„A sebességkorlátozás oka a levegőben mért azbesztrostszint által okozott egészségkockázat csökkentése! Kérjük, hogy a területen élők egészségének védelme érdekében fokozottan ügyeljen a sebességkorlátozás betartására” – ez a felirat fogadja a szombathelyi Olad Platóra érkezőket.
Néhány méterrel odébb a következő, kevésbé hivatalosnak tűnő, vélhetően egy helyi lakos által papírra vetett és karóra rögzített figyelmeztetés: „Egészségügyi vészhelyzettel érintett terület! Használj szájmaszkot!”
Az utcákban sorjáznak az új építésű házak, sokat már belaktak, valamelyik még készül. Az út nincs aszfaltozva, vizes kőzúzalékon lépdelünk, amit az azbesztszennyezés miatt locsoltak fel. Az azbesztrostok belélegezve rákkeltő hatásúak, viszont a víz miatt legalább nem száll a por.
Rendkívüli intézkedéseket vezetett be az önkormányzat, milliárdokra lesz szükség
„A választás másnapján, hétfőn kaptunk hivatalos tájékoztatást a kormányhivataltól a laboreredményekről. Számomra azonnal világos volt, hogy intézkedéseket kell hoznunk, így is tettünk” – mondta lapunknak Nemény András, Szombathely polgármestere, akivel az érintett területen, az oladi városrészben, a Síp utca és a Szamóca utca találkozásánál beszélgettünk.
Az azbesztszennyezés epicentruma az Olad Plató, ahol 12 kilométernyi útra került az anyagból. A környéken több mint ezer ember él. Szombathely más pontjait is vizsgálják az azbesztveszély miatt, lezártak parkolókat és útszakaszokat összesen 19 helyszínen. Az önkormányzat rendkívüli intézkedésként bevezette
az azbesztszennyezett útszakaszok folyamatos locsolását,
a 10 kilométer per órás sebességkorlátozást,
valamint a 3,5 tonnánál nagyobb járművek kitiltását a lakók és az engedéllyel rendelkezők kivételével.
A lakosságot tájékoztatják a helyzetről, fórumot és rendkívüli közgyűlési ülést is tartottak. Az érintett utcákban élőknek maszkokat osztottak, valamint tanácsokkal látták el őket. A polgármester szerint a telt házas lakossági fórum kulturált, konstruktív, a városvezetést támogató hangulatú volt, ettől függetlenül a környéken élő, gyerekeket nevelő családok körében érzékelhető az ijedtség.
Szombathelyre már 2018-ban szállítottak az azóta bezárt osztrák bányákból származó kőzetzúzalékot, amit az útra terítettek. Az nem jelenthető ki, hogy az említett bányákból a vasi megyeszékhelyre érkező anyagmennyiség egésze szennyezett lenne, viszont az ellenkezőjében sem lehet biztos a városvezetés, ezért zárták le a potenciálisan érintett parkolókat a vizsgálatok végéig.
Nemény András arra a kérdésünkre, hogy miért csak most derült ki a szennyezés ténye, ha már évek óta a városban van az anyag, kifejtette: „Normál esetben ezt nem ellenőrzi a kormányhivatal. Most azért történt ellenőrzés, mert Bozsokon egy bejelentés alapján mértek, ami rossz eredményt hozott. Itt, Oladon egy helyi lakos végzett mérést, ami ugyan nem minősül hivatalosnak, viszont szintén rossz eredményt hozott. Ezt követően indult el a kormányhivatal gépezete, akkreditált laboratóriumból rendeltek vizsgálatot.”
A területen magántőkéből valósulnak meg beruházások. A polgármester problémának nevezte, hogy 2019 végén elvették az önkormányzatoktól az építési engedély kiadásának jogkörét, pedig a városvezetés csak akkor adott ki építési és használatbavételi engedélyt, ha szilárd útkapcsolattal rendelkezett a terület. A Megyei Jogú Városok Szövetsége – amelynek társelnöke Nemény András – többször kezdeményezte az építési engedélyeket érintő jogszabályi környezet módosítását, de nem történt változás.
„Az út jogilag az önkormányzathoz tartozik, viszont sose voltunk birtokban, ez a konstrukció csak azért van így, hogy a közműveket rendezni lehessen” – közölte a polgármester a 12 kilométer útról, ami egyelőre nincs leaszfaltozva.
12
Galéria: Súlyos azbeszt-szennyezés az egyik megyeszékhelyen, rendkívüli intézkedéseket kellett bevezetniFotó: Tövissi Bence / Index
Nemény András a helyzet rendezéséről úgy vélekedett, hogy
a gyors megoldást az út biztonságos lefedése jelentené. Felmerült az anyag elszállításának lehetősége is, de 100 ezer tonnáról beszélünk, egy ilyen művelet aránytalan levegőszennyezéssel járna, a lakosságnak és az egész városnak kárt okozna. A lefedésre Magyarországon nincs precedens, viszont több építőcég bevonásával vizsgáljuk a gyors és biztonságos lezárás lehetőségét. A szegélyezés után TERRA-MIX technológia alkalmazásával cementtel megkötött réteg kerülne az útra, majd erre jönne az aszfalt.
A beavatkozás jelentős forrást igényel, a városvezetés 2-3 milliárd forinttal számol, viszont az önkormányzat ekkora összeget nem tud előhúzni a farzsebből. Ha gyors forrásbevonásra van szükség, a város hitelkeretére tudnak támaszkodni, éven belüli visszafizetési kötelezettséggel.
Nemény András folyamatosan egyeztet Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszterrel, valamint volt alkalma néhány mondatot váltani Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterrel. Az ígéret alapján a város a vis maior keretből kaphat forrást, viszont más megoldásokat is vizsgálnak, ha jogi ellenvetések merülnének fel. Az ország vezetése a választások után épp az átadás-átvétel folyamatában van, ezért Nemény András keresi a kapcsolatot a leendő Tisza-kormány tagjaival is: levelet írt Gajdos Lászlónak, aki az élő környezetért felelős miniszter lesz, valamint egyeztettek Rápli Róberttel, a választókerület következő országgyűlési képviselőjével. Ha bejelentik a következő belügyminiszter személyét, vele is felveszik a kapcsolatot.
Ami a kártérítés és a felelősség kérdését illeti, Nemény András egészen az osztrák államig menne. „Amikor a felelősséget vizsgálja az illetékes szerv, akkor vélhetően a kivitelezőnél kezdi, viszont eljut majd az osztrák bányákig. Úgy tudom, hogy a kivitelező elismerte felelősségét a kormányhivatal felé egy levélben, viszont nálam a felelősség ennél messzebbre ér. Arra számítok, hogy az osztrák állam felelőssége is megállapítható lesz. Keresném annak a felelősét is, aki, miután kiderült a bányák határérték feletti szennyezettsége, engedélyezte, hogy ellenőrzés és értesítés nélkül Magyarországra szállítsanak az anyagból” – hangsúlyozta a polgármester.
„Kilenc éve itt élünk, most kezdjek el maszkot hordani?”
A környék egyik lakója – aki családjával másfél éve költözött oda – lapunk arra vonatkozó kérdésére, hogy kaptak-e tanácsokat, elmondta: „Igen, kaptunk. Ne szellőztessünk szeles-száraz időben, ne engedjük a gyerekeket kint játszani, viseljünk maszkot, amit biztosítottak is mindenki számára. Tartsuk be a 10 kilométer per órás sebességet, locsoljunk.”
A tájékoztatást papíralapon is megkapták a postaládájukba, a nyomtatvány a helyzet leírása mellett beszámol az egészségügyi kockázatokról és az elrendelt intézkedésekről. A fentieken túl a javaslatok között szerepel:
„Fokozottan ügyeljen a személyi és lakókörnyezeti tisztaságra, és elsősorban nedves tisztítási módszereket használjon (felmosás).”
„Kerülje a por bevitelét a lakásba, használja a lábtörlőt, vegye le a cipőjét, mielőtt belép a házba, tisztítsa meg a háziállat lábát, bundáját.”
„Lehetőség szerint segítsen nedvesen tartani az Ön előtt található kőzúzalékkal leterített útszakaszt.”
Ami pedig a személyes megélést illeti, nyilatkozónk úgy fogalmazott,
nyilván ijesztő volt első hallásra, de számomra megnyugtató, hogy nagyon gyorsan reagált rá a városvezetés. Tudatosan kevesebbet tartózkodunk az udvaron – hétköznapokon amúgy sem jut rá sok idő –, de nincs pánikhangulat, a gyerekre maszkot adunk. Korán reggel szellőztetek, amikor még nincs semmi forgalom.
Beszéltünk egy másik helyi lakossal is, aki szintén a szellőztetésre és a felmosásra vonatkozó tanácsokról számolt be lapunknak, valamint megjegyezte: „Kilenc éve itt élünk, most kezdjek el maszkot hordani?”
12
Galéria: Súlyos azbeszt-szennyezés az egyik megyeszékhelyen, rendkívüli intézkedéseket kellett bevezetniFotó: Tövissi Bence / Index
A magyar munkaegészségügyi határérték közel harmincszorosa, az osztrák lakossági határérték körülbelül háromszázszorosa
Megkérdeztük Simon Gergelyt, a Greenpeace Magyarország vegyianyag-szakértőjét is az azbesztszennyezésről. Elsőként a környezetvédelmi szervezet hívta fel a nyilvánosság figyelmét a szombathelyi problémára.
„Év elején négy kőbányát is bezártak Burgenlandban, mert bizonyításra került, hogy jelentős az azbeszttartalma a kitermelt kőzetnek. Korábban számos pletyka keringett erről, viszont egyértelmű, hogy 2011-től már a hatóságoknak is tudomása volt róla. Sőt, 1994-ben is jelentek meg olyan anyagok, amelyekből sejteni lehetett” – kezdte lapunknak Simon Gergely.
A Greenpeace vizsgálataiból hamar kiderült, hogy Magyarországra is szállítottak a veszélyes anyagból. A Vas vármegyei Bozsok település egyik parkolójából vett minta vizsgálata magas azbeszttartalmat mutatott, a Greenpeace ezután bejelentést tett az osztrák és a magyar hatóságok, valamint a Vas Vármegyei Kormányhivatal felé.
Simon Gergely arra a kérdésünkre, hogy mekkora határérték-átlépés történt, kifejtette:
A laboratóriumi eredmény szerint a bozsoki minta 50 százalékban tartalmazott azbesztet. Ha a 0,1 százalékot átlépi ez az érték, akkor már veszélyes hulladékról beszélhetünk, tehát a veszélyes hulladéknak számító szint ötszázszorosa volt. A szombathelyi levegős mérést a kormányhivatal végezte, bár nem sikerült teljesen a műszaki előírásoknak megfelelően, mert a rengeteg portól folyamatosan eltömődött a szűrő. A legrosszabb adat a magyarországi munkaegészségügyi határérték közel harmincszorosa volt, ami az osztrák lakossági határérték körülbelül háromszázszorosának felel meg.
A vegyianyag-szakértő kitért arra is, hogy az azbeszt természetes ásvány, több típusa van, viszont amíg a föld alatt hagyjuk, nem veszélyes. Egészségügyi kockázatot akkor jelent, ha porlódik és belélegezzük. Az építkezéseken az 1970-es évekig gyakran előfordult, azbeszt-palatetőket ma is láthatunk Magyarországon, viszont már létrehoztak egy programot a cseréjükre. Azbesztszálakat vízcsövek készítéséhez, valamint épületek aljának a szigeteléséhez is használtak. A problémás szigeteléseket jelentős részben eltávolították, viszont az azbesztrost rendszeres belélegzés után évtizedekkel később is rákkeltő hatású az ember szervezetében.
Simon Gergely hangsúlyozta: „Ha az azbeszt porlódik, kis horogszerű szálacskák kerülnek a levegőbe, amelyek mélyen bejutnak a légútjainkba, ott betokosodnak, és két-három évtizedes távlatban daganatos megbetegedést okozhatnak. Az utakon, a parkolókban a kőzettörmelék porlódik, ráadásul az autók és a szél felkavarja, ami a legrosszabb.”
Ausztriában egy gyorsétterem játszóterén is találtak szennyezett anyagot, amit azonnal cseréltek. Magyarországon is több helyszínt azonosítottak, Szombathely és Bozsok mellett a Greenpeace egy soproni parkoló miatt is bejelentést tett. A környezetvédelmi szervezet szakértője arra hívta fel a figyelmünket, hogy „az egyik érintett osztrák bányában gyerekek is részt vettek egy katasztrófavédelmi gyakorlaton, amikor már tudni lehetett, hogy azbesztszennyezett a helyszín. Teljesen abszurd, egészen elképesztő, nem találom a szavakat.”
12
Galéria: Súlyos azbeszt-szennyezés az egyik megyeszékhelyen, rendkívüli intézkedéseket kellett bevezetniFotó: Tövissi Bence / Index
Simon Gergely úgy látja, jobb lenne, ha Szombathelyen 10 kilométer per óra helyett 5 kilométer per órában határoznák meg a maximumsebességet az azbesztporos útszakaszon. A locsolást jó lépésnek tartja a szakértő, ugyanakkor emlékeztetett, az utak a szeles, melegebb időben gyorsan felszáradnak, ezért vagy folyamatosan nedvesen kell tartani, vagy növényi olajat, esetleg kifejezetten erre a célra használatos megkötőhabot érdemes bevetni.
„Amivel nem vagyunk teljesen kibékülve, az a cementtel történő összeforgatás és lefedés. Ezt nem tartom jó megoldásnak, mert egyrészt veszélyes hulladékot a szabályok szerint nem szabad hígítani, másrészt ezzel csak eltoljuk a problémát. Az azbeszt ettől még ott marad, ha pedig kátyúsodik az út, vagy csatornáznak, kábeleznek, amihez meg kell bontani, újra a levegőbe kerülhet a por” – húzta alá Simon Gergely, aki az érintett réteg felszedését és veszélyeshulladék-lerakóba történő elszállítását tartja jó megoldásnak.
(Borítókép: Tábla figyelmeztet az azbesztszennyezésre az érintett területen Szombathelyen. Fotó: Tövissi Bence / Index)
Szinte nincs olyan család, baráti társaság, ahol ne lenne legalább egyvalaki, aki valamilyen mentális betegséggel, idegrendszeri zavarral vagy függőséggel küzd. Ez a kötet húsz megrázó igaz történetet tár fel.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!