Kátai István, az Erdélyi Kossuth Tisza Sziget alapítója vasárnap este bejelentette, hogy új romániai magyar pártot alapít. „Vége a várakozásnak. Az RMEP megérkezett. Letettük az alapokat. Holnap kiterítjük a lapokat” – írta a TT – Romániai Magyar Egységpárt nevű szervezet bejelentésekor, amelyet három szívvel illusztrált: a piros, sárga és kék színek egyrészt a román zászló színei, másrészt a hagyományos erdélyi történelmi színek is.

A párt egyelőre nem bejegyzett szervezet. Kátai a Transtelex kérdéseire annyit pontosított, hogy a hivatalos iktatás folyamatban van, és egy-két napon belül várható fejlemény. Azt azonban nem árulta el, kik az alapítók – ezt a bejegyzés utánra ígérte –, és arra a kérdésünkre sem válaszolt, hogy a pártalapítás összefügg-e azzal, hogy a Kelemen Hunor és Magyar Péter közötti budapesti találkozón nem kérték az RMDSZ-elnök lemondását, pedig sokan számítottak erre, és Kátai korábbi nyilatkozatai is az elszámoltatás fontosságát hangsúlyozták mindvégig.

A névválasztás nem tűnik véletlennek: a Romániai Magyar Egységpárt azt sugallja, hogy akárcsak a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, nemcsak a székelyföldi vagy az erdélyi, hanem az összes romániai magyart – partiumi, bukaresti, bánsági embereket is – magában foglalná és képviselné, ha erre kerül sor.

Megkérdeztük az RMDSZ szóvivőjét, Csoma Botondot is, hogy látták-e a pártalakításról szóló bejelentést, és hogyan vélekedik erről az RMDSZ. Csoma rövid válasza szerint a szövetség egyelőre nem kommentálná különösebben az eseményt, annyit láttak, hogy Kátai István tagokat toboroz. „Tekintve, hogy Kátai István az erdélyi Tisza Sziget alapítója, csak remélni tudom, hogy a magyarországi Tisza Pártnak nincs köze a kezdeményezéshez” – jelentette ki Csoma Botond.

Hétfőn Kátai részletes programnyilatkozatot is közzétett. Ebben egyértelműen az elmúlt közel két évtized RMDSZ-es politikájával számol le: szerinte olyan rendszer alakult ki, amely „túl gyakran a lojalitásra, az urambátyám viszonyokra, a helyi kiskirálykodásra, a megfélemlítésre és a függőségek fenntartására épült”. A programot nem egyszerre, hanem fejezetenként tervezi közzétenni, témái között szerepel az anyanyelvi oktatás, a gazdasági megerősítés, a funkcionális autonómia, a szórvány helyzete, a kétlaki magyarság kérdése és a korrupciómentesség.

A párt jelmondata: Tartás és Tisztesség – ami véletlenül szintén összecseng a Tisza Párt teljes nevével, a Tisztelet és Szabadsággal.

Kátai viszont tagadta, hogy a Tisza Párt erdélyi fiókpártja alakulna.

A nagyváradi Tisza Sziget társalapítója, Szeghalmi Örs azonban pontosabban fogalmazott saját bejegyzése alatti hozzászólásában: szerinte „a Tisza közeléből induló romániai magyar párt alakulásáról” van szó. Szeghalmi azt is hozzáfűzte, hogy mindezek fényében érdemes megnézni, hogy Magyar Péter nem kérte Kelemen Hunor lemondását a találkozójukon. „Akik abban reménykedtek, hogy van még valami a Tisza tarsolyában, azoknak úgynevezett pacsi” – írta. A párt logóját egyelőre mesterséges intelligencia készítette, de Kátai jelezte, hogy később nyílt versenypályázatot hirdetnek egy végleges arculat elkészítésére.

A Transtelex megkereste Gálfi Árpádot is, miután egyik forrásunk szerint a Kátai mögött álló kör összefügg a Változás Erdélyért Egyesülettel, amelynek tiszteletbeli elnöke a volt székelyudvarhelyi polgármester lett. Az egyesület alakulását nemrég jelentette be szintén Kátai István, alapító tagjait Székelyudvarhelyen mutatták be. A civil szervezet többek között annak a Közösségi Párbeszéd Tábornak a szervezésével fog foglalkozni, amelynek első kiadásán Magyar Péter is megjelent Nagyadorjánban. Az egyesület tiszteletbeli elnöke, Gálfi Árpád azonban egyelőre elzárkózott bárminemű együttműködéstől a Tiszával, mert már akkor támadások sorozatát kapta, amikor a sajtó „helyi főtiszásnak” nevezte. Gálfi leszögezte: sem neki, sem az egyesületnek nincs köze az új párthoz sem, alapítója pedig már csak azért sem lehetne, mert a nevén van saját udvarhelyi pártja, a Székelyudvarhelyért Párt, amellyel három önkormányzati mandátumot szerzett. A legutóbbi helyhatósági választáson ezzel a párttal indult, és bár a polgármesteri széket elveszítette, városi tanácsosi mandátumot szerzett. Az egyesület tiszteletbeli elnöki posztját ugyanakkor elvállalta az erdélyi Kossuth Tisza Sziget kérésére.

Az RMEP egyébként nem az egyetlen új szerveződés a romániai magyar politikában. A szintén sepsiszentgyörgyi Benke Csaba blogja, az Új Székely Szó szerint körvonalazódik egy újabb, székelyföldi autonómiáért kiáltó párt is. „Lesz itt politikai pluralizmus!” – kommentálta.

A pártalapítás nem előzmény nélküli lépés Kátai részéről sem. A Tisza győzelme után, amikor a Transtelex megkérdezte az erdélyi és partiumi Tisza Szigetek alapítóit az RMDSZ szerepéről, Kátai arról számolt be, hogy míg a választások előtt Sepsiszentgyörgyön hazaárulózták, addig Székelyudvarhelyen a helyi RMDSZ-es polgármester „nyitottan és európaiként” fogadta. Kelemen Hunor lemondását akkor is sürgette, és az elköltött magyarországi közpénzek számonkérését a bíróságoktól várta. A nagyváradi Szeghalmi Örs ennél is határozottabban fogalmazott: szerinte az RMDSZ „a Fidesz itteni irodahálózatává és fixerévé vált”, és a csúcsvezetés leváltása önmagában nem lenne elég – a helyi vezetők számonkérése is szükséges. Ez azonban az RMDSZ-en belül nem történt meg. A szintén nagyváradi Nyíri Attila, aki az Ady Tisza Szigetet működteti, ugyancsak arról beszélt, hogy most az erdélyi közösségen a sor, hogy a korrupciós ügyek felszámolása után tiszta lappal induljon, és új közösségi alapokra építkezzen.

Kátai eközben a Kossuth Tisza Sziget vezetői szerepétől visszalépett, amikor útjára indította a Változás Erdélyért Egyesületet, és az erdélyi szervezet kapcsolattartói feladatait átadta a sepsiszentgyörgyi Kovács Istvánnak és Zoltán Imrének. Az egyesület július 28. és augusztus 1. között tartja majd a Közösségi Párbeszéd Tábort Homoródfürdőn. A szervezők hangsúlyozzák, hogy nem a tusnádfürdői Bálványosi Nyári Szabadegyetem alternatíváját akarják létrehozni, hanem egy kifejezetten párbeszédre építő fórumot, az „árkok betemetésének” szellemében. Az RMEP most ennek a mozgalomnak a politikai leágazása is lehetne.