Először adtak be agykárosodást szenvedett újszülöttnek speciális módszerrel anyatejet az orrjáratokon keresztül a Semmelweis Egyetem kutatói – derül ki az egyetem közleményéből.
A 2024 decembere és 2025 februárja között végzett kísérletben 10 középsúlyos vagy súlyos hipoxiás-iszkémiás agykárosodást szenvedett újszülött vett részt. A hipoxiás-iszkémiás enkefalopátia (az agy oxigénhiányos és vérellátási zavara által okozott agykárosodás) az egyik leggyakoribb oka az újszülöttkori halálozásnak és a hosszú távú idegrendszeri károsodásoknak.
Ezekben az esetekben jelenleg terápiás hűtést alkalmaznak, azaz 33-34 Celsius-fokra hűtik le a csecsemőket. A magyar kutatók azt remélik, a jövőben ezt kiegészítheti az orron át alkalmazott anyatej-terápia is.
A friss anyatej ugyanis olyan anyagokat (például őssejteket, idegnövekedési faktorokat) tartalmaz, amelyek segítik az idegrendszer regenerációját, és a száj helyett orron át beadva ezek könnyebben eljuthatnak a központi idegrendszerbe.
Eddig állatkísérletek és agyvérzésen átesett koraszülötteken végzett német és kanadai tanulmányok foglalkoztak a témával, ezek már felvetették az orron át adagolt anyatej idegrendszerre gyakorolt jótékony hatásait.
Dr. Méder Ünőke, a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikájának egyetemi adjunktusa és dr. Tarjányi Eszter a klinika csecsemő- és gyermekgyógyász rezidense az egyik legelismertebb tudományos szaklapban, a Nature Pediatric Researchben megjelent kutatásában azt vizsgálta, hogy ez a fajta anyatej-terápia biztonságosan alkalmazható-e klinikai és ellenőrzött otthoni körülmények között.
A kísérletben résztvevő újszülöttek standard kezelésként terápiás hűtést kaptak, mellette pedig a saját édesanyjuk frissen lefejt tejét klinikailag ellenőrzött körülmények között juttatták be az orrjáratukba a születést követő 48 órán belül. A terápiát később a megfelelően felkészített szülők közreműködésével folytatták 28 napon keresztül, miközben folyamatosan figyelték az újszülöttek állapotát.
A kutatás megmutatta, hogy az orron át alkalmazott anyatej-terápia biztonságos; semmilyen légúti, keringési vagy idegrendszeri problémát nem okozott a vizsgált újszülötteknél.
A kutatók kiemelték, a legnagyobb kihívást nem az orvosi, hanem a logisztikai és a pszichés tényezők, például a traumát átélt édesanyák támogatása jelentette. Például a fejés beindítása és fenntartása komoly segítséget igényelt. Dr. Tarjányi Eszter szerint „sok szülő számára nagyon fontos volt, hogy tehetnek valamit a gyermekükért egy ilyen nehéz helyzetben”, és az anyatej adagolásának elsajátítása sem jelentett gondot számukra.
A tanulmány szerzői hangsúlyozták: a kutatásuk csak a biztonságos adagolás módszerével foglalkozott, az anyatej-terápia ezen formájának hatékonyságát viszont további vizsgálatokkal kell még bizonyítani. Ha a további, nagy esetszámú, kontrollált vizsgálatok is pozitív eredménnyel zárulnak, akkor ez az eljárás kiváló terápia, sőt a fejlődő országokban (ahol hűtésterápiára nincs is mindig lehetőség) egyszerű, alacsony költségű alternatíva lehet az újszülöttkori agykárosodás kezelésében. Hozzátették, néhány országból már érdeklődtek is a módszer iránt.