Európa súlyos hadiipari lemaradásban van Oroszországgal szemben, miközben az uniós milliárdokból Ukrajna épít modern védelmi kapacitást. Brüsszelben már egy központi irányítású, vétójog nélküli európai hadsereg felállítását tervezik arra az esetre, ha az Egyesült Államok kivonulna a kontinensről.
Európa hadiipara jelentősen lemaradt Oroszországétól, míg Ukrajna uniós támogatásból modern védelmi kapacitást épített ki
Brüsszel 800 milliárd eurós Readiness 2030 programot indított a védelmi hiányosságok orvoslására, miközben a NATO elvárásai szigorodnak
Ukrajna saját fejlesztésű rakétákat állít elő, és az uniós forrásokból idén 700 cirkáló rakétát tervez gyártani
Az európai biztonságpolitika válaszút elé érkezett, mivel a kontinens hadiipara az évek óta tartó erőfeszítések ellenére sem képes felvenni a versenyt az orosz termelési kapacitásokkal. Míg az oroszok évente mintegy 1200 cirkálórakétát és 1000 ballisztikus rakétát állítanak elő, addig az Európai Unió ezen a téren súlyos lemaradásban van: ballisztikus rakétákat egyáltalán nem gyárt, cirkálórakétákból pedig csupán az orosz mennyiség negyedét képes előállítani – írja a vg. Ezzel szemben Ukrajna az uniós forrásokból hatékonyabb védelmi kapacitást épített fel, mint sok tagállam, hiszen saját fejlesztésű ballisztikus rakéták gyártásába kezdett, és idén már 700 Flamingo típusú cirkáló rakéta kibocsátását tervezi. Andrius Kubilius, az Európai Bizottság védelmi biztosa szerint ez a tendencia aggasztó, különösen annak fényében, hogy Moszkva jelenleg egy harcedzett, tapasztalt és technológiailag, például drónok terén is rendkívül fejlett hadsereggel rendelkezik.
Milliárdos támogatások, szigorodó NATO-elvárások
A pénzügyi ráfordítások mértéke is hatalmas különbségeket mutat, hiszen Ukrajna a háború kitörése óta összesen 280 milliárd eurónyi támogatást kapott az uniótól, amelyből 130 milliárdot kifejezetten katonai célokra fordítottak. Ez az összeg messze meghaladja a tagállami összehasonlításokat, például a Magyarországnak járó, de befagyasztott 16,5 milliárd eurós (6 400–6 600 milliárd forintos) forrást. Miközben a kontinens gazdasága tavaly mindössze 1,5 százalékkal bővült, Brüsszel a 2025 márciusában bemutatott, 800 milliárd eurós összértékű Readiness 2030 programmal próbálja orvosolni a védelmi hiányosságokat, amelyből egy 150 milliárdos alap kifejezetten a tagállamok haderőfejlesztését szolgáló hiteleket biztosítja. A NATO-elvárások is szigorodnak, hiszen a cél már nem csupán a GDP 2 százaléka, hanem 2035-re az éves GDP 5 százalékának védelmi kiadásokra fordítása.
Kényszerpályán az Európai Unió
A helyzetet tovább bonyolítja az amerikai elnökválasztás körüli bizonytalanság, ugyanis Donald Trump esetleges visszatérése és az amerikai csapatok Európából való kivonása kényszerpályára tenné az uniót. Jelenleg 80–100 ezer amerikai katona állomásozik a kontinensen, akiknek pótlására Kubilius egy központilag irányított európai hadsereg felállítását szorgalmazza. A védelmi biztosa tervei szerint létrejönne az Európai Védelmi Unió, amelynek keretében egy Európai Biztonsági Tanács hozná meg a döntéseket egyszerű többséggel, vétójog nélkül. Ez a javaslat alapjaiban írná át a tagállami szuverenitást, hiszen a védelmi és külpolitikai döntéseket kivenné a nemzeti hatáskörökből, miközben olyan országokat is bevonna az együttműködésbe, mint az Egyesült Királyság, Norvégia vagy Ukrajna.