A választás utáni „eufóriarali” ezen a héten alábbhagyott, és ennek egyértelmű vesztese az OTP lett, melynek árfolyama 7 százalékot esett. Péntek kivételével minden napon 1 százalékot meghaladó csökkenés volt.
A bankpapír esése jól mutatja, hogy a múlt hétfői 8,4 százalékos ugrás nemcsak a választási optimizmus, hanem egyfajta túlzott várakozás is lehetett – amit a piac most fokozatosan visszakorrigál.
A Richter szintén veszített értékéből, bár jóval kisebb mértékben, 0,8 százalékkal: a hét első négy napján 1,1 és 1,5 százalék közötti változások jellemezték, csak az irány váltakozott. Hétfőn és csütörtökön csökkenés, kedden és szerdán emelkedés volt megfigyelhető. Varga Zoltán, az Equilor elemzője is rámutatott, hogy
a múlt heti eufória után korrekció indult, és a piacot alapvetően a belpolitikai fejlemények, valamint az iráni konfliktus mozgatták.
A négy nagy blue chip közül kettő emelkedni tudott. A Mol a héten 0,9 százalékkal került feljebb, és Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint a társaság részvényeire pozitívan hatott a Barátság kőolajvezeték újraindulása, valamint a magas olajár, amely kifejezetten kedvező az olajvállalat papírjai számára.
A Mol kedden és szerdán ért el kiugró, 1,5, illetve 3,7 százalékos növekedést, miközben hétfőn 1,6, pénteken pedig 2,5 százalékkal csökkent az árfolyam.
A Magyar Telekom 2 százalékos pluszt könyvelt el, bár jóval visszafogottabb mozgásokkal: egyedül a szerdai, 2,3 százalékos növekedés volt kiemelkedő, a többi napon alig változott az árfolyam.
A BUX hétfőn 1,8 százalékos mínusszal nyitotta a hetet, mivel közvetlenül a múlt pénteki zárás után derült ki, hogy a Hormuzi-szoros megnyitása csak átmeneti volt.
A következő napokat iránykeresés jellemezte: a tűzszünet meghosszabbítása némi optimizmust hozott, de amikor kiderült, hogy Irán nem hajlandó tárgyalni az amerikai blokád feloldása nélkül, csütörtökön a BUX újabb 1,1 százalékot veszített értékéből.
Pénteken sem javított a hangulaton, hogy Izrael és Libanon három héttel meghosszabbította a tűzszünetet.
Irán, Hormuz – és az olajár hullámvasútja
A hét eseménysora jól mutatja, mennyire törékeny a közel-keleti béke. Múlt pénteken a Brent-típusú kőolaj hordónkénti ára 86 dollárig csökkent a Hormuzi-szoros megnyitásának hírére, a holland tőzsdei gázár pedig 39 euró/megawattóra alá esett – ám az öröm mindössze egy napig tartott.
Irán szombaton újra lezárta a szorost, amit szerdán két hajó iráni elfoglalása követett, miután a hét elején az amerikai haderő is lefoglalt egy iráni hajót.
A piac eleinte még bízott a tűzszünet meghosszabbításában, de amikor világossá vált, hogy Irán a tárgyalások feltételéül az amerikai blokád feloldását szabja, az olajár ismét 100 dollár fölé szökött, péntek délután már 105 dolláron állt. A földgáz ára hasonló pályát járt be, péntekre 45 euró/megawattórára emelkedett.
Rodic Ádám, az MBH Elemzési Centrum makrogazdasági elemzője szerint a héten a forintot is elsősorban a Brent típusú olaj árának ismételten 100 dollár fölé emelkedése és az ezzel párhuzamosan erősödő dollár szorította nyomás alá.
Az iráni konfliktus tehát továbbra sem jutott nyugvópontra, és az ezzel kapcsolatos események jelentősen befolyásolják az energiahordozók világpiaci árát, ami közvetlenül kihat a forint árfolyamára is.
Visszacsúszott a forint
A múlt heti eufória után a forint sem tudta tartani a négyéves csúcsot. Az euró-forint árfolyam a múlt pénteki 351,6-os szintről péntek délutánra 365 forint közelébe gyengült – sőt: járt 368 közelében is.
A gyengülés gyakorlatilag folyamatos és egyenletes volt, és a Barátság kőolajvezeték újraindulása sem tudott érdemben segíteni az árfolyamon. A dollárral szemben a forint még nagyobb gyengülést szenvedett el: a múlt hét végi 307,3-as szintről 312 közelébe csúszott vissza.
Az elemzők egyetértenek abban, hogy a következő hetek mozgását továbbra is a közel-keleti helyzet és az olajár alakulása határozza meg.
Regős Gábor a következő hétre 357 és 371 forint közötti euró-forint árfolyamot tart reálisnak. Varga Zoltán pedig 360 és 375 forint közötti, a dollárral szemben 305 és 320 forintos sávot vár.
A jövő hét emellett a kamatdöntések hete is lesz: kedden az MNB, szerdán a Fed, csütörtökön az EKB és a Bank of England is dönt az irányadó rátáról – bár a piaci konszenzus szerint sehol sem várható változás.
(Borítókép: Magyar Péter 2026. április 12-én. Fotó: Attila Husejnow / SOPA Images / LightRocket / Getty Images)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!