Mint ismeretes, Magyar Péter május 31-ig adott időt arra, hogy több közjogi vezető – köztük az államfő, az Alkotmánybíróság és a Kúria elnöke – lemondjon hivataláról, ellenkező esetben eljárnak a kapott felhatalmazással és a jogi lehetőséggel az eltávolításuk érdekében.
A kétharmados felhatalmazás érthető, de milyen jogi lehetőségre célzott Magyar Péter? Két ismert és nagyra becsült alkotmányjogász is kifejtette véleményét a lehetőségekről.
Hack Péter a 2010 előtti és utáni szabályokról
Hack Péter alkotmányjogász elemzésében arra a kérdésre kereste a választ: mit tehet meg a minden eddiginél nagyobb, alkotmányozó kormánytöbbség? A választóvonalat a 2010 előtti és utáni értelmezésekben találta meg: a Fidesz által eddig alkalmazott értelmezésből az következik, hogy kétharmados szupertöbbség birtokában az új kormánytöbbség bármit megtehet, amit technikailag meg tud tenni.
Ebben az értelmezésben minden, amit lehet, azt szabad is. Ez a populista demokrácia értelmezése.
Ezzel szemben „a 2010 előtti értelmezéshez visszatérés pedig azt jelentené, hogy az új többség önmérsékletet gyakorol és nem tesz meg mindent, amit technikailag megtehetne. Ez a liberális demokrácia értelmezése.” A kérdés azért is időszerű, mert „az eredetileg is győztesnek kedvező választási rendszer 2011-es módosítása óta négy választásból négyszer kétharmados többséget szerzett a győztes”.
Hack egy újabb bejegyzésében leszögezte, hogy a jogállam meggyengült elemeit demokratikus, jogállami úton is meg lehet erősíteni, sőt valójában csak így érdemes megerősíteni. Szerinte a közjogi tisztségviselők esetében jogi értelemben különbség van azok között, akik az elmúlt 16 évben úgy nyerték el tisztségüket, hogy jelölésük és megválasztásuk a 2010 előtt is érvényes szabályok szerint zajlott, és azok között, akiknél a Fidesz-többség szakított a 2010 előtti szabályokkal, és akár a jelölés, akár a megválasztás folyamatában olyan új szabályokat hozott létre, amelyek a jogállami garanciákat gyengítő megoldást eredményeztek.
Ezen utóbbi körbe tartozik az Alkotmánybíróság elnöke és tagjai, a Kúria elnöke, az Országos Bírósági Hivatal elnöke. A jelenleg ezen pozíciókat betöltő személyek jelölésének és megválasztásának módja joggal kifogásolható
– állította a jogtudós, aki különválasztotta ettől a köztársasági elnök „alkalmatlanságának” kérdését, amiről a legélesebb vita zajlik a nyilvánosság előtt.
Az Alaptörvény „nem a mindenkori többség véleményétől teszi függővé az elmozdítást, hanem jogilag pontosan meghatározott esetekben az Országgyűlés által készített részletesen megindokolt indítvány alapján engedi meg az Alkotmánybíróságnak is, hogy kimondja a hivataltól való megfosztást. Az eljárásban kétséget kizáróan bizonyítani kell, hogy az elnök szándékosan sértette meg az Alaptörvény valamely rendelkezését, vagy tisztsége gyakorlásával összefüggésben szándékosan sértett törvényt, vagy szándékos bűncselekményt követett el.” Amennyiben ezen körülmények valamelyike fennáll, a most megalakuló Országgyűlésben a képviselők kezdeményezhetik a megfosztási eljárást, és az Alkotmánybíróság megfoszthatja az elnököt a hivatalától.
Halmai Gábor: Erős, megalapozott érvelés kell
A jelenlegi törvényi keretek között nem tudom elképzelni, hogy az Alkotmánybíróság felmentené azt a köztársasági elnököt, aki mellesleg korábban az Alkotmánybíróság elnöke volt – állította – szinte Hack Péter mondandójára reagálva – Halmai Gábor jogászprofesszor, aki Bolgár György vendége volt a Klikk TV Miért? című műsorában.
Halmai szerint a jelenlegi törvényi keretek között a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság és más intézmények vezetőinek leváltása jogilag rendkívül bonyolult. Az egyik lehetséges út az Alaptörvény módosítása, amely kimondaná, hogy a korábbi alkotmányos szabályok maguk is sértették a jogállamiságot.
Úgy vélekedett, hogy a demokratikus átmenethez nem elegendő a jogi lépések sora, erős, megalapozott politikai és erkölcsi érvelés is kell. Annak ellenére ugyanis, hogy az Alaptörvény szövege meghatározott dolgokat megtilt, mégis meg lehessen változtatni – látszólag a jogállamiság elveinek megsértésével.
Olyan érvelést kellene alkalmazni, hogy az Alaptörvény és annak bizonyos szabályai, beleértve azokat, amelyek bebetonozták a közjogi méltóságokat, azzal a céllal készültek, hogy félretegyék az alkotmányosságot, megsértsék a jogállamiság elvét, és egy ellenőrizetlen, autokratikus hatalmat alakítsanak ki
– mondta Halmai Gábor, aki úgy látja, hogy az Alaptörvény módosításával minden további nélkül le lehet váltani állami vezetőket, de csak a jövőre nézve. Szerinte ebben az a csavar, az az alkotmányossági kérdés, hogy mindez vonatkozhat-e azokra, akik hivatalban vannak.
Az alkalmazás tilalmának nem alkalmazása, vagyis a visszamenőleges hatály tilalmának nem alkalmazása alkotmányos magyarázatot igényel – hangsúlyozta, hozzátéve: ha nem is magában az Alaptörvény módosításában, de az indoklásában mindenképpen. Ebben kell tisztázni, miért gondolja úgy egy demokratikus jogállami rendszer, hogy azt, amit kifogásolt az előző kormány jogállamellenes tevékenységében, azt most ő maga alkalmazza. – Ehhez nem elég az az érvelés, amit néhány jogász kollégám már 2022-től bizonygat, hogy az Alaptörvény nem létezik – szögezte le a jogtudós.
(Borítókép: Magyar Péter az Országházban 2026. április 17-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!