A közel-keleti konfliktusok miatt kilőtt üzemanyagárak új pályára állították az európai közlekedést: egyre többen váltanak elektromos meghajtású autóra. A benzinárak emelkedéséből Kína már most profitál: az ázsiai ország elektromosautó-exportja az első negyedévben 124 százalékkal ugrott meg az előző év azonos időszakához képest. Kérdés azonban, hogy mindez mennyire tereli valóban fenntarthatóbb irányba a globális autóipart.
Ismét a világsajtó fókuszába került az elmúlt hónapokban a Közel-Kelet, miután az Egyesült Államok és Izrael támadást indított Irán ellen. A konfliktus gyors eszkalációja tartós bizonytalanságot generált a térségben, közvetetten pedig azon túl is:
a globális kereskedelmi láncok meginogtak,
bizonyos szállítási útvonalak használata kockázatosabbá vált,
és több kulcsfontosságú nyersanyag ára is emelkedésnek indult.
Mindez különösen érzékenyen érintette az energiahordozók piacát, így az üzemanyagárak alakulását is. És hogy ki lehet a történtek nagy nyertese? Nagyon úgy tűnik, hogy Kína.
A korábbi hatalmas léptékű beruházásokra és fejlesztésekre támaszkodva a kínai gyártók profitálni tudtak a benzinárak emelkedéséből. Az első negyedévben a kínai elektromosautó-export 124 százalékkal ugrott meg éves összevetésben – ráadásul ez csak egy szelete a nagy képnek. Kína az energiaválság közepette a megújuló technológiák terén is meghatározó szereplővé vált: a globális napelemgyártás mintegy 80 százaléka ma már kínai kézben van, és a világ négy legnagyobb szélturbinagyártója is itt működik.
Európa elektromos meghajtásra kapcsol
Ahogy a növekvő üzemanyagárakról szóló hírek berobbantak, úgy ugrott meg Európa-szerte a fenntartható közlekedési eszközök iránti kereslet is – mutatott rá a The Guardian. Az elektromos autókból márciusban 51 százalékkal értékesítettek többet a kontinensen, mint februárban. Múlt hónapban 224 ezer új elektromos járművet helyeztek forgalomba Európában, míg az év első három hónapjában összesen 500 ezer darabot regisztráltak – utóbbi 33,5 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
A zöld átállás éllovasa
Norvégia lett, ugyanis a márciusban eladott új autók 98 százaléka elektromos meghajtású volt,
a második Dánia 76 százalékkal,
Finnország pedig harmadik, közel 50 százalékos aránnyal.
Az északi országokban a kormányok jelentős mértékben elősegítették a gyors átállást. A magasabb bérek mellett a széles körű állami támogatások, valamint a kiterjedt, államilag kiépített töltőinfrastruktúra együttesen tették az elektromos autók használatát könnyen elérhetővé és kényelmessé.
Németországban, Franciaországban, Spanyolországban, Olaszországban és Lengyelországban mintegy 40 százalékos növekedést mértek az elektromos járművek piacán az első negyedévben az előző év azonos időszakához képest.
De hová vezet mindez?
Az elektromos autók használata nem jár a hagyományos járműveknél megszokott kipufogógáz-kibocsátással, így hagyományosan zöld alternatívaként hivatkoznak ezekre. Más típusú környezeti terhelés azonban kapcsolódik hozzájuk, és a fenntartható megoldások felé kacsingató autóvásárlók ezekről hajlamosak megfeledkezni.
Nagy Bertalan, a Concorde privátbanki üzletfejlesztési igazgatója is arról beszélt korábban az Economxnak, hogy zsákutcának tartja az aktuális vásárlói elvárásokat. Paradoxonnak gondolja ugyanis, hogy sokan úgy szeretnének elektromos meghajtású autót, hogy közben nem tudnak engedni abból sem, hogy 2,5-3 tonnás gépkocsit, terepjárót vezessenek.
Amikor egy elektromos autó legfontosabb tulajdonsága, hogy hány másodperc alatt gyorsul fel 100-ra, akkor ott ugyanúgy egy túlfogyasztásról beszélünk, hiszen nagy akkupakkal rövid hatótávot tudnak megtenni ezek az autók, nem arra használják őket, amire az elektromos meghajtást alapvetően kitalálták
– fogalmazott.
Az elektromos autó rákfenéje az akkumulátor
Az elektromos járművek többségében lítiumion-cellás akkumulátor található. Ezek előállításához rengeteg természeti erőforrás kitermelésére van szükség, ami rendkívüli mértékben károsítja a környezetet.
Egy 2022-es tanulmány alapján a chilei lítiumbányászat például már bizonyíthatóan megzavarta a régió természetes ökoszisztémáját. A tanulmányt készítő kutatók szerint a bányászat kárt tett a régió flamingóállományában azáltal, hogy zavart keltett a szaporodási helyeken, valamint korlátozta a madarak táplálékhoz és vízforrásokhoz való hozzáférését.