Szinte hihetetlen, de a BKV-székház is idén 100 éves, ráadásul a mai napig őrzi egykori berendezéseit és megjelenését. Kipróbáltuk a páternosztert, ami a mai napig működik, megnéztük az impozáns színháztermet, és megtudtuk azt is, miért gondolta a korabeli sajtó luxusberuházásnak az Akácfa utcai épület megépítését.
Az Akácfa utca és a BKV-székház egy mondatban említésétől egyeseknek a mai napig hamarabb eszébe jut a bliccelés és az azzal járó bírságok befizetése, mint az épület különlegességei, holott az idén 100 éves ház már jó ideje nem ezt a célt szolgálja. Az egykori Beszkárt-központ monumentális tömbjét Wälder Gyula tervezte, homlokzatán és a belső terek faborításain Budapest címerét is felfedezhetjük. Ez az épületegyüttes nemcsak a közösségi közlekedés otthona, hanem egy időkapszula is, amely 1926 óta őrzi a régi Budapest hangulatát. Az idei Budapest100-on bárki bejárhatja, a ház részletes programja és az épületbejárások időpontja itt található.
Van, aki luxusberuházásnak tartotta
Ez az Akácfa utcai épület 1926-ban készült el a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Részvénytársaság (BSZKRT), vagy ahogy mindenki hívta, a Beszkárt megbízásából, hogy a társasághoz tartozó közlekedési ágazatokat egy helyről igazgassák. Bár a díszített homlokzat, illetve az előcsarnok, az ülésterem és az Egri terem (többek között a reprezentatív eseményeket, esteket tartják itt) meglehetősen impozáns a maguk faragottfa bútoraival és falaival, mégsem ez jellemzi az épületet, hanem az egyszerűbb folyosók és a fehér csempe.
Az Egri terem (Fotó: Ladóczki Balázs – We Love Budapest)
Ennek ellenére a székház átadásakor a sajtó mégis luxusberuházásként hivatkozott rá, amely
olyan fényűzéssel készült, hogy a háború után Magyarországon erre példa még nincsen,
ráadásul 2 millió aranykoronába került, ami a korszak lakhatási válságában, a háború után fellépett lakáshiányban és az újjáépítés közepette meglehetősen magára vonta figyelmet. A folyosókat díszítő fehér csempéket látva mindenesetre mi inkább gondoltunk egészségügyi funkcióra, mintsem irodaházra, de ennek az egyszerűségnek megvolt a maga praktikuma: könnyen lehetett – és lehet most is – tisztítani.
(Fotó: Ladóczki Balázs – We Love Budapest)
Az allegorikus alakokkal, a szárnyas kerékkel és a kovácsoltvas kapuval (az egykori részvénytársaság kezdőbetűi a mai napig látszanak) díszített Akácfa utcai épületet Wälder Gyula tervezte, míg az épületegyüttes többi részét, illetve a Kertész utca és az Akácfa utca közötti tömbben található áramelosztót a vállalat magasépítési osztálya. Wälder Gyula neve leginkább onnan lehet ismerős, hogy ő tervezte a Madách tér boltíves épületét, de a Napraforgó utcai kísérleti lakótelepen és a Wekerletelepen is találunk általa tervezett házakat. Bár alapvetően a historizmus jegyében alkotott, így a BKV-székház is neobarokk jegyeket hordoz, építészetében már a modern felfogás is megjelent.
A szárnyas kerék (Fotó: Ladóczki Balázs – We Love Budapest)
(Fotó: Ladóczki Balázs – We Love Budapest)
Forgóajtó és ma is működő páternoszter
Az épületben a mai napig minden az eredeti, így többek között a fa forgóajtó, amit persze nem a legkönnyebb magunk előtt tolni, de megéri, ugyanis az előcsarnokban úgy érezhetjük magunkat, mintha visszamentünk volna az időben, egyenesen az 1920-as évekbe. Persze az időutazást segíti a porta faberendezése, a pénztárcsarnok, az ülésterem, az Egri terem eredeti enteriőrje és az elmaradhatatlan páternoszter megjelenése is. A körforgó lift ma már kuriózumnak számít, s bár egykor viszonylag sok helyen működött, ma már szinte csak közintézményekben, céges épületekben találjuk meg őket. A BKV székházában 15 fülkével köröz, és bár azt hihetnénk, hogy sosem áll meg, valójában csak munkaidőben üzemel.
A ma is működő páternoszter (Fotó: Ladóczki Balázs – We Love Budapest)
Bár városi legendák szerint végzetes is lehet, ha az utolsó emelet után a páternoszterben maradunk, ez nem igaz, hiszen függőleges állásban maradva fordul át egyik menetből a másikba, ennek ellenére minket is noszogatni kellett picit, hogy félelmünket legyőzve be merjünk szállni a mozgó liftbe. Egyáltalán nem bántuk meg, a 4. emeletre nagyjából másfél perc alatt felértünk, de ha már a páternoszterben voltunk, akkor az ominózus átfordulást is kipróbáltuk, ami egyáltalán nem volt ijesztő, sokkal inkább örömteli. Már csak azért is, mert ma már alig van olyan, ami működik is.
Kilátás az Egri teremből a székház belső udvarára (Fotó: Ladóczki Balázs – We Love Budapest)
A díszes Egri terem kialakításával szerintünk az építész megelőzte a korát, inkább a modern hatások érezhetők rajta, az ablakból kinézve pedig izgalmas látvány tárul elénk. Innen látszik a szintén a BKV-hoz tartozó udvari létesítmény, az áramátalakító állomás zöld épülete, ahonnan többek között a körúti villamosok és a trolibuszok elektromos megtáplálása történik, valamint a gomba is, vagyis egy fedett nyitott beálló, ami eredetileg a lovas kocsik parkoltatására szolgált.
Az Akácfa utca és a Kertész utca közötti terület 6250 négyzetmétert ölel fel, a mai épületegyüttes pedig különböző közlekedési cégek irodaépületeiből jött létre, így nemcsak a szintek különböznek, de a labirintusszerű épületben néha az új dolgozók el is tévednek – ahogy sétavezetőink megjegyezték.
Galéria: BKV-székház
Legyetek ott első városi piknikünkön!
Gyertek, és töltsünk el egy vidám napsütéses tavaszi napot együtt a városligeti fák lombjai között május 1-jén, ahol day-time piknik, workshopok, sok szuper food truck és dizájnvásár is vár mindenkit.
Ünnepeljük együtt a tavaszt, a találkozásokat és azt a pezsgést, amiért annyira szeretjük Budapestet!
hirdetés
Folytatnád az olvasást? Szeretsz mindig képben lenni, érdekelnek a legújabb budapesti hírek, történetek? Iratkozz fel heti hírlevelünkre, az Insiderre, és legyél te a társaság iránytűje, ha éttermet, kirándulóhelyet vagy programot kerestek!
Címkék