Eddig 300 milliárd forintnyi fejlesztésről volt megállapodás, de a kormányváltással több mint 700 milliárdnyi elérhető uniós forrásra számít a Fővárosi Önkormányzat a 2021–2027-es programozási ciklus és a helyreállítási terv keretében, ha a tervezett projekteket sikerül elfogadtatni az Európai Bizottsággal – írta a 24.hu, Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere elmondta, hogy milyen programokkal készülnek, és milyen forrásáthelyezésen gondolkodnak a határidő lejárta előtt.
A főváros számára mintegy 300 milliárd forintnyi kohéziós forrás két éve elérhető, amiről 2024-ben született megállapodás az Európai Bizottság, a magyar kormány és Budapest között. A keret jelentős része pályázati úton megítélt támogatás, amely nem tartozik a jogállamisági feltételek miatt befagyasztott uniós pénzek közé, de eddig csak 56 milliárd forint értékben kötöttek támogatási szerződéseket, a többit a kormány blokkolta Karácsony Gergely elmondása szerint.
A városvezetés szerint a korábban kidolgozott programok végrehajtása több ponton elakadt, miközben a szükséges döntések és szerződések nem születtek meg. A főpolgármester úgy látja, hogy az új politikai helyzetben lehetőség nyílhat a források gyors lehívására, amelyhez az uniós döntéshozók részéről is nyitottság mutatkozik.
700 milliárd forintnyi EU-pénzt kaphat Budapest
A tervek szerint a 300 milliárd forintos keretből 178 milliárdot közlekedésfejlesztésre, 50 milliárdot köztérfejlesztésre, 38 milliárdot árvízvédelemre és vízgazdálkodásra, valamint 34 milliárdot lakhatási és szociális programokra fordítanának. A projektek között szerepel például új villamosok, trolibuszok és elektromos buszok beszerzése, valamint városi zöld- és közterületi fejlesztések.
Az áprilisi politikai változásokkal azonban megnyílhat a lehetőség a helyreállítási alap (RRF) forrásainak bevonására is, amelyből a főváros egy több mint 600 milliárd forintos beruházási csomagot állított össze.
Ez részben átfed a meglévő programokkal, így egyes projekteket átcsoportosíthatnak az egyszerűbb elszámolású RRF-finanszírozásba. „Mostanáig a főváros nem számolt az RRF-pénzekkel, mert a forráskiosztásból az önkormányzatok ki lettek szorítva” – mondta Karácsony Gergely, aki szerint az új helyzetben több fővárosi fejlesztés is bekerülhet a programba. Hozzátette, hogy az új kormánynak rövid időn belül új koncepciót kell kidolgoznia az uniós megállapodáshoz:
a helyreállítási alap esetében 2026. augusztus 31-ig kell teljesíteni a vállalt reformokat és beruházásokat, vagy a források elvesznek, míg a kohéziós pénzeknél 2029 közepéig kell megvalósítani a projekteket.
A tervek között van mintegy száz új villamos beszerzése, a Népliget rekonstrukciója, a Városháza park megújítása, valamint a pesti és budai villamoshálózat fejlesztése. A legnagyobb volumenű beruházás a Rákosrendező Projekt, amelyhez kapcsolódóan közműfejlesztések, közlekedési beruházások és egy 25 hektáros közpark kialakítása, valamint mintegy 10 ezer új lakás építése is szerepel a tervek között.
A főváros szerint a kohéziós és helyreállítási források együtt történelmi fejlesztési csomagot jelenthetnek Budapest számára, de a megvalósítás ütemezése és az uniós határidők betartása meghatározó lesz a források tényleges felhasználásában.
Izgalmas történetek, rejtett kincsek, érdekes épületek – nem csak budapestieknek.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!