Április 28-án, kedden délelőtt vitáztak, délben pedig szavaztak az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén a következő, 2028-tól induló uniós költségvetés, az ún. többéves pénzügyi keret (MFF) kapcsán. A vitán és a szavazáson részt vevő EP-képviselők arról döntöttek, a két jelentéstevője milyen mandátummal és milyen álláspontot követve tárgyaljon majd a költségvetésről a tagállamok kormányaiból álló társjogalkotó intézménnyel, az Európai Unió Tanácsával (röviden: Tanács).
A szavazás végeredménye túl nagy meglepetést nem okozott, hiszen még hónap elején szakbizottsági szinten már az EP Költségvetési Bizottsága megszavazta azt, viszont ahhoz, hogy az hivatalos állásponttá váljon, plenáris ülésen is jóvá kellett hagynia az EP egészének, valamint szavazni a benyújtott módosítókról.
Ez végül megtörtént, a Parlament álláspontját a 657, szavazáson részt vevő EP-képviselőből 370 támogatta, 201 ellenezte 84 tartózkodás mellett.
A magyar EP-képviselők közül a végleges javaslatot mindössze a Demokratikus Koalíció két EP-képviselője, Dobrev Klára és Molnár Csaba támogatta, míg a mi hazánkos Borvendég Zsuzsanna ellenezte. A Fidesz–KDNP 11 EP-képviselőjéből hárman hiányoztak (Deutsch Tamás, Gyürk András és Schaller-Baross Ernő), a jelen lévő 8 képviselőjük pedig tartózkodott.
A Tisza Párt 7 fős delegációjából jelen lévő négy EP-képviselő a módosító indítványoknál még szavazott, azonban a végleges szövegnél végül nem nyomtak gombot.
Tíz százalékkal növelné az EP a költségvetést a következő hét évre
Az Európai Bizottság még tavaly júliusban mutatta be az MFF-tervezetét, ami kapcsán az Ursula von der Leyen vezette intézmény azt javasolta, növeljék a költségvetés nagyságát: a tagállamok a bruttó nemzeti jövedelmük (GNI) 1,1 százaléka helyett 1,26 százalékát fizessék be tagdíjként, hogy többek között így tudják visszafizetni a koronavírus-járvány miatt felvett uniós hitelt, valamint legyen forrás az elmúlt években bemutatott költséges uniós programokra például a fegyverkezés terén.
Ezenkívül az Európai Bizottság azt javasolta, növeljék az EU saját forrásait is. Ezek azok a bevételek, amelyeket az Európai Unió saját jogon, önállóan szed be – ezek közül a legismertebb a vámtarifák az EU-n kívül érkező országokból.
Az Európai Parlament ugyanakkor még a Von der Leyenék által javasolt hozzájárulást is még inkább növelné.
Álláspontjában – amit a tagállamokkal folytatott tárgyalások során képviselni fog az EP két tárgyalója – az Európai Parlament a tagállamok hozzájárulását a GNI-jük 1,26 százaléka helyett 1,27 százalékban határoznák meg, így az Európai Bizottság által tervezett 1,8 billiárd eurós költségvetés valamennyivel több lenne, mint 2 biliárd euró. Sőt, az EP támogatja az új saját források bővítését is, amitől évi 60 milliárd euró többletbevételt szeretnének.
Erre az EP javaslata szerint részint amiatt van szükség, mert egyrészt nem támogatják sem az agrártámogatások, sem pedig az EU átlagához képest leszakadt régiók fejlesztését célzó kohéziós források csökkentését,
Továbbá az EP azt is szeretné, hogy a koronavírus-járvány után az európai gazdaságok visszapattanását segítő helyreállítási alapra felvett uniós hitel visszafizetése ne a következő MFF-t terhelje, hanem az azon kívül maradjon.
Utóbbi az EP számításai szerint összesen a tagállamok GNI-jének 0,11 százalékát teszi ki, így lényegében a javaslatuk célja, hogy a NextGenEU visszafizetése ne vegye el az uniós prioritások elől a forrást.
Az EP ellenzi az MFF nemzetiesítését, de ebben valószínűleg nem osztanak neki lapot
Az MFF kapcsán az EP azzal bízza meg majd az intézmények közötti tárgyalásokon a két jelentéstevőt, Siegfried Muresant (román, Európai Néppárt) és Carla Tavarest (portugál, S&D), hogy védjék az infláció ellen a költségvetést, valamint a jelenlegi közös agrárpolitikára (KAP) fordított források nagyságát tartsák meg, és továbbra is maradjon meg külön programként a KAP és a kohéziós alap, miközben az Európai Bizottság tervezete szerint azt összevonnák más alapokkal.
Emellett az EP azt szeretné, hogy többet fordítsanak a versenyképességi alapra, valamint az EU kutatási és oktatási programjaira, a Horizont Európára és az Erasmus+-ra.
Az elfogadott álláspontban üdvözölték és támogatják az Európai Bizottság prioritásait, így a versenyképességre, a védelemre, az infrastruktúrára, innovációra, egészségügyre, oktatásra és a kultúrára szánt források növelését, ahogy egyetértenek a külpolitikára fordított összegek emelésével is, ugyanakkor annak a mértékét már vitatják.
Az Európai Parlament azonban ellenzi az MFF strukturális reformját, az Európai Bizottság által bemutatott nemzetiesítő tervet,
amivel lényegében a helyreállítási alaphoz hasonlóan tagállamonként lennének külön borítékok, és a források felhasználását a tagállamok az Európai Bizottsággal együtt egyeztetnék le. Az EP szerint az MFF nemzeti hatáskörbe való visszahelyezése aláássa az uniós politikákat, valamint csökkenti az átláthatóságot.
Azt ugyanakkor támogatják, hogy a tagállamok forrásokhoz való hozzáférésének előfeltétele legyen az uniós értékek és a jogállamiság tiszteletben tartása – a tavaly júliusban bemutatott tervezetnek egyik legnagyobb újítása az Európai Bizottságtól az MFF strukturális átalakítása mellett az, hogy szinte minden kifizetéshez teljesíteni kellene a jogállamisági előírásokat.
Azonban az EP most hiába fogadta el álláspontját és határozta meg a mandátumát a két jelentéstevőnek, az MFF nemzeti hatáskörbe való visszahelyezését a legtöbb tagállam támogatja, sőt, például Németországnak eleve az volt az egyik követelése a tervezet bemutatása előtt. Emiatt valószínűtlen, hogy a tárgyalás során erről a tagállamok túlnyomó többsége által támogatott, valamint a tagállamok számára nagyobb rugalmasságot nyújtó elemről a Parlament kedvéért hajlandóak lennének lemondani.
A tagállamok rendkívül megosztottak a költségvetést illetően
A költségvetéssel kapcsolatosan egyébként nagy vita várható a Parlament és a tagállamok kormányaiból álló Tanáccsal, és nem csak annak struktúrája miatt:
több tagállam ugyanis már az Európai Bizottság által javasolt tagdíjemelést is elutasítja, sőt, szerintük csökkenteni kéne annak a nagyságát.
Ezt képviseli például az ún. fukar országok – Rob Jetten holland miniszterelnök a legutóbbi informális EU-csúcson például az MFF nagyságának csökkentése mellett érvelt.
Az MFF nagysága egyébként megosztja a tagállamokat is:
a nettó befizető északi és nyugati országok nem szeretnék túlzottan növelni a költségvetés mértékét, valamint az EU saját forrásainak bővítését sem, míg a déli, valamint közép-kelet-európai tagállamoknak épp a költségvetés növelése és az EU saját forrásainak bővítése lenne az érdeke.
Részint emiatt sincs jelenleg a tagállamoknak közös álláspontja a költségvetésről, noha azokról már közel egy éve tárgyalnak. A megakadt, a nagy egész mellett technikai kérdésekről szóló szakértői vitákat emiatt a legmagasabb politikai szintre hozta António Costa Európai Tanács-elnök a legutóbbi EU-csúcson, amikor a tagállamok állam- és kormányfőivel az MFF-ről folytattak eszmecserét, hátha az lendületet ad a tagállamok közötti egyeztetéseknek.
Costa azt reméli, hogy a tagállamoknak még idén sikerülhet megállapodni az MFF kapcsán, ezzel biztosítva, hogy 2028. január 1-jétől nem maradna költségvetés nélkül az EU.
Azonban nem hivatalosan a tárgyalások felgyorsításának szándéka mögött az az aggodalom is meghúzódik, hogy a 2027-ben esedékes francia elnök-, valamint a lengyel, olasz és spanyol parlamenti választások után akár hosszú időre megrekedhetnek a tárgyalások a tagállamok között a kormányalakítások miatt,
illetve hogy nem zárható ki olyan politikai pártok hatalomra kerülése, amelyek nemhogy a Parlament által javasolt tagdíjemelésbe nem lennének hajlandóak belemenni, de még a jelenlegi, 2021–2027 közötti ciklusban meghatározott összegbe sem, ami a GNI 1,1 százaléka – ilyen például a Marine Le Pen fémjelezte, Jordan Bardella által vezetett Nemzeti Tömörülés (RN) Franciaországban, aminek jelöltje jelenleg a legesélyesebb, hogy átvegye majd Emmanuel Macrontól az Élysée-palota kulcsait.
Egyébként az, hogy 2026-ban megállapodhatnak a tagállamok teljesen, egy elég ambiciózus vállalás Costától, hiszen például a legutóbbi költségvetést is csak annak hatálybalépése előtt pár héttel sikerült megszavaznia a tagállamoknak (egyhangú döntés szükséges).
Ráadásul a 2028-tól esedékes MFF-be az Európai Parlament is jobban bele kíván szólni. Az EP-nek eddig is meg kellett azt szavaznia a tagállamok kormányaiból álló Tanács mellett, ugyanakkor mivel utóbbi elég későn tudta befejezni a saját belső procedúráját ezzel kapcsolatosan, emiatt a Parlament lényegében csak jóváhagyta a tagállamok álláspontját, ahelyett, hogy érdemben tárgyalt volna arról a Tanács és a Parlament – ehelyett most az EP a következő költségvetésről szóló vitán azt kívánja kiharcolni, hogy kvázi 28. tagállamként vele is meg kelljen állapodnia a 27-eknek.
Az EP már az Európai Bizottság MFF-tervezetének bemutatása óta aktív a témát illetően, és például az agrártámogatások kapcsán már sikerült is kisebb részeredményeket kiharcolnia az Európai Bizottságtól, aminek a tagállamok amiatt nem örültek, mert ezzel nőtt az EP befolyása.
A mostani szavazással az EP kialakította a Tanáccsal és a Bizottsággal folytatott tárgyalásokon az álláspontját, és jelenleg arra vár, hogy a Tanács is megtegye ezt, hogy megkezdődhessenek a három uniós intézmény közötti trilógus tárgyalások.
(Borítókép: Az Európai Parlament ülése 2026. április 28-án. Fotó: Fred Marvaux / European Union 2026 – Source: EP)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!