Április 23-án és 24-én tartottak kétnapos informális csúcsot a tagállamok állam- és kormányfői, amit szokásosan a soros elnökséget betöltő tagállam, ezúttal Ciprus rendezett.
Ugyan az előzetes tervek szerint a legfőbb témát a következő, 2028-tól kezdődő uniós költségvetés, az ún. többéves pénzügyi keret (MFF) adta volna, de a geopolitikai események miatt sok szó esett a közel-keleti háborúról és annak Európára gyakorolt hatásáról, annak lehetséges megoldásáról, a kölcsönös védelmi záradékról is.
Most már nem lehet Orbán Viktor háta mögé bújni Ukrajna kapcsán
A kétnapos csúcs csütörtök este kezdődött egy munkavacsorával, amelyen személyesen vett részt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is, hogy a megjelent tagállamok vezetői megtárgyalják vele az ukrajnai háború jelenlegi állását, valamint a magyar vétó feladása után a nemrég technikailag is elfogadott Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitel kérdését. Orbán Viktor leköszönő magyar miniszterelnök mellett Robert Golob szlovén miniszterelnök és Christian Stocker osztrák kancellár is kihagyta a találkozót, előbbi azért, mert a héten nem sikerült kormányt alakítania, utóbbi pedig édesapja halála miatt.
A hitel ügyében várható előrelépés következtében érthetően vidám hangulatban érkezett a munkavacsorára az ukrán elnök, aki még a csúcs előtt közös nyilatkozatot adott ki az Európai Tanács, valamint az Európai Bizottság elnökeivel, António Costával és Ursula von der Leyennel.
Mindhárman egyetértettek abban, hogy a hitel, valamint az Oroszországgal szembeni 20. szankciós csomag megszavazása után a következő lépés a csatlakozási tárgyalások valódi megkezdése lenne, és meg kell nyitni az első tárgyalási klasztert Kijevvel – jelenleg a leköszönő magyar kormány blokkolja azt Ukrajnával és az országgal „egy csomagban” lévő Moldovával együtt.
A Zelenszkijvel folytatott tárgyalások viszonylag hamar, egy kicsivel több mint egy óra után véget értek, és a hitelen, valamint a szankciókon kívül túl sok új eredménnyel nem szolgáltak.
Friedrich Merz felvetette, hogy Ukrajna szavazati jog nélkül részt vehetne az uniós intézmények munkájában, valamint részlegesen hozzáférhetne a közös piachoz, ezt ugyanakkor Zelenszkij elutasította.
Az ukrán elnök a csúcs után kifejtette, országának nem szimbolikus, hanem teljes körű tagságra van szüksége, mivel a háborúban eleső ukránok vére sem szimbolikus, és azt szeretné, ha már most kitűznének egy pontos dátumot, mikorra válik Ukrajna az EU tagjává.
Merz a csúcsot lezáró sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy több tagállam vezetője is támogatta az ötletét, és szerinte ez az „előfelvételi javaslat” felgyorsíthatná a csatlakozását, később pedig a nyugat-balkáni országok kapcsán is így járhatna el az EU. Korábban az Európai Bizottság már felvetett egy ehhez hasonló csatlakozási folyamatot, ezt ugyanakkor többek között Németország mellett több tagállami is ellenezte.
Azzal, hogy a csatlakozási tárgyalások megkezdését ellenző Orbán-kormányt leváltották Magyarországon, a Politicónak nyilatkozó uniós tisztségviselő szerint új helyzet állt elő Európában:
immáron az ukrán csatlakozást ellenző vezetők nem bújhatnak a leköszönő magyar miniszterelnök háta mögé.
Korábban hasonló történt egyébként Törökország, valamint Észak-Macedónia kapcsán is: miután az addig leginkább ellenző tagállam feladta vétóját, más ország állt elő új feltétellel,, mondván, emiatt ellenzi a csatlakozásokat.
A csúcsot lezáró sajtótájékoztatón Merz terve és Zelenszkij kapcsán Costa egyébként arról beszélt, hogy annak ellenére, hogy minden tagállam szerint Ukrajna jövője az EU-ban van, a tagállamok vezetői tudják, mennyire bonyolult a csatlakozási folyamat. Ezért nem tudnak konkrét időpontot kitűzni, az érdemalapú csatlakozást pedig nem adhatják fel. Von der Leyen ezt azzal egészítette ki, hogy erről a tagállamok dönthetnek egyhangúan, de továbbra is dolgoznak a csatlakozási folyamat reformján.
Az EU nem vesz részt az iráni háborúban, de része lesz a megoldásnak
A csütörtök este legfőbb témáját ugyanakkor nem Ukrajna adta, hanem a közel-keleti helyzet, azon belül is a Donald Trump és Benjamin Netanjahu Irán elleni háborújának EU-t érintő gazdasági hatásai.
A közel-keleti helyzetről és az energiaválságról közel három órán keresztül tárgyaltak, majd pedig péntek délután arab és Öböl-menti országok vezetői is csatlakoztak a tagállamok vezetőihez egy munkavacsorára.
Nicusor Dan román elnök már a csúcs előtt elmondta, hogy ugyan jó volt a véleménycsere a témáról, de nagy megállapodásra még nem lehet számítani a témában. Ennek részint oka, hogy egy informális csúcs keretén belül tárgyaltak a témáról, így minden vezető sokkal szabadabban fogalmazhatta meg saját véleményét, aggályait, valamint a felvetéseit.
A csúcsot lezáró sajtótájékoztatón ugyanakkor valamennyit elárultak az elnökök, miről sikerült megállapodniuk:
az EU az öböl-menti országokkal együttműködve diverzifikálná az energiahordozók szállítását, hogy ez ne kizárólag a jelenleg lezárt Hormuzi-szoroson történjen. Ezenkívül elmondták követeléseiket Irán, az Egyesült Államok és Izrael felé.
Irán kapcsán Von der Leyen kijelentette, hogy a háború nem érhet úgy véget, hogy Iránnak atomfegyvere lesz, ezért Teheránt atomprogramjának a leállítására szólította fel. Azt is hozzátette azonban, hogy a Hormuzi-szoros hajózhatóságát is biztosítania kell, miközben üdvözölte a tűzszünet meghosszabbítását.
Merz saját sajtótájékoztatóján már azt vetette fel, hogy ezen feltételek, valamint Izrael békéjének garantálása (meg nem támadása) esetén
az EU akár enyhíthetne az Iránnal szembeni szankciókon.
Von der Leyen mellett az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Kaja Kallas is felvetette, hogy bővíteni lehetne az EU vörös-tengeri védelmi műveleteinek mandátumát, amihez önkéntes alapon csatlakozhatnának az országok – Von der Leyen szerint több tagállam is jelezte, részt venne a kibővített ASPIDES-műveletben.
António Costa a háború kapcsán úgy fogalmazott, hogy abban az EU és tagállamai nem vesznek részt, ugyanakkor a hatásai leginkább őket érintik, ezért is lesznek részesei a megoldásnak.
Az energiaválság kezelése kapcsán a vezetők megvitatták az Európai Bizottság javaslatát, amely többek között segítene a tagállamoknak a megújuló energiákra való átállásra, valamint a tagállamok energiamixén belül az áram részének növelésében. Végül azonban a tagállamok abban maradtak, hogy erről miniszteri szinten fognak tovább tárgyalni, és majd a júniusi csúcson állapodhatnak meg róla az állam- és kormányfők.
Von der Leyen elmondta, az energiaválság miatt szoros európai koordinációra van szükség, és fontos, hogy az EU minél hamarabb megszüntesse a fosszilis energiahordozóktól való függőségét.
Az arab és Öböl-menti országok kapcsán Von der Leyen bejelentette, hogy nemsokára sor kerülhet az első EU–Szíria-csúcstalálkozóra, és hogy továbbra is segítik Libanont, amelynek kiállnak a területi integritása mellett.
A közel-keleti helyzet kapcsán Ciprus és Görögország előjött az EU-szerződések 42. cikkének 7. bekezdésével, az ún. kölcsönös védelmi záradékkal. Ennek kapcsán a tagállamok vezetői azt beszélték át hogy a jövőben ez pontosan mit is jelenthet. Donald Tusk lengyel miniszterelnök szerint hasznos beszélgetés zajlott le a témában, Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök pedig bejelentette, hogy a 2027 második félévében esedékes görög soros elnökség alatt tovább fognak tárgyalni a témáról.
A témát a házigazda ciprusi elnök, Níkosz Hrisztodulídisz hozta fel, miután az Irán ellen indított háború kapcsán egy, az országában fekvő brit katonai kikötőt dróntámadás ért.
António Costa szerint hasznos tárgyalást folytattak, ám a szakadékok még nagyok
Az informális találkozó eredetileg tervezett fő témáját a következő többéves pénzügyi keret (MFF) adta, amit a március 19-i csúccsal ellentétben ezúttal nem halasztottak el, és a péntek délelőttöt ezzel töltötték a tagállamok vezetői.
Azt, hogy ez a téma mennyire fontos, valamint mennyire távoliak még az álláspontok a témát illetően, jól mutatja, hogy a tervezetthez képest jóval hosszabban tárgyaltak róla, egyelőre eredmények nélkül.
Costa és Von der Leyen is hangsúlyozta a csúcsot lezáró sajtótájékoztatóján, hogy az EU ambiciózus céljaihoz ambiciózus költségvetésre van szükség, és növelni kellene az EU saját jogon szerzett bevételeinek körét, hogy ne a tagállamokat terhelje a magasabb költségvetés.
A vita elég egyszerűen leírható: a nettó befizető nyugati és északi országok nem szeretnék, hogy növeljék a költségvetés nagyságát – sőt a fukar országok képviselői közé tartozó Rob Jetten holland miniszterelnök még csökkentené is ezt –, ahogy azt sem, hogy bővítsék az EU saját bevételeit. Ehelyett a tervezett kétbilliós költségvetés nagyságán csökkentve ezt okosabban és hatékonyabban használnák fel.
Ezzel szemben a szegényebb déli, valamint keleti országok támogatják a költségvetés méretének növelését, ahogy azt is, hogy az EU saját bevételeinek körét növeljék – e két végletes álláspont között pedig jelenleg még nem sikerült hidat találni.
Emellett voltak olyan tagállamok, amelyek felvetették, hogy a koronavírus-járvány után felvett közös uniós hitelt majd csak később fizessék vissza, de ezt több tagállam is elutasította.
Ugyanakkor a versenyképesség kapcsán több tagállam is támogatta az EU egységes piacának reformját,
amiről a három uniós intézmény elnökei – Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság, Roberta Metsola, az Európai Parlament, valamint soros elnökként a tagállamok kormányait tömörítő Európai Unió Tanácsa nevében Hrisztodulídisz ciprusi elnök – aláírtak egy nyilatkozatot is.
Az ún. Egy Európa, egy piacra keresztelt terv kapcsán a három uniós intézmény megállapodott egy útitervben, hogyan érnék el mindezt 2027 év végéig; a különböző uniós intézményeknek mik a feladatai és felelősségei; valamint hogy negyedévenként monitorozzák az ezzel kapcsolatos előrehaladást.
(Borítókép: António Costa és Ursula von der Leyen 2026. április 24-én. Fotó: Yiannis Kourtoglou / Reuters)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!