A Hormuzi-szoros blokádja miatt súlyos kerozinhiány fenyegeti Európát, ami a nyári turistaszezon kellős közepén csaphat le a légi közlekedésre. Holoda Attila energiaügyi szakértő az Index Kibeszélő-podcastjében részletesen elemezte, hogy milyen forgatókönyvek várhatók, hogyan érinti mindez Magyarországot, és mit jelent a Barátság kőolajvezeték újraindítása.
Holoda Attila szerint sok múlik azon, hogyan alakul a Hormuzi-szoros blokádjának feloldása. Jelenleg Európában nemcsak kerozinból van hiány, hanem a dízelpiacon is rendkívül szűkös a kínálat.
A kerozinhiány valóságos veszély
Mivel a dízel fontos alapanyaga és meghajtó eszköze a mezőgazdasági munkálatoknak és az ilyenkor felpörgő kereskedelemnek, a finomítók a szűkös forrásokból inkább a benzinre és a dízelre fókuszálnak, így a kerozint egy kicsit elhanyagolják.
Viszont a nagy nemzetközi társaságok drasztikusan csökkentik járatszámaikat.
A Lufthansa 20 ezer járat törlését jelentette be, és valószínűleg nincsenek egyedül.
Az Európai Bizottság javaslatai szerint a tagállamoknak kerozin-vésztartalékot kellene felállítaniuk, amelyhez hozzányúlhatnak azok az országok, ahol súlyos hiány mutatkozik. Holoda szerint ebben van fantázia. Érdemes lenne magát a stratégiai készletezést európai szinten kiterjeszteni, és ahol éppen nagyobb a zavar mértéke, ott ki tudnák egymást segíteni az országok.
Magyarországon a stratégiai készletek között nyilvántartanak kerozint – alapvetően a nyersolaj, a benzin, a dízel és a földgáz mellett a kerozin mennyisége meg sem közelíti például a dízel vagy a benzin mennyiségét. Magyarországon nem is kellett még hozzányúlni a stratégiai kerozinkészlhez.
Három forgatókönyv az iráni válság rendezésére
A szakértő három lehetséges forgatókönyvet vázolt fel.
Az első szerint ha most, holnap feloldják a blokádot, és elindulnak a tankerek kifelé az öbölből, az is csak a kezdet lenne.
A második szerint középtávon, lagymatagon folynak a tárgyalások, elindulnak ugyan a szállítmányok, de ezek akadozhatnak.
A harmadik forgatókönyv szerint a háború nem ér véget a nyári turistaszezon végéig, tehát elhúzódó háborúra kell berendezkedni.
Mind a három kimenet elsősorban Ázsiát érinti.
Jelenleg már nagyjából 10 millió hordónyi olaj hiányzik a rendszerből. Ez nagyon sok
– hangsúlyozta Holoda Attila. Ha holnap véget érne a Hormuzi-szoros lezárása, akkor is idő kell, mire a jelenleg ott várakozó hajók tömkelege átlavírozna a szoroson. Ezek szinte mindegyike arra vár, hogy leürítse és értékesítse a kőolajat. Utána az üresen érkező hajókból egy ideig megint hiány lesz.
Ezzel együtt az Öböl menti országokban, amelyeknek az olajipari infrastruktúráját iráni drón- és rakétatalálat érte, jó esetben is kell 2–3 év, hogy a korábbi szinten tudjanak termelni.
Iránnak már jelenleg is problémát okoz, hogy az elmúlt két hónapban túltermelte magát, és nem tudja hol tárolni a felszínre hozott kőolajat.
Már mindent felhasználnak, például nem használt vasúti és tengeri tartályokat, régi hajókat kezdenek feltölteni, ami nyilvánvalóan növeli a környezetszennyezés kockázatát is.
Holoda Attila arra figyelmeztetett, hogy ma már messze nemcsak arról beszélünk, hogy energiaválság van, hanem világgazdasági válság is, és sokan úgy vélik, hogy ez jelentősebb lesz, mint volt a 2008-as. Akkor is visszaesett a kőolajfogyasztás a magas árkörnyezet miatt, de nem annyira, mint most.
Új függőség az USA-tól
Sokan attól tartanak, hogy az LNG, a cseppfolyósított földgáz tekintetében Európa elindult az orosz függőségből az amerikai függőség irányába. Erre válaszként korábban rá lehetett vágni, hogy de hát az LNG egy globálisan beszerezhető termék, egészen addig, amíg szállítását a Hormuzi-szoros blokádja lehetetlenné nem teszi.
Éppen ezért egy ilyen helyzetben a kitettségtől szenvedő Európának nem arra kellene figyelnie, hogy miként tudja kielégíteni ezt a mérhetetlenül nagy energiaigényt, hanem hogy az érkező energiát miként lehetne hatékonyabban felhasználni.
Átalakuló turizmus
A szakértő szerint a kerozinhiány és a számos járatritkítás nagyon erősen érinti az idei nyarat. Valószínű, hogy megmaradnak azok a charterjáratok, amelyek a nagy üdülőhelyeket célozzák, hiszen a kihasználtságuk 100 százalék szokott lenni, tehát megéri nekik repülni. Ám nagy valószínűséggel a szűk piac, a szűkülő kínálati piac miatt magasabbak lesznek a repülőjegyárak.
A turizmus idei célpontjai sokkal inkább át fognak tevődni európai desztinációkra, és nagyon sokan fognak autóval közlekedni
– magyarázta Holoda Attila. Ez ugyan üzemanyaghiányt eredményez majd, az emberek mégis megpróbálják saját erőből megoldani a nyaralást, és ritkábban fognak repülővel közlekedni – ahol ezt megtehetik.
Az euró-forint árfolyam mostanában tartósan 360 forint körüli alakul, a dollár esetében pedig még jobb a helyzet, ami az üzemanyag-ellátás szempontjából kedvező, mert így olcsóbban lehet megvenni a nyersolajat.
A Barátság kőolajvezeték újraindítása
A választások előtti utolsó hetek egyik nagy bokszmeccse volt a Barátság kőolajvezeték lezárása, ám ez nemrégiben újraindult. Ez azt jelenti számunkra, hogy ismét van két vezeték, amelyen el tudjuk látni a magyar finomítókat, tehát a Mol mindkét finomítójának ellátása jelenleg stabilan biztosítható.
A dolog érdekessége, hogy miközben folyamatosan azt hallottuk, hogy azért vásárolunk az oroszoktól, mert olcsó az orosz olaj, és valóban mindig is olcsóbb volt, mint a Brent típusú olaj, most megfordult ez a tendencia.
Jelenleg azt tapasztaljuk, hogy az urali olaj drágább, mint a Brent.
Ez utóbbi ára most olyan 105–109 dollár körül van, az urali olajé meg eléri a 120 dollárt is.
A hazai földgáztárolók telítettsége nagyjából megfelel az európai átlagnak, 31–32 százalék körül van. Már folyik a tárolók újratöltése is, és ha mindent betárazunk, az a magyar éves fogyasztás 72 százalékát teszi majd ki.
A műsorban még szó volt arról is, hogy:
Jól járnánk-e, ha megszűnne a rezsicsökkentés, és piaci áron vásárolnánk a földgázt? Spoiler: nem.
Épkézláb javaslat-e az Európai Bizottság részéről, hogy megint a teljes átfordulást javasolja a zöldenergiák irányába, hogy csökkenjen a kontinens kitettsége?
Miért jelenthet helyzeti előnyt Magyarországnak, hogy innen hét kínai nagyvárosba indulnak hetente járatok?
Hogyan „lopkodják el” egymás elől az ázsiai országok a már kifizetett és teletankolt olajtankereket?
Miért lehet reális veszély a szoros zárlata az energiaszállítási láncok megakadása mellett a térség élelmiszer-ellátására is?
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!