Egy 24 éves kínai mérnök a Sanghaji Mesterséges Intelligencia Laboratóriumban mindössze négy óra alatt készített egy MI-készségeket tartalmazó projektet „colleague.skill” néven 2026 márciusában. Stratégiája egyszerű volt: az összes, munkával kapcsolatos csevegést, e-mailt és dokumentumot betáplálta az MI-be, amely kétszintű eredményt hozott. Először azt, hogy egy-egy kolléga miként hoz technikai döntéseket. Másodszor pedig ezzel együtt lemásolta kommunikációs szokásait, és átadta egy MI-avatárnak.
Az eredeti cél egy olyan eszköz volt, amely a kollégák által keletkeztetett vállalati tudást megőrzi. Nem véletlen, hogy weboldalára ezt írta: „Alakítsd át a szomorú búcsút hasznos MI-készséggé.”
A projekt 2026. április 20-ig 15,5 ezer csillagot kapott a GitHubon (a csillagok a tetszésnyilvánítást jelentik a GitHubon, és a platform projektjeinek csak 0,1 százaléka kapott több mint 10 ezer csillagot).
A projekt hatása azonban vírusszerűen terjedt a kínai közösségimédia-platformokon. Az emberek többnyire pesszimistán kommentálták: „Kitakarítottad a munkaterületed, visszaadtad a céges belépődet, de a digitális avatárod még mindig nekik dolgozik.”
Egy elhunyt kolléga avatárja is dolgozik még
Néhány nappal később egy még sokkolóbb történetre derült fény. Zsang Hszüe-feng, egy ismert felsőoktatási tanácsadó avatárja, aki még márciusban hunyt el, MI-eszközként/készségként jelent meg az interneten. Ez pedig úgy történt, hogy a fejlesztő az oktató öt publikációját, több tucat mélyinterjúját és számos ismert beszédét és beszélgetését használta fel MI-feldolgozásra, és a végeredmény pedig egy csevegőrobot lett, így a diákok és más felhasználók továbbra is chatelhettek a tanácsadóval még a halála után is. Ami figyelemre méltó viszont, hogy mindez Zsang családjának vagy cégének engedélye nélkül történt.
Az ok, amiért ezek az események vírusszerűen terjedtek, az MI-eszközök széleskörű telepítése és használata a kínai vállalatoknál. A népszerű munkakommunikációs szoftverek hivatalos bővítményeket fejlesztettek ki, amelyek lehetővé teszik az ismert, nyílt forráskódú MI-alkalmazások, mint az Open Claw vagy a Claude használatát, ezért a többi nagy nyelvi MI-modell bonyolultabb használata néhány perces telepítéssel lehetségessé válik. Ráadásul sok cég ma már megköveteli az alkalmazottaktól, hogy MI-termékeket használjanak, és néhány dolgozót még értékelnek és osztályoznak is az MI-tokenek havi használata alapján.
Ez lehetővé tette, hogy ezek a technológiai eszközök, amelyeket korábban csak szakemberek használtak, kapcsolódjanak a hétköznapi irodai munkához. Olyan egyszerűen telepíthetnek AI-készségeket, mint ahogy appokat telepítenek a telefonokra. Az OfficeChai szerint 2025 végén a kínai alkalmazottak 60 százaléka használ MI-t legalább hetente egyszer, míg az amerikai alkalmazottak esetében ez 37 százalék.
Ilyesmi már nem csak Kínában történik. Tavaly júliusban egy brit nő, Geraldine együtt dolgozott a Datnexa technológiai céggel, és kifejlesztett egy csevegőrobotot, amely a betegápolás és a terápia területén szerzett 35 éves tapasztalatait összegezte.
Emellett egyre több hasonló készséget „raknak össze” fejlesztők folyamatosan a világon. A leghíresebb Michael Sitarzewski „Agency” projektje 83,8 ezer csillaggal, amelyben több munkakört foglaltak össze és tápláltak be az MI-be, hogy specifikus készségekként jelenjenek meg, és ezt persze aztán bárki használhatja. Ugyanezt meg lehet csinálni hírességekkel is, és aztán velük lehet beszélgetni, vagy tanácsot kérni például Steve Jobstól a terméktervezéshez; Warren Buffett-tal a befektetésekhez; Slavoj Zizekkel a filozófiához.
Ez nem megy Európában
Európában azonban a helyzet egészen más, az EU Általános Adatvédelmi Rendelete (GDPR) 2018-ban szigorúan és egyértelműen kimondta, hogy az alkalmazottak csevegési előzményei, e-mailjei, munkái stb. személyes információk, és illegális az ilyen adatok felhasználása a személy beleegyezése nélkül. Minden európai cég a GDPR szabályozása alá tartozik.
Az ezzel kapcsolatos legismertebb esetek közé tartozik, amikor az olasz Adatvédelmi Hatóság, a Garante 15 millió euróra perelte az OpenAI-t. Egy másik eset az ír Adatvédelmi Bizottságé, amely az X-et citálta bíróság elé, amiért európai felhasználói adatokat használt a Grok MI-képzésére. Végül egyik esetben sem szabtak ki bírságot.
Éppen a mindent lefedő szabályozás miatt a magyaroknak és európaiaknak nem kell aggódniuk, azonban idővel lehetnek rések vagy szürkezónák, amikor teljesen új eszközökkel kerülnek esetleg szembe.
(Borítókép: Képünk illusztráció! Fotó: Costfoto / NurPhoto / Getty Images)
Mi lenne, ha a jövő nem csak történne veled, hanem te alakítanád? Ez a könyv segít felkészülni, sosem tapasztalt módon. Tedd meg az első lépést most.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!