Hatalmas lendülettel kezdte el Magyar Péter a kormányának a megszervezését, és ami ennél sokkal váratlanabb, egyelőre egész simának tűnik a hatalomátvétel. A leendő miniszterelnök neveket is bejelentett, és az új kormányának struktúrája is ismert. Visszatér a Pénzügyminisztérium, Kármán Andrással az élen, az eddigi NGM feladatai közül ezzel kiveszik a költségvetési tervezést, azonban beteszik az energetikát, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium nevű tárcát Kapitány István fogja vezetni. A külügyből, amelyet Orbán Anita kap meg, kiveszik a külgazdaságot, a Szociális és Családügyi Minisztériumot Kátai-Németh Vilmos irányítja. A környezeti ügyeket Gajdos László kapja meg, a közlekedésért és a beruházásokért pedig Vitézy Dávid felel, aki ezzel összehozza azt a bravúrt, hogy a 2022-es és a 2026-os kormánynak is tagja. Péntek délután az is kiderült, hogy Lannert Judit lesz a gyermek- és oktatásügyi miniszter.
Ruff Bálint, Magyar Péter, Orbán Anita és Gajdos László
Facebook / Magyar Péter
Az első tervek közül Kapitány István már bemondta, hogy 9 százalékosra csökken a minimálbér személyi jövedelemadó-szinte, és a mediánbér alatti fizetéseknél is csökkennek a terhek. Munka persze lesz ennél sokkal több is, hiszen teljes joggal tarthatnak attól, mekkora káoszt hagy rájuk Nagy Márton és a távozó Orbán-kormány, százmilliárdokat kell találni valahogy a problémák kezelésére. Tárgyalni kell az önkormányzatokkal is a finanszírozásról, ebből a szempontból az egyik legfontosabb fordulat, hogy a Magyar Államkincstár két hónapra felfüggesztette Budapest szolidaritási adójának levonását, egyezzen meg az új kormány a városvezetéssel. Felsorolták a kéréseiket a vállalkozók is, ők kiszámíthatóbb törvényeket, bürokráciacsökkentést és az EU-pénzek hazahozatalát kérték. Ez utóbbi kapcsán Ursula von der Leyen is figyelmeztetett, hiába érdemlik meg a magyarok a támogatást, az előírt reformokat végre kell hajtani ahhoz, hogy legyen uniós pénz – az biztos, hogy a Tiszának óriási tempót kell diktálnia, hogy augusztus végén ne veszítsen el az ország sok támogatást.
Meredek váddal állt elő Simor András. A 2013 előtti MNB-elnök azt mondta, 2023-2024 fordulóján azért távozott az Erste-csoport felügyelőbizottságából, mert a jegybank megzsarolta az Erstét az ő jelenléte miatt. A HVG megszerezte Simor 2024-es búcsúbeszédét, amelyben kollégáinak már akkor nyíltan beszélt az MNB-től érkező fenyegetésről. Az MNB vizsgálatot indított, az Erste pedig azt közölte: „az elmúlt időszakban több alkalommal volt kitéve hátrányos, esetenként jogszerűség tekintetében megkérdőjelezhető bánásmódnak.”
Simor András
Reviczky Zsolt
Matolcsy György többször is megszólalt a héten, de Simorról nem írt, az MNB alapítványának ügyéről annál inkább, főleg miután a nyomozást magához vette az ügyészség. A volt jegybankelnök szerint mindenki rosszul számol, a vagyon megvan, a jegybank székházának felújításával pedig minden rendben volt. A nyomozásban eddig egy év alatt nagy előrelépés nem történt, és erősen kérdéses, marad-e valami a szétlopott vagyonból – ha igen, az Mészáros Lőrincék bankját gazdagíthatja.
Újraindult az olajszállítás a Barátság kőolajvezetéken. Az ukrán elnök bejelentése szerint a vezeték üzembehelyezését összekötik az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós európai támogatási csomag felszabadításával. Ez utóbbira is megnyílt a lehetőség, mert a távozó magyar kormány már nem vétózott – sőt, nem is volt jelen az uniós csúcson.
Barátság kőolajvezeték
MOL / Németh Dániel
Ennyi jó hír legalább van az energiaügyek kapcsán, ha már az iráni háború és a Hormuzi-szoros ügyében nagy a káosz. A Tisza Párt felvállalta azt a nagy kockázatot, hogy bejelentette, megtartja a Nagy Mártontól ajándékba kapott benzinárrögzítést, hiszen az ellátásbiztonsági kihívásoknak korántsem vagyunk a végén. Magyarország helyzetén önmagában az sem segít, ha a Barátságon újraindulnak a szállítások, a stratégiai tartalék vészesen fogy, a kisebb benzinkutak már most végveszélyben érzik magukat.
A hét képe: szerelik át a Parlamentben a kormány ülőhelyeit
Facebook / Jámbor András
Az Electrolux Group leállítja a termelést a jászberényi gyárában, ahol a vállalat beépíthető és szabadon álló hűtőgépeket gyártott. A gyárbezárás tervezett időpontja 2026 év vége, ezzel nagyjából hatszáz ember veszti el az állását.
„A döntés váratlanul ért, viszont a hűtőgépszektor világpiaci trendjeit mi magunk is láttuk, és erről folyamatos tájékoztatást is kaptunk, tisztában voltam az aktuális helyzettel” – mondta a szakszervezetet vezető Antal Csaba a HVG-nek. Más ottani dolgozók arról beszéltek, egyáltalán nem volt váratlan a bezárás.
Nem talált szennyezést a Greenpeace az akkugyárak környékén vett vízmintákban – közölte a szervezet. Egész pontosan a magzatkárosító NMP-re és az akkumulátorgyártáshoz köthető egyes fémekre készítettek vizsgálatot.
A gödi Samsung SDI
Reviczky Zsolt
A Fidesz-propaganda ezt úgy értelmezte, hogy szándékosan a választási eredmények után kellett ezzel előállni, de a Greenpeace a HVG-nek elmondta, rendszeresen publikáltak már eddig is ilyen mérési eredményeket. Ahogy azt is, hogy korábban találtak már szennyező anyagot, tehát a mostani eredmény nem azt jelenti, hogy az eddig dokumentált szennyezések és szabálytalanságok nem történtek volna meg.
Érdekes fejlemények jöhetnek a Fidesz-közeli cégbirodalom kapcsán, Mészáros Lőrinc vállalatairól már érkeztek olyan hírek, hogy bajok vannak. A Mészáros Csoport egy kisebb cégének építkezéséről levonultak a kivitelezők, miután olyan hírek érkeztek, hogy a vállalat pénzét elkezdték kitolni, majd mégis folytatták a munkát. A NER-es cégek kapcsán Bojár Gábor beszélt arról, hogy a befektetőknek tisztában kellett lenniük a kockázatokkal.
Az első felszámolási eljárás viszont a HUMDA Magyar Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. ellen indult meg. A győri egyetem fenntartója büntetőjogi lépéseket tett, a fizetésképtelenség okainál pedig az Orbán-kormány késedelmes kifizetéseit és az ügynökségnél tapasztalt szabálytalanságokat említette.
Bűnösnek vallotta magát Hszü Csia-jin, Kína egykori leggazdagabb embere. Ő volt az alapítója és társtulajdonosa az Evergrande nevű ingatlanfejlesztőnek – ha még ismerős a név: a cég 2021-ben omlott össze, és a katasztrófája globális válságot ugyan nem okozott, mint ahogy akkoriban tartani lehetett tőle, de a kínai gazdaság máig nem heverte ki teljesen a sokkot.
Az Evergrande kereskedelmi komplexumai Pekingben 2024-ben
AFP / Pedro Pardo
Igaz, ehhez az is kellett, hogy a Kínai Kommunista Párt ha nem is látványos beismeréssel, de ejtse azt az irányváltását, amely az Evergrande bedőlését okozta. A 2020-as ötlet, hogy az ingatlanbefektetéseket visszaszorítsák, nem vált be, mostanra már újra engedik a nagyobb projekteket. De ettől még a fogyasztói hangulat pocsék maradt, annyi ember megtakarítását emésztette fel az ingatlanpiaci lufi kidurranása.
Nyitókép forrása: Facebook / Dr. Hegedűs Zsolt