A történet 1973-ban kezdődött a németországi Hahnöfersand közelében, ahol a kutatók egy azonosítatlan emberi homlokcsontot ástak ki. Mivel semmilyen kulturális leletet, például szerszámokat vagy fegyvereket nem találtak mellette, a kormeghatározás és a pontos azonosítás komoly fejtörést okozott a szakembereknek. A koponya morfológiája – formája és fizikai szerkezete – egyértelműen egyfajta átmenetet sejtetett a Neander-völgyi és a modern ember (Homo sapiens) között. Ezt a hibridelméletet látszott megerősíteni a legelső radiokarbonos kormeghatározás is, amely nagyjából 36 ezer évesre becsülte a leletet. Az időzítés tökéletesnek tűnt, hiszen a tudomány mai állása szerint a két emberféle nagyjából ebben az időszakban élhetett egymás mellett Európában, és bizonyítottan keveredtek is egymással.
A későbbi, jóval pontosabb vizsgálatok azonban alapjaiban rengették meg ezt a teóriát – hívja fel a figyelmet az IFL Science. Kiderült ugyanis, hogy a hahnöfersandi homlokcsont valójában sokkal fiatalabb, mindössze 7500 éves. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egykori tulajdonosa a mezolitikumban (azaz a középső kőkorszakban) élt, vagyis több tízezer évvel azután, hogy a Neander-völgyiek végleg eltűntek a föld színéről. A logikai és időrendi ellentmondás ellenére a leletre a mai napig gyakran hivatkoznak Neandervölgyi–sapiens hibridként a különböző tudományos és akadémiai publikációkban.
Ennek a makacs tévhitnek a felszámolására vállalkozott most egy antropológusokból álló kutatócsoport.
A Scientific Reports című tudományos folyóiratban nemrég közzétett tanulmány szerzői egy modern, háromdimenziós összehasonlító elemzésnek vetették alá a vitatott homlokcsontot. A 3D-s modellt számos, különböző korokból származó Neander-völgyi és Homo sapiens koponyával vetették össze. Az eredmények egyértelműen és megkérdőjelezhetetlenül bebizonyították, hogy a hahnöfersandi lelet szilárdan a modern emberi variációk körébe tartozik, és semmiféle átmeneti, hibrid vonást nem hordoz magán.
Korábban néhány kutató azzal érvelt a hibridizáció mellett, hogy a koponya formája túlságosan is „extrém” egy átlagos modern emberhez képest, ami a Neander-völgyi beütés optikai illúzióját keltette. A friss elemzés azonban rávilágított, hogy még a középkorban élt modern emberek koponyái között is találni olyanokat, amelyek a történelem előtti lelethez tökéletesen hasonló arányokat mutatnak, így a 7500 éves csont egyáltalán nem számít kirívónak.
Tekintettel a lelet valódi korára, a felfedezés persze egyáltalán nem meglepő. Aki tényleges, biológiai értelemben vett Neander-völgyi–modern ember hibrideket keres, annak sokkal messzebbre kell utaznia az időben, abba a korszakba, amikor a két emberféle még valóban egymás mellett élt. A Közel-Keleten például azokat a homininákat, akik mintegy 100 ezer évvel ezelőtt barlangokba temették halottaikat, a két populáció keveredésének tartják a szakértők, és valószínűleg nemcsak a génjeiket, hanem a kultúrájukat is megosztották egymással. Nyugat-Európában a Neander-völgyiek és a Homo sapiens közötti közvetlen fizikai kapcsolat jóval később zajlott le, létrehozva egy olyan hibrid populációt, amely nagyjából 30 ezer évvel ezelőttig maradhatott fenn. A hahnöfersandi ember azonban már egyértelműen a mi kizárólagos, modern emberi családunk büszke és immár tévhitektől mentes tagja.
(Borítókép: Illusztált képünkön egy emberi koponya látható egy Neander-völgyi ember képe mellett. Fotó: Alain Pitton / NurPhoto / Getty Images)
5 könyv
Több mint 600 meghökkentő, érdekes és tanulságos történet!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!