Európa legalább 95 százalékán az átlagosnál magasabb éves hőmérsékletek voltak tapasztalhatók tavaly – írják az ENSZ Meteorológiai Világszervezete (WMO) és az Európai Középtávú Időjárás-előrejelző Központ (ECMWF) által szerdán közzétett tanulmányban.
Európa szokatlan meleget, hőhullámokat és aszályt élt át, és az óceánok hőmérséklete is rekordmagasságokba szökött – sorolják a kutatók, megállapítva, hogy a kontinens a globális átlagnál több mint kétszer gyorsabban melegszik.
A valaha mért legmagasabb volt tavaly a tengerek felszíni hőmérséklete a régióban, és a pusztító erdőtüzek éves szinten minden eddiginél nagyobb területet, mintegy 1 034 550 hektárt perzseltek fel, ami miatt a károsanyag-kibocsátás is rekordszintet ért el.
A hó és a jég jelentős csökkenésének veszélyére is felhívták a figyelmet: a hó- és jégtakaró ugyanis alapvető szerepet tölt be az éghajlat szabályozásában, mivel visszatükrözik a napfényt az űrbe. A lefedettség csökkenése viszont felgyorsítja a globális felmelegedést.
https://hvg.hu/itthon/20260426_gyorsulo-tempoban-pusztulnak-a-lucfenyok-magyarorszagon
A jelentésből kiderült, hogy tavaly Európában a hótakaró vastagsága 31 százalékkal volt kisebb az átlagos értéknél, és csökkent a téli fagyok által érintett területek nagysága, mivel a kontinensen az év nagy részében átlag feletti magas hőmérsékleteket mértek.
Gyors felmelegedés tapasztalható az Északi-sarkvidéken és az Alpokban, Skandinávia és Oroszország északi, a sarkkörön kívül és belül fekvő területein pedig rekordhosszú, háromhetes hőhullámot jegyeztek fel.
Az európai gleccserek nettó tömege minden régióban csökkent, Izlandon a mérések kezdete óta a második legnagyobb csökkenéséről számoltak be, a grönlandi jégtakaróból pedig 139 milliárd tonna olvadt el.
„A hótakaró Európa-szerte valóban fogy, és ennek következtében a fehér, fényes felületek visszaverő képessége is csökken. Látjuk, hogy Európa alpesi régiói is sokkal gyorsabban melegednek, mint az európai átlag” – mondja Samantha Burgess, az ECMWF éghajlati stratégiai vezetője.
Előrejelzése szerint Európa hidegebb régióiban várhatóan kevesebb hó és kevesebb gleccser lesz a jövőben.
A viharok és árvizek ugyan a korábbi években tapasztaltaknál kisebbek voltak, de tavaly is sok ezer embert érintettek Európa-szerte, legalább 21 halálos áldozata volt a szélsőséges időjárásnak.
https://hvg.hu/360/20260416_aszalyveszely-csapadekhiany-talajv-izszint-agrarium-mezogazdasag-klimavaltozas-vizgazdalkodasi-paradigmavaltas
Az európai folyók vízhozama 2025-ben 11 hónapig volt átlag alatti, ami azt jelzi, hogy a változó körülmények Európa vízi rendszerein is nyomot hagynak.
A tudósok rámutattak, hogy a klímaváltozásnak nagy szerepe van a biológiai sokszínűség csökkenésében, ami viszont szintén hozzájárul az éghajlatváltozás felgyorsulásához.
A jelentésben ugyanakkor azt is kiemelték, hogy tavaly lendületet vett az európai energetikai átállás: a megújuló energiaforrások biztosították a kontinens villamosenergia-szükségletének 46,4 százalékát, a napenergia részesedése pedig újabb rekorddal 12,5 százalékot ért el.
„A hőmérséklet emelkedése, a sokfelé pusztító tűzvészek és az aszályok fényében a bizonyíték egyértelmű: a klímaváltozás nem jövőbeli fenyegetés, hanem a jelenünk” – hangsúlyozza a jelentés megállapításaival kapcsolatban Burgess.
Celeste Saulo, a WMO főtitkára az éghajlatváltozás biológiai sokféleségre gyakorolt hatásáról szólva elismerte „azokat a merész kezdeményezéseket, amelyeket az európai döntéshozók annak védelme és helyreállítása érdekében tettek”.
A jelentés ugyan nem foglalkozott az El Nino időjárási jelenséggel, de Saulo elmondta: a WMO legfrissebb elemzései arra utalnak, hogy az El Nino már idén júliusban visszatérhet, és a nyomában járó felmelegedés jövőre tovább súlyosbítja az éghajlatváltozás hatásait.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
(Nyitókép: Kasza János / HVG.)