Egy új tanulmány segíthet megfejteni annak a különös objektumnak a titkát, amelyet 2023 nyarán fedeztek fel az Alaszkai-öböl mélyén, a Csendes-óceánban – számol be az IFLScience. Az aranyszínű, fénylő gömb több mint 3250 méteres mélységben volt, és a NOAA Seascape Alaska 5 expedíciója észlelte egy távirányítású búvárhajó segítségével.
A kutatókat zavarba ejtette a látvány. Az első, abszolút találgatásjellegű feltételezések között szivacs és tojásburok is szerepelt.
A mintát végül a robotkar segítségével begyűjtötték, majd a partra szállítás után a Smithsonian Nemzeti Természettudományi Múzeum szakértőihez került. Még ott sem született gyors válasz, a vizsgálatban morfológiai, genetikai és bioinformatikai módszereket egyaránt be kellett vetni.
Genetikai eszközökkel oldották meg az aranygömb rejtélyét
Allen Collins, a NOAA munkatársa szerint a rejtély nagyon is különös volt. Az objektum nem mutatta a megszokott állati felépítést, ugyanakkor rostos szerkezete és csalánsejteket tartalmazó rétegei arra utaltak, hogy a csalánozók (Cnidaria) törzséhez kötődhet.
A kezdeti DNS-vizsgálatok nem hoztak egyértelmű eredményt – valószínűleg a mintát szennyező mikroszkopikus élőlények miatt. A kutatók ezért teljes genomszekvenálásra váltottak, amely végül áttörést hozott: kiderült, hogy az aranygömb genetikailag szinte teljesen megegyezik a Relicanthus daphneae nevű mélytengeri csalánozóval.
A végső magyarázat nem igazán misztikus, de nem kevésbé izgalmas: a különös objektum valójában egy elhalt szövettömeg volt, amely egy hatalmas mélytengeri tengerirózsa tövéről szakadt le. William Mowitt, a NOAA szakembere szerint az eset jól példázza, miért fontos a mélytengeri kutatás: a modern technológiák, például a DNS-szekvenálás segítségével egyre több rejtélyt sikerül megfejteni.