„A közgyűlés feloszlatása még mindig az az opció, amely után emelt fővel, egyenes gerinccel hagyhatják el ezt az épületet, és lehet még esélyük arra, hogy – ha nem is a következő, de az azt követő választáson – eséllyel méressék meg magukat.” Pintér Bence Győr ellenzéki polgármestere (Tiszta Szívvel a Városért, TSZV) ezt az ajánlatot tette a 22 fős képviselő-testület többségi (Fidesz–KDNP) frakciója és független jelöltjei elé. Nem először próbálta feloszlatni a közgyűlést, de most más erőviszonyok mellett próbálkozott: az április 12-i választáson nagyot bukott Győrben a Fidesz–KDNP és a két induló jelöltje is, akik önkormányzati képviselők is.

A szavazás eredménye azonban ugyanaz maradt, mint korábban: a többség nem támogatta a testület feloszlatását.

Pintér az előterjesztését ezúttal azzal indokolta, hogy „a választási eredmény azt üzeni az országban és a városban, hogy a magyarok, a győriek az alázatra, az őszinteségre, a feszes gazdálkodásra és a radikális átláthatóságra vágynak. Arra, hogy hagyjuk a szakembereket dolgozni, hogy tisztítsuk meg cégeinket, intézményeinket a politikai nyomástól. És arra, hogy vonjuk felelősségre azokat, akik visszaéltek a köz bizalmával.” Pintér és alpolgármestere, Kósa Roland is arról beszélt, hogy a Fidesz nem tudta elfogadni a 2024-es önkormányzati választás eredményét, „a polgármestert megkerülve, bizottsági elnöki székekből, miniszteri biztosi pozíciókból próbálták a várost vezetni – sikertelenül”.

Kósa és Pintér szerint a többségi frakció az elmúlt másfél évet csakis az ellenzéki városvezetés lejáratására használta, „támadtak, fegyelmit indítottak, csak azon járt az eszük, hogy mivel lesz nekünk rosszabb”. A cél egy volt: a kifárasztás, a kiégetés, a semmibe vétel, de közben Győr lemaradt a többi megyei jogú városhoz képest; mondta Kósa.

Borkai Zsolt korábbi polgármester, aki most a képviselő-testület független tagja, rövidre zárta volna a kérdést, kérte napirendi pont levételét. Arra hivatkozott, hogy „a kutyakomédia folytatódik”. Borkait leszavazták. Hajtó Péter, aki Borkaival együtt jutott a közgyűlésbe, végül a feloszlatás mellett szavazott, de előtte azt mondta, a feloszlatás azt jelentené, hogy „három hónapig megállítják az életet Győrben, a csetepatéról, a hergelésről és nem a munkáról szólna az élet”. Most először igent nyomott Fekete Dávid is, aki egészen mostanáig a Fidesz–KDNP frakcióvezetője és miniszteri biztos is volt. Fekete pozícióját Laczkovits-Takács Tímea vette át, a volt miniszteri biztos látványos gesztussal a frakció első sorából az utolsóba ült át, Dézsi Csaba András mögé.

Az, hogy a Fidesz frakciója nem fogja megszavazni a testület feloszlatását, már abban a pillanatban nyilvánvalóvá vált, amikor Laczkovits-Takács Tímea jelezte, hogy a kinevezése nem szimbolikus, és együtt kíván működni Győr vezetésével, „egységben kívánok dolgozni”. A győri közgyűlésben tehát maradtak az erőviszonyok, a kérdés csak az, hogy a Fidesz által most felajánlott együttműködés másfél évvel az önkormányzat választás után elindul-e Győrben.

A választ nagyon hamar megkaptuk. A második napirendi pont a kampányidőszak egyik legemlékezetesebb győri botrányához kapcsolódott, amikor is fekete ruhások jelentek meg Orbán Viktor és a Fidesz gyűlésén. Győr polgármestere Pintér Sándor belügyminiszter állásfoglalást kérte volna, hogy miért nem voltak a rendezvényen rendőrök, miért vegzálhatták a győrieket. A napirendi pontot fideszes tartózkodással leszavazták. Az új időszámítás első kérdésénél tehát visszaálltak a régi erőviszonyok, a hangnem azonban érezhetően kevésbé konfrontatív lett.

Pintér Bencének nem ez volt az első kísérlete a közgyűlés feloszlatására, de eddig minden alkalommal visszaverte azt a Fidesz–KDNP-frakció. Győr polgármestere a legutóbbinál úgy fogalmazott, „az előző közgyűlésen azt mondtam, 1,7 milliárdnyi okom van a közgyűlés feloszlatására, most ezt tizennéggyel megfejelem”. Ennek az volt az oka, hogy annál a feloszlatási kísérletnél a többségi frakció mind a 14 tagja távolt maradt, ezért az ülés határozatképtelen volt.