Mint megírtuk, a Magyar Hang értesülése szerint az Alkotmánybíróság április 21-i teljes ülésén Szabó Marcel alkotmánybíró nyilatkozatban követelte az elnök távozását, arra hivatkozva, hogy Polt Péter múltja és megítélése romba dönti a testület tekintélyét. A tanácskozás megkezdése előtt az alkotmánybíró felállt, és egy nyilatkozatot felolvasva felszólította Polt Péter elnököt a távozásra. Szabó érvelése szerint Polt Péter múltja – különösen legfőbb ügyészi tevékenysége – olyan mértékben rombolta az Alkotmánybíróság társadalmi megítélését, hogy az intézmény integritása csak az elnök lemondásával állítható helyre. A beszámolók szerint a jelenlévők között rendkívüli feszültség vibrált, ám az indítványt követően sem vita nem alakult ki, sem Polt Péter nem reagált a közvetlen felszólításra.
A történet előzményéhez tartozik, hogy Magyar Péter május 31-ig adott határidőt arra, hogy több közjogi vezető – köztük az Alkotmánybíróság elnöke – lemondjon hivataláról, ellenkező esetben eljárnak a kapott felhatalmazással és a jogi lehetőséggel az eltávolításuk érdekében.
Nincs méltatlansági indítvány
Az Alkotmánybíróság pénteken közleményben reagált a keddi eseménnyel kapcsolatos hírekre. Mint írták, az Alkotmánybíróság teljes üléseiről nem nyilvános emlékeztető készül. Az április 21-i teljes ülésen az emlékeztetőben foglaltak szerint az egyik alkotmánybíró politikai tartalmú nyilatkozatot tett, amelynek végén felkérte az Alkotmánybíróság elnökét az elnöki tisztségről történő lemondás megfontolására.
Az elnök több más alkotmánybíró hozzászólása után – a sajtóban megjelentekkel ellentétben – részletesen válaszolt az elhangzottakra, hangsúlyozva, hogy döntéseiben mindenkor és jelen esetben is a testület érdekeinek megfelelően jár el.
A közlemény szerint a teljes ülés nem folytatott vitát a felvetésről, figyelemmel arra, hogy nincs hatásköre sem az elnök kinevezésére, sem pedig az elnöki tisztség megszűnésével összefüggésben. „Méltatlansági indítványt pedig, amelynek megvitatására és az arról való döntéshozatalra a teljes ülésnek joga van, senki nem terjesztett elő” – áll a kommünikében, amely azt is hangsúlyozza, hogy az Alkotmánybíróság továbbra is irányadónak tartja korábbi nyilatkozatát, amely szerint feladatait a hatályos Alaptörvény és a rá vonatkozó jogszabályok által meghatározott alkotmányos keretek között látja el.
A közlemény azzal zárul, hogy „az elnök – és egyes nyilatkozatok szerint az Alkotmánybíróság tagjai – lemondására felszólító nyilatkozatok tartalmukban kizárólag politikai és nem szakmai természetűeknek tekinthetőek, amelyek a hatalommegosztás rendszerére is figyelemmel nem vehetők figyelembe”.
Minden mandátum betöltött
Az Alkotmánybíróság elnökét az alkotmánybírák közül a parlament választja meg kétharmados többséggel. Az elnök megbízatása az alkotmánybírói mandátumának végéig szól. Polt Pétert 2025 júniusában választották a testület elnökévé, így a megbízatása 2037. június 9-ig tart.
Jelenleg mind a 15 alkotmánybírói mandátum betöltött, legközelebb, november 15-én Czine Ágnes megbízatása jár le.
Az alkotmánybírói mandátum többek között megszűnik összeférhetetlenség miatt, felmentéssel, ha fel nem róható okból nem képes eleget tenni megbízatásából eredő feladatainak. Kizárással akkor, ha felróható okból nem tesz eleget megbízatásának, vagy a tisztségére méltatlanná vált, és ezért az Alkotmánybíróság teljes ülése kizárja tagjai közül. Ki kell zárni azt a személyt is, aki a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét szándékosan elmulasztja, vagy abban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közöl.
Mi az a megfosztási eljárás?
Tudni kell azt is, hogy az Alkotmánybíróságnak kiemelt szerepe lehet a köztársasági elnök ellen indított eljárásban is.
Az Alaptörvény ugyanis kimondja, hogy a képviselők egyötöde indítványozhatja az államfő tisztségétől való megfosztást, ha az szándékosan törvényt sértett vagy bűncselekményt követett el. Ezek után az Országgyűlés titkos szavazáson dönt az indítványról. A megfosztási eljárás megindításához a képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
A megfosztási eljárás lefolytatása viszont már az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik, amely az ügy tárgyalása során jóformán rendes bírósággá alakul, hiszen még a köztársasági elnököt is meghallgathatja.
Az alkotmánybírák kétharmados többséggel határoznak, akár úgy is, hogy az államfő nem követett el olyan súlyú törvénysértést vagy bűncselekményt, amiért büntetni kellene. Ebben az esetben Sulyok Tamás maradna a székében, bárhogy is döntött a képviselők kétharmada.
A közjogi méltóságok leválthatóságáról ebben a cikkünkben írtunk.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!