A KSH friss jelentése szerint Magyarországon 2 millió 279 ezer ember kapott saját jogon valamilyen nyugellátást, ebből 2 millió 15 ezer fő öregségi nyugdíjas. A statisztika szerint a 120 ezer forintnál kisebb járandóságot kapók aránya 6,3 százalék – a hivatal megjegyzi, hogy a nagyon alacsony összegek jelentős része külföldön szerzett jogosultság melletti résznyugdíj.
Miért fontos mindez a nyugdíjak jövőjével kapcsolatban? Mert a Tisza Párt választás előtt közzétett nyugdíjprogramja 120 ezer forintos minimálnyugdíjat ígér, valamint sávos emelést a 120 és 140 ezer forint közötti járandóságoknak. A Pénzcentrum számításai szerint a következőképpen alakulhat az érintettek nyugdíja:
közel 242 ezer nyugdíjas ellátása emelkedhet 120 ezer forintra, ebből nagyjából 127 ezer az öregségi nyugdíjasok száma,
további 100–121 ezer jogosult kaphat sávos emelést (akiknek a nyugdíja 120 és 140 ezer forint között van),
összesen tehát 263–363 ezer ember számíthat még idén nyugdíjemelésre.
A 120 ezer forintos minimálnyugdíj azoknak járna, akik legalább 20 év munkaviszonnyal rendelkeznek. Ez a Tisza szerint 280 ezer főt érintene, köztük 160 ezer öregségi nyugdíjast és 120 ezer rokkantnyugdíjast.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy aki 120 ezer forintnál kisebb nyugdíjat kap, automatikusan a hiányzó összeggel többet vihetne haza – egy 80 ezer forintos járandóság így 40 ezer forinttal egészülne ki. A párt eddigi nyilatkozatai alapján ez lehet az új kormány egyik első intézkedése, bár konkrét határidőt egyelőre nem rendeltek hozzá.
Így nézhet ki a sávos nyugdíjemelés
A Tisza Párt programja a 120 és 140 ezer forint közötti járandóságokra egyszeri, sávos emelést alkalmazna, amelynek lényege, hogy minél alacsonyabb a nyugdíj, annál nagyobb a kiegészítés. A párt eredeti, négysávos felosztása így néz ki:
120–125 ezer forint közötti nyugdíj: +12 ezer forint,
125–130 ezer forint között: +10 ezer forint,
130–135 ezer forint között: +8 ezer forint,
135–140 ezer forint között: +6 ezer forint.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy 122 ezer forintos nyugdíj 134 ezer forintra emelkedne, míg egy 138 ezer forintos járandóság csak 144 ezer forintra. Az érintettek számáról különböző becslések vannak: a Pénzcentrum 100–121 ezer főről ír, a Portfolio 140 ezerről, a Tisza saját kommunikációja pedig 160 ezer érintettről.
Nyugdíjas SZÉP-kártyát is bevezetnének: 2,2 millió nyugdíjas kapna évente 100-200 ezer forintos juttatást élelmiszerre, gyógyszerre, egészségmegőrzésre és pihenésre; 500 ezer forint feletti nyugdíjaknál nem járna.
A kampányban elmondták, hogy 2026-ban már érvényesíteni kívánják a differenciált nyugdíjemelést, amely egy nagyobb felzárkóztatást jelentene, majd ezt követően inflációkövető, illetve gazdasági növekedéshez kötött emeléseket vezetnének be.
A magas nyugdíjjal bírók száma is gyarapodhatott
A KSH adatközlése a 600 ezer forint feletti sávban már nem bontja tovább a nyugdíjak megoszlását, így ehhez korábbi statisztikákhoz kell visszanyúlni. A HVG tavaly év eleji adatai szerint a felső kategóriák így néztek ki:
12 ezer nyugdíjas kapott 700 ezer és 1 millió forint közötti összeget,
további mintegy kétezer ember járandósága 1 és 1,5 millió forint közé esett,
188 nyugdíj volt 1,5 és 2 millió forint közötti,
69 olyan nyugdíjas akadt, akinek havi 2 millió forint feletti összeget folyósítottak.
A Pénzcentrum szerint a trendek azt mutatják, hogy az úgynevezett „luxusnyugdíjasok” száma azóta tovább nőhetett.
A Tisza Párt programja az ellátások közötti óriási egyenlőtlenséget is kifogásolta. A havi 500 ezer forint feletti nyugdíjak esetében lényegében nem számolnak rendkívüli emeléssel: az ebbe a körbe tartozók kimaradnának a nyugdíj-felzárkóztatásból, az egyszeri sávos emelésből és a Nyugdíjas SZÉP-kártyából is. Számukra legfeljebb a bérekhez kötött nyugdíjemelés jelenthetne némi többletet.
Meddig nyújtózkodhat a Tisza Párt?
A Tisza Párt még a választások előtt belengette, hogy nem csak a legalacsonyabb ellátásokat emelné, korábbi bejelentései szerint megtartaná a 13. és 14. havi nyugdíjat, és a Nők 40 mintájára megvizsgálnák a Férfiak 40 program bevezetését is. Farkas András nyugdíjszakértő azonban a Portfolio lapnak adott interjújában árnyalta a bejelentések fenntarthatóságát.
Emellett figyelembe kell venni, hogy a Nők 40, a 13. és a teljes 14. havi nyugdíj költségigénye együttesen már 1800 milliárd forintos (háromhavi plusznyugdíjjal felérő) kiadást generál minden évben – ehhez egy negyedik pluszhavi tétel beemelése veszélyeztetheti az egész rendszer finanszírozhatóságát.
Ezért a szakértő úgy véli, hogy csak úgy lehetne mindkét nem számára megteremteni a rugalmas nyugdíjba vonulás lehetőségét, hogy annyiszor 4-5 százalékkal kevesebb nyugdíjat kellene fizetni, ahány évvel az adott személy a 65 éves nyugdíjkorhatár betöltése előtt menne nyugdíjba.
Hivatalos adat nincs arról, pontosan hány nyugdíjas él a létminimum alatt, de a KSH friss adatai alapján 724 ezer olyan ember van, akinek a járandósága nem éri el a 180 ezer forintot, csak az öregségi nyugdíjasok közül körülbelül 555 ezren.
Ahhoz, hogy meg lehessen állapítani, valóban hányan élnek létminimum alatt, figyelembe kellene venni, dolgozik-e az érintett, hányfelé oszlik a háztartásban a nyugdíj, és kap-e más anyagi segítséget. A szűkös megélhetésen a Tisza Párt további intézkedésekkel javítana, ezek a következők:
nyugdíjas SZÉP-kártya bevezetése,
az időskorúak járadékának megduplázása,
az otthonápolási díjak 50 százalékos emelése,
20 ezer új férőhely létesítése a nyugdíjasotthonokban.
Egyre szélesebb a szakadék a bérek és a nyugdíjak között
A friss KSH-számok alapján az öregségi nyugdíj 2026 januárjában átlagosan 260 993 forintot tett ki, az év eleji emelést és a kiegészítő juttatásokat időarányosan figyelembe véve 288 180 forintra becsülhető.
A medián – vagyis az az érték, amelynél a nyugdíjasok fele kevesebbet, fele többet kap – ennél alacsonyabb, 230 045 forint. A nyugdíjak reálértéke 2025-ben 2,4 százalékkal emelkedett a legkedvezőbb számítási mód szerint, amely a 13. havi ellátást, a cserélődést és az állomány belső átalakulását is magában foglalja.
A keresetek azonban gyorsabban nőttek: a reálbérek 2025-ben 4,8 százalékkal emelkedtek, így a nyugdíjak vásárlóereje a bérekhez képest 2,4 százalékkal romlott.
A Tisza Párt programja szerint a nyugdíjemelés gyakorlatát is átalakítanák: az inflációkövető rendszer helyett visszatérnének a bérekhez kötött emelésekhez, és a kiigazításokat évente nem egyszer, hanem több, kisebb lépésben hajtanák végre. A kérdés egyelőre nyitott, hogy mindezt mennyire gyorsan tudja az új kabinet beterjeszteni a május 9-én alakuló Országgyűlésben.
(Borítókép: A nyugdíjat kézbesíti egy postás egy fővárosi társasházban 2025. február 12-én. Fotó: Kocsis Zoltán / MTI)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!