A kilenc éve bevezetett szolidaritási hozzájárulás egy olyan adójellegű elvonás, amelyet a kormány vet ki az önkormányzatokra az iparűzési adóerő-képességük alapján. Idén az ország 3177 helyi önkormányzatából 870 (tavaly 854) tehetősebb település fizeti be a központi költségvetésbe, amiből a kormány szándéka szerint kompenzálják a szerényebb büdzséjű önkormányzatokat.
A lista alapján Budapest fizeti a legtöbbet (97,7 milliárd forint), míg a dobogó második fokán Győr (13,1 milliárd) áll Debrecen (12 milliárd) előtt. A negyedik Székesfehérvár (9,5 milliárd), az ötödik Kecskemét (7,6 milliárd), a hatodik Budaörs (6,5 milliárd). A harmincezer lakosú Pest vármegyei város, amely egy éve az Alkotmánybíróságon támadta meg a 2025-ös központi költségvetést, illetve a szolidaritási hozzájárulás összegét megállapító rendeletet, de egyelőre nem született döntés az ügyben, egy sor olyan nagyvárost előz meg, mint Miskolc (6 milliárd), Szeged (5,6 milliárd), Nyíregyháza (5,3 milliárd) vagy Pécs (5 milliárd). Lakosságarányosan a Baranya vármegyei 311 lelkes Gyöngyösmellék fizeti a legtöbbet: fejenként csaknem egymillió forintot. Ennek magyarázata: az ormánsági település környékén pár éve olajmezőket találtak, és a kitermelésből nagy adóbevételre tettek szert.
Sorozatos visszautasítások
Az Alkotmánybíróság már többször is foglalkozott a szolidaritási hozzájárulás ügyével. 2024 októberében
megalapozatlannak találta a Fővárosi Önkormányzat és a Magyar Államkincstár közötti közigazgatási per bírájának indítványát.
Az alkotmánybírák a három megtámadott jogszabály alkotmányosságát vizsgálva két törvényi rendelkezés esetében elutasította, míg a végrehajtási rendelet érintett szabálya tekintetében visszautasította a bírói kezdeményezést, amelyet teljes egészében megalapozatlannak talált.
Idén januárban visszautasította a testület a szolidaritási hozzájárulásra vonatkozó szabályok Alaptörvénybe ütközésének vizsgálatát, mondván, ebben a kérdésben már született döntés, így azt nem lehet újra vizsgálni.
A kormány február 3-án újabb lépésre szánta el magát, és rendeletben határozott arról, hogy a szolidaritási hozzájárulással szemben közigazgatási pernek és azonnali jogvédelemnek sincs helye. Azt is rögzítették, hogy az ügyben folyamatban lévő pert a bíróság megszünteti. Több ilyen per is folyamatban van. Az egyik ilyen perben egy hónapja a Fővárosi Törvényszék az Alkotmánybírósághoz fordult, mert megítélése szerint Alaptörvény-ellenes az a szabályozás, amely arra utasította a bíróságokat, hogy zárják le a kormány és az önkormányzatok között a szolidaritási hozzájárulás miatt indított pereket.
Visszamenőleges hatályú megsemmisítés
A kormányrendelet körül tovább szorul a hurok, ugyanis februárban az Országos Bírói Tanács (OBT) jogorvoslati kérelemmel fordult az Alkotmánybírósághoz, amelyben azért kérte a rendelet megsemmisítését, mert
a kormányrendelet előkészítéséért felelős szerv nem tette lehetővé számára a sérelmezett jogszabálytervezet véleményezését, holott ez a sarkalatos törvényben megfogalmazott követelmények alapján kötelezettsége lett volna.
Az OBT szerint ezek a speciális szabályok a bíróságok által alkalmazott két nagy eljárási kódex alkalmazását is érintik anélkül, hogy a jogalkotó-e törvényeket módosította volna. A kormányrendelet ezen előírásai nyilvánvalóan közvetlenül érintik az igazságszolgáltatási rendszert, hiszen a közigazgatási ügyekben a törvényszékek, a Fővárosi Ítélőtábla és a Kúria járnak el.
A visszamenőleges hatályú megsemmisítés iránti kérelmet azzal indokolják, hogy a rendelkezéseket folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell, így azok az Alkotmánybíróság általi esetleges megsemmisítés esetén is a folyamatban lévő perekben irreverzibilis (visszafordíthatatlan) változást idézhetnek elő.
Az OBT indítványát április 28-án tárgyalja az Alkotmánybíróság teljes ülése.
(Borítókép: Alkotmánybíróság épülete 2024. december 9-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!