Mint ismeretes, a Magyarországnak járó 10,4 milliárd eurónyi forrás – amiből 6,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, míg a fennmaradó rész kedvezményes hitel – felhasználási határideje augusztus 31. – addig kell teljesíteni még az Orbán-kormány és az Európai Bizottság közötti megállapodás 27 szupermérföldkövét (super-milestones).
Formális reformok
Az Európai Bizottság a magyar helyreállítási terv jóváhagyását ahhoz kötötte, hogy a kormány egy, a korábbi 17 javító intézkedést is magában foglaló, 27 mérföldkőből álló jogállamisági reformcsomagot hajtson végre. A csomag három nagy területet érint:
korrupció elleni küzdelem,
közbeszerzési és ellenőrzési rendszer, valamint
az igazságszolgáltatás függetlensége.
A korrupció elleni küzdelem központi eleme, hogy a kormány megerősítse a korrupció elleni fellépés intézményi kereteit, és a jórészt formális reformokat tartalommal töltse meg. Az Orbán-kormány a bizottsággal kötött megállapodás alapján állította fel az Integritás Hatóságot és az Antikorrupciós Munkacsoportot is.
A vagyonnyilatkozatok rendszerének átalakításáról 2022 őszén törvény született ugyan, amit később tovább módosítottak, ezzel együtt gondot okoz, hogy nem kell feltüntetni a nyilatkozatot adó és családja által életvitelszerűen használt ingatlant, de arra sem tér ki a szabályozás, hogy külföldi ingatlant jelezni kell-e a dokumentumban. Ezek a hiányosságok luxuslakások elrejtését teszik lehetővé.
OLAF-fal, EPPO-val egy az utunk
A közbeszerzések átláthatósága és a verseny erősítése érdekében a szupermérföldkövek között szerepel, hogy csökkenteni kell az egyajánlatos közbeszerzések arányát, átláthatóbbá kell tenni a pályázati eljárásokat, és erősíteni a versenyt – különösen az ajánlatkérők és az ajánlattevők összefonódásainak tiltásával. Ugyancsak a verseny erősítését célozza az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Arachne kockázatelemző rendszer szerepének növelése.
Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész korábban az Indexnek elmondta, hogy az OLAF ajánlására valamennyi esetben elrendelték a nyomozást, illetve amennyiben az már folyamatban volt, az OLAF dokumentumait a nyomozás irataihoz csatolták, és abban értékelték. Az igazságügyi ajánlásokkal érintett büntetőügyekben a hazai vádemelési arány (67 százalék) lényegesen meghaladja az uniós átlagot (39 százalék). Ugyancsak kiválónak nevezte kapcsolatukat az Európai Ügyészséggel (EPPO), amelynek valamennyi megkeresésére válaszolnak. Az EPPO-ban eljáró ügyészektől évente huszonöt-harminc európai nyomozási határozatot kapnak, döntő többségében áfára vagy vámilletékre elkövetett adócsalás miatt indult ügyekben.
Érdekesmód az Európai Ügyészséghez való csatlakozás nem része a 27 mérföldkőnek,
ugyanakkor Brüsszel politikai szinten elvárásként fogalmazza meg a csatlakozást a források védelme érdekében.
Több beleszólás a bírói tanácsnak
Ami az igazságszolgáltatás függetlenségét illeti, az Európai Bizottság úgy ítélte meg, hogy a bírósági igazgatás csúcsán álló Országos Bírósági Hivatalnak (OBH) és elnökének túlságosan nagy mozgástere van, miközben a bírói önigazgatás testülete, az Országos Bírói Tanács (OBT) viszonylag eszköztelen.
Az Orbán-kormány igazságügyi reformcsomagja jelentősen bővítette az OBT hatáskörét, hogy hatékonyabb ellensúlyt képezzen az OBH elnökével szemben.
Ennek keretében az OBT önálló jogi személlyé vált, saját költségvetése és hivatali szervezete révén nőtt a függetlensége. Erősödött a szerepe a bírósági vezetők kinevezésében: egyes posztok betöltéséhez az OBT egyetértési jogára van szükség, és véleményezési jogával élhet a Kúria elnökének megválasztása előtt.
Egyik új jogosítványával már élt is a tanács: jogorvoslati kérelemmel fordult az Alkotmánybírósághoz, mert az igazságügyi reformcsomag előkészítése során a miniszter elvonta a testület véleményezési jogát. Az más kérdés, hogy az alkotmánybírák nem osztották a bírói önigazgatási testület álláspontját. Emellett a tanács ellenőrizheti az OBH elnökének gazdálkodási és szabályozási tevékenységét, és szabálytalanság észlelése esetén jelzéssel élhet.
Tilos a „hatáskörugrás”
Külön mérföldkövet kapott a „hatáskörugrás” tilalma. Brüsszeli kérés szerint az állami szervek az ellenük hozott jogerős bírósági ítéleteket ne tudják megtámadni az Alkotmánybíróságon azzal a címszóval, hogy a döntés alapjogukat sérti, vagy korlátozza a hatáskörüket. A kormány ezt a lehetőséget ragadta meg például abban az esetben, amikor a Kúria elkaszálta a gyermekvédelmi népszavazás egyik kérdését.
Az uniós jog egységes alkalmazását és a bírói függetlenséget is sérti, ha egy bíró nem fordulhat előzetes döntéshozatalért közvetlenül az Európai Unió Bíróságához.
A jogállamisági reformcsomag része, hogy legyen teljesen automatikus és átlátható a Kúrián az ügyelosztási rend. Továbbá meg kell szüntetni azt a lehetőséget, hogy az Alkotmánybíróság tagjai pályázat nélkül kúriai bíróvá válhassanak, illetve törvénybe kell foglalni, hogy a Kúria elnöke csak legalább ötéves bírói tapasztalatot szerzett személy lehessen.
(Borítókép: Magyar Péter 2025. február 15-én. Fotó: Tövissi Bence / Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!