Az „örök vegyi anyagok” (PFAS) extrém tartósságuk miatt nem vagy csak rendkívül lassan (ezer év alatt) bomlanak le a környezetben, viszont megtalálhatók mindenhol, a vízben (ivó, eső), a talajban, a levegőben, élelmiszerekben, csomagolóanyagokban, kozmetikumokban, ruhákban, és így felhalmozódnak a testünkben is – komoly egészségügyi kockázatot okozva. Főleg a tárgyakat (konyhai eszközöket, ruhákat, csomagolást) teszik velük zsír- és vízállóvá, de az iparban is használják őket.
Meddőséghez, vetéléshez, rákhoz, magas vérnyomáshoz, pajzsmirigyproblémákhoz vezethetnek. Nehéz őket kikerülni, nem véletlen, hogy a Magyar Természetvédők Szövetsége időről időre hangsúlyosan figyelmeztet veszélyeikre, betiltásuk szükségességére. Decemberben arra hívták fel a figyelmet, hogy rendellenesen magas mennyiségben találhatók a reggeli gabonapelyhekben – amiket jellemzően gyerekek fogyasztanak.
De az étrendünk mellett, ami a legjelentősebb expozíciós út, a csapvíz átlagos TFA-koncentrációja (az egyik legelterjedtebb örök vegyi anyag, más néven „növényvédő szer”) igen magas, 107-szerese a normális értéknek. Az EU-ban ráadásul nincs meghatározott elfogadható szermaradvány-határérték a TFA-ra, pedig határozottan károsítja a reprodukciót, a fejlődést és a pajzsmirigyet.
És az állatokat is mérgezi, egy új cikk szerint az argentin Patagónia partvidékén élő Magellán-pingvinek 90 százaléka fertőzött örök vegyi anyagokkal. Etológusok két éven keresztül a költési időszakokban a pingvinekre szilikon lábpántokat szereltek, amik beszívták a mérgeket az állatok testéről. És hiába élnek távol a civilizációtól, a totyogók nagy része PFAS-vegyületek maradványait mutatta.
Mindennapi mérgeink
A mesterségesen előállított vegyi anyagok több mint 4700 szintetikus matériát fednek le, közös jellemzőjük, hogy a szén- és a fluoratomok között rendkívül erős kötés van, ezért nagyon ellenállók a lebomlással szemben is. Ha tudatosan kerüljük őket, az némi pluszmunkával jár (bogarászhatjuk az élelmiszerek és szépségápolási termékek összetevőit), de van egyszerűbb mód is a kiszűrésükre.
Augusztusban már ígéretes szűrési eredményekről számolt be a utahi egyetem csapata, ők egy fémorganikus vázzal tudták kivonni az egyik örök vegyi anyagot, a PFOA-t a vízből. A kristályos anyag apró, pozitív töltéssel rendelkező pórusaival vonzotta magához a negatív töltésű PFOA-molekulákat. De a szerkezet érzékelő is volt, fluoreszkált, ha PFOA-t észlelt. Így segítségével a mérget először ki lehetett szúrni, majd ki lehetett szűrni. Ez azért volt nagyszerű, mert korábban csak különálló rendszerek voltak az észlelésre és az eltávolításra. Ausztráliában egy lépéssel tovább mentek most.
A dél-ausztráliai Flinders Egyetem kutatói a vízszűrőkről ábrándoztak, mert sok háztartásban van már kancsó és csapra szerelt szisztéma is, amik mind rendelkeznek szénszűrőkkel, így csökkenthetik a PFAS-szintet. De az új invenció képes kiszűrni a legmakacsabb PFAS-okat is.
Az adszorbensekkel működő vízszűrők hatékonyan, nanoméretű molekuláris ketrec segítségével képesek megkötni a PFAS-okat.
Módszerük különösen sikeres a rövid szénláncú PFAS-ok esetében, amelyeket a jelenlegi vízkezelési technológiákkal nehéz eltávolítani. Sok hosszú szénláncú PFAS részben eltávolítható a meglévő vízkezelési technológiákkal, de a rövid szénláncú PFAS-ok nagy kihívást jelentettek eddig.
A nanoketrecek azért működhetnek olyan jól, mert képesek a PFAS-vegyületek széles skáláját eltávolítani a vízből, beleértve azokat is, amelyeket különösen nehéz izolálni. A megfejtést az adta, hogy megvizsgálták, hogy kötődnek a PFAS-ok a ketrecben molekuláris szinten. Laboratóriumi tesztek alapján az új módszer a csapvíz örök vegyi anyagainak 98 százalékát is képes eltávolítani. Ráadásul nem egyszeri használatra szól, öt alkalmazási ciklus után is hatékony maradt.
5 könyv
Több mint 600 meghökkentő, érdekes és tanulságos történet!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!