmutatja, hogyan működik ez a gyakorlatban – és mennyi pénz lehet benne.
Egy ilyen mértékű hozamesés egyszerre spórolna az államnak nagyságrendileg 1000 milliárd forintot kamatokon és termelne komoly árfolyamnyereséget annak, aki ma – még magas kamatokon – vesz hosszú lejáratú magyar állampapírt. A kamat és az árfolyamnyereség együtt adja ki azt az évi 9,1%-os hozamot, ami egy 10 éves kötvénynél elérhető lehet, ha a forgatókönyv valóra válik.
Zsiday Viktor szerint a befektetők nem csupán a kormányváltás tényére reagálnak – hanem arra, hogy Magyarország reálisan léphet az euróbevezetés ösvényére. A piac nem az euró bevezetésének napját árazza, hanem azt a pillanatot, amikor az odavezető utat hitelesnek látja. És ez a pillanat, úgy tűnik, most érkezett el.
Az euró nem új téma – de most más a helyzet
Volt már ilyen szándék korábban is, ám a politikai kinyilatkoztatások következmények nélkül maradtak. Most azonban más a helyzet, a TISZA egyértelműen az euróbevezetés kapujába kívánja kormányozni Magyarországot. Nincs még hivatalos céldátum, de a piaci szereplők okkal számítanak arra, hogy a következő évtized elején az euróbevezetés reális lehetőséggé válhat.
A kötvénypiac jellemzően nem a bevezetés napján reagál. Jóval korábban, már akkor elkezd árazni, amikor a valószínűségek növekedni kezdenek.
Horvátország megmutatta az utat
De miért épp Horvátország a legjobb összehasonlítási pont? Azért, mert egy jól követhető történet arról, hogyan reagál a piac, ha egy ország komolyan veszi az euróbevezetést. A 2010-es évek második felében a két ország hasonló gazdasági pályán mozgott, és a magyar 10 éves állampapírok mai felára nagyjából megfelel annak, ahol Horvátország akkor tartott.
A döntő pillanat 2017-ben érkezett, négy évvel az EU-csatlakozása után Horvátország hivatalosan kinyilvánította, hogy az eurózónához kíván csatlakozni. Ez az a fajta politikai kinyilatkoztatás, amelyre Magyarország esetében még nem került sor. A piac erre azonnal reagált, a horvát 10 éves állampapírok felára a német 10 éves állampapírhoz képest két év alatt nagyjából 230 bázispontról a felére csökkent. A nagy átárazódás nem 2023-ban, az euró tényleges bevezetésekor ment végbe – hanem már 2017 és 2019 között, a hiteles politikai szándék megjelenése után zajlott.
Az ábrán kristály tisztán látszik, hogy 2017-től kezdődően a horvát 10 éves kamatszint fokozatosan simul rá a német 10 éves kamatszintre. Ez az euró bevezetésének egyik legjelentősebb hatása, ami még jóval a fizetőeszközök cseréje előtt jelentkezik.
Ennek kézzelfogható hatása volt a mindennapi gazdasági életre is. Az alacsonyabb kamatok azt eredményezték, hogy olcsóbb lett a tőke, a vállalatok kedvezőbb feltételekkel jutottak forráshoz, a lakásvásárlók pedig alacsonyabb hitelkamatokkal találkoztak.
Ez a minta nem horvát különlegesség – általános tapasztalat, hogy az euróövezeti csatlakozás előkészítése során a kamatfelár fokozatosan mérséklődik, és mire az ország ténylegesen bevezeti az eurót, a hozamszintje jellemzően az eurózóna átlagához simulva közelít.
Ha a befektetési döntéseket inkább szakértőkre bíznád, a HOLD Online Vagyonkezelés csapata kezeli helyetted a megtakarításaidat – a szellemi műhely része Zsiday Viktor is, akinek elemzésére ez a cikk is épít.
Mit jelent ez Magyarországnak és neked?
Magyarország jelenlegi helyzete nem azonos azzal, ahol Horvátország 2017-ben állt. A forint szabadabban mozog, a kockázati prémium összetétele más, és az államháztartás helyzete sem egyezik meg. Ezért a horvát példát csak forgatókönyv-vázlatként lehet kezelni, nem kőbe vésett előrejelzésként.
A két ország helyzetének hasonlósága azonban vitathatatlan. Ha a piac hitelesnek látja a magyar európályát, a jelenlegi 6-7%-os magyar 10 éves hozamok kedvező esetben 4% közelébe kerülhetnek 3-4 éven belül. Ez az állam számára több ezer milliárd forintos megtakarítást jelentene kamatokon – de befektetőként neked is komoly lehetőséget kínál.
Ha most veszel hosszú lejáratú magyar államkötvényt, egyszerre kapsz vonzó kamatot és potenciális árfolyamnyereséget, ha Magyarország valóban az euróbevezetés pályájára lép. Minél hosszabb a papír futamideje, annál erőteljesebb az árhatás.
Pontosan mekkora hozamod lehet?
A kötvények árazása elsőre bonyolultnak tűnhet, de a mögöttes logika kifejezetten egyszerű. Képzeld el, hogy van egy kötvényed, ami évente 6%-os kamatot fizet. Ha később a piacon már csak 4%-os kamatozású új kötvényeket lehet kapni, a te papírod hirtelen vonzóvá válik – hiszen ugyanolyan biztonságos befektetés, de magasabb hozamot fizet. Aki meg akarja venni tőled, többet is hajlandó fizetni érte, mint amennyiért te megvetted, hiszen a te papírod magasabb kamatot fizet mint a piacon elérhető kötvények. Ez az árfolyamnyereség.
Fordítva ugyanez igaz, ha a piaci kamatok emelkednének és az új kötvények már 8%-ot fizetnének, a te 6%-os papírod kevesebbet érne, mint amennyiért vetted.
Ebből következik, hogy ha csökkennek a kamatok, a régi, magasabb kamatozású kötvények felértékelődnek. És minél hosszabb egy kötvény hátralévő futamideje, annál erősebb ez a hatás – annál több éven át fizet ugyanis magasabb kamatot a piacnál, ami az árban is jobban megmutatkozik.
Ha 3 év alatt a 10 éves magyar hozam 6%-ról 4%-ra csökkenne, a kötvényeken nemcsak a kamatot kapnád meg, hanem árfolyamnyereséged is keletkezne. A kettő együtt adja ki a teljes hozamot – és minél hosszabb a papír futamideje, annál nagyobb az árfolyamhatás:
egy 10 éves kötvénnyel 9,1%-os évesített hozamot érhetnél el, egy 15 évessel már 11,0%-ot, egy 20 évessel 12,5%-ot, egy 25 évessel pedig 13,7%-ot.
A különbség forrása nem a kamat – az minden esetben ugyanannyi. A különbséget az árfolyamnyereség adja: egy hosszabb futamidejű kötvény ára jobban emelkedik ugyanakkora hozamesésre, mert több éven át fizet a piacinál magasabb kamatot. Minél hosszabb a papír, annál erősebben érzékeli az árváltozást.
Fontos
A fenti számok egy forgatókönyvön alapulnak, nem garantált eredményen. Nincs hivatalos euróbevezetési céldátum, és a politikai szándék önmagában nem elegendő – Magyarországnak komoly gazdasági feltételeket kell teljesítenie. Ha a hitelesség megkérdőjeleződik, a hozamok nem esnek, sőt akár emelkedhetnek is. Ehhez jön még a globális kamatkörnyezet bizonytalansága és az a tény, hogy hosszú lejáratú kötvénynél a tőkéd évekre le van kötve. Ez egy lehetséges kimenetel, amelynek megjátszása kockázatot hordoz magával. Minden befektetés előtt alaposan tájékozódj és mérd fel a kockázatokat.
FixMÁP-pal kevesebb a kockázat, de kisebb a nyereség is
A FixMÁP évi 7%-os fix kamatával első ránézésre vonzó ajánlat – különösen akkor, ha a piaci kamatok már 7% alá esnek. Az 5 éves futamideje miatt azonban kisebb árfolyamnyereséget termel, mint a hosszabb kötvények, tehát a hozampotenciál is szerényebb.
Ami viszont figyelemre méltó, az az aszimmetria: a veszteség le van védve. Az Államkincstár jelenleg a névérték 99%-án veszi vissza a papírt, vagyis a befektető legfeljebb 1%-ot bukhat a tőkéjéből (jelenlegi visszaváltási poltika, ami napi szinten is változhat és semmi nem garantálja, hogy egy év múlva ugyanilyen kedvező lesz). A felső oldal ugyanakkor nyitva van: ha a kamatok valóban 4%-ra esnek, a FixMÁP eladható a valós piaci – fair – értékén is, ami 8,2%-os évesített hozamot hozhat. Ehhez azonban nem az Államkincstáron keresztül kell értékesíteni, hanem közvetlenül egy másik befektetőnek – tőzsdén kívüli, úgynevezett OTC-ügyletben. Ez rugalmasabb, de nehezebb is. Egy ilyen ügylethez nehezebb lehet vevőt kell találni, és a tényleges ár is elmaradhat a számított értéktől.
Tehát valóban kedvező befektetésnek tűnik a magyar államkötvény, de csak akkor, ha csökkennek a kamatok – és ezt belátható időn belül teszik meg. A történet hitelességét a politika adja, az ütemezést a piac szabja meg, a kockázatot pedig mindenki maga viseli.
Ami most biztos, hogy a kamatok még magasak a hosszú lejáratú állampapíroknál, de a piac már elkezdte árazni a hiteles európályát – aki kivár, lehet, hogy már csak alacsonyabb kamatokon tud beszállni, és az árfolyamnyereség nagy részét is elszalasztja. A kérdés nem az, hogy biztosan jön-e az euró. A kérdés az, hogy megéri-e fogadni rá – tudva, hogy a piac már elkezdett ugyanebbe az irányba lépni. Ez cikk nem minősül befektetési tanácsadásnak és ajánlásnak.
Ha ezt a lehetőséget inkább profikra bíznád, a HOLD Online Vagyonkezelés csapata napi szinten keresi a legjobb befektetési lehetőségeket helyetted.