Korábban beszámoltunk arról, hogy az Egyesült Arab Emírségek május 1-jével kilép az OPEC és az OPEC+ szövetségből, ami súlyos csapás Szaúd-Arábiának és a globális olajpiaci stabilitásnak. A döntés hírére az olaj ára háromhetes csúcsra, 110 dollár fölé emelkedett, miközben a közel-keleti háború miatt fizikai hiány fenyeget.
Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő közösségi-oldalán közzétett bejegyzésében megjegyezte, az OPEC „valójában egy kartell, amely szabályozza a benne lévő országok kitermelését, árpolitikáját, és azzal, hogy a világ termelésének körülbelül 40 százalékát adják, komoly gazdasági és politikai nyomásgyakorlásra is képesek.”
Az Egyesült Arab Emírségek távozása mögött Tarjányi szerint az áll, hogy a kartellben lévők érdekei eltérnek:
Irak és Nigéria azonnali pénzt akarnak, ezért nem tartják a termelési egyezségeket. Venezuela túlél, emiatt kiszámíthatatlan. Irán háborút finanszíroz, és miközben elvárja a jó alkukat, a konfliktus már elérte az Emírségeket mivel Teherán drón- és rakétatámadások formájában rendszeresen lövi az üzlettársait. Közben Szaúd-Arábia diktálni próbál a szervezeten belül, miközben katonai szempontból sokszor az Egyesült Államokkal hangolja össze lépéseit.
Hozzátette, az emírségek erre a „szétesett” rendszerre mond nemet, mert annyit akar kitermelni, amennyit akar és annak eladni, akinek csak akarja.
A szakértő úgy véli, ez a döntés piaci ár- és szállítási ingadozást hoz. Az Egyesült Államokra ez nem lesz komoly hatással, nem úgy mint Európára, ahol jelentősen csökken az orosz olaj szerepe, „és egy hektikus világban szokás szerint kiszolgáltatottabb”. Véleménye szerint ez nem egy hirtelen válság, és ehhez hasonló válságok sorozata jön majd a jövőben.
(Borítókép: A konferencia résztvevői elsétálnak az OPEC pavilonja mellett az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének (UNFCCC) COP29 klímakonferenciájának hatodik napján, 2024. november 16-án Bakuban, Azerbajdzsánban. Fotó: Sean Gallup / Getty Images)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!