A Közel-Keleten zajló válságra, valamint annak az energiaárakra és a műtrágyák elérhetőségére gyakorolt hatására reagáló uniós stratégia címmel rendeztek vitát az Európai Parlamentben az Egyesült Államok és Izrael Irán ellen indított háborújáról és annak az EU-ra gyakorolt hatásáról április 29-én, szerda reggel.
Az EP strasbourgi plenárisán az Európai Bizottság nevében annak elnöke, Ursula von der Leyen szólalt fel, aki az EP-képviselőknek is ismertette a bizottság által múlt héten bemutatott javaslatát az energiaválság kezelésére.
A német politikus először üdvözölte, hogy Magyarország feladta vétóját az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitel kapcsán, amelynek első részlete egy hatmillió eurós, drónokra fordított csomag lesz, amely heteken belül megérkezhet Kijevbe.
Az iráni háborúra térve elmondta, hogy örül az iráni és libanoni fegyverszünetnek, az EU érdeke, hogy ez fennmaradjon, a hosszú távú cél pedig a diplomácia, ami békét és stabilitást hozzon létre.
Von der Leyen megismételte korábbi állításait, miszerint bármilyen békemegállapodásnak a hosszú távú és fenntartható béke mellett biztosítani kell a Hormuzi-szorosban a hajózás szabadságát, valamint világosan határoznia kell az iráni ballisztikus és atomprogramról.
Von der Leyen szerint a közel-keleti konfliktus gazdasági következményei akár évekig is velünk maradhatnak, emiatt fontos, hogy a válságot uniós szinten kezeljék.
Mint emlékeztetett, a 60 napja tartó konfliktus alatt a fosszilis energiahordozók ára rendkívül megnövekedett, miközben az importált mennyiség nem nőtt.
Világos a válasz: csökkentenünk kell a túlzott függőségünket az importtól, és meg kell teremtenünk az otthoni zöldenergia-ellátást a technológiai semlegesség szellemében
– jelentette ki Von der Leyen, aki szerint ezek akár lehetnek megújulók, vagy pedig atomenergia is.
Elmondta, az elmúlt négy évben ez már a második energiakrízis, ami bizonyítja, hogy Európa rendkívül függ a fosszilis energiahordozóktól, és ez kiszolgáltatottá teszi a kontinenst.
Ezután ismertette a jelen lévő EP-képviselőknek az Európai Bizottság múlt héten bemutatott javaslatát a megoldásra. Mivel minden tagállamnak más az energiamixe, ezért nincs egy univerzális, mindegyik országra működő megoldás, emiatt nem is egy ilyen javaslatot dolgoztak ki, hanem egy eszköztárat mutattak be, amelyet különböző módon lehet kombinálni.
Ebben három intézkedéscsomag van:
növelni a koordinációt a tagállamok között – nemcsak a gáz, hanem a benzin, a dízel és a kerozin kapcsán is;
meg kell védeni a fogyasztókat és cégeket célirányos támogatással;
valamint modernizálni kell az energia-infrastruktúrát, és minél inkább növelni kell az energiamixben az elektromos áram arányát.
Utóbbi kapcsán elmondta, az elmúlt krízis óta ebben nagy előrelépést értek el, hiszen sikerült csökkenteni a gáz, míg növelni az áram arányát az energiamixben, azonban szerinte az EU-nak a világon vezető szerepet kellene betölteni az elektromos átállásban – mint emlékeztetett, az Egyesült Államokban és Kínában jelenleg arányaiban nagyobb az áramfelhasználás, mint Európában.
Emiatt még idén nyáron egy elektromos átállást segítő tervet mutat be az Európai Bizottság.
Az Európai Néppárt és a szocialisták összevesztek, ki működik együtt a szélsőjobbal
Von der Leyen beszéde után a képviselőcsoportok vezérszónokai következtek, akik ugyan rövid felszólalásaikban kitértek a vita témájára is, de gyakran elkalandoztak attól.
Az Európai Néppárt nevében a pártcsalád és a képviselőcsoport elnöke, Manfred Weber üdvözölte a párttársa, Von der Leyen javaslatait, és szerinte is ez a követendő irány. Felszólalási ideje nagy részét ugyanakkor a témától teljesen független romániai és magyar politikai helyzetre szánta.
Weber azzal szúrt oda a szocialista S&D képviselőcsoportnak, hogy Romániában épp a képviselőcsoporthoz tartozó, egyébként csak nevében szocialista PSD épp kilépett a kormányból, sőt, a szélsőjobboldali, magyarellenes AUR-ral közösen nyújtottak be bizalmatlansági indítványt Ilie Bolojan miniszterelnökkel szemben, miközben Weber szerint a tavalyi elnökválasztáson a románok egyértelműen kijelölték, hogy ők Európa-párti kormányt szeretnének, hiszen Nicusor Dan román elnök ilyen politikát folytat.
A Tisza Párt győzelme kapcsán gratulált Magyar Péter leendő magyar miniszterelnöknek, valamint a párt EP-képviselőinek is. A Budapest utcáin kiabált „ruszkik, haza!”, valamint „Európa! Európa!” skandálásokból pedig azt a következtetést vonta le, hogy Magyarországon a magyarok szintén egy Európa-barát megközelítésre szavaztak, és ez is bizonyítja, hogy a szélsőjobboldali szlogenek helyett a valódi tettek nyernek.
Az ezután következő Iratxe García Pérez, az S&D képviselőcsoportjának elnöke azzal szúrt vissza Webernek, hogy Spanyolországban épp a néppárti Partido Popular (PP) működik együtt a szélsőjobboldali VOX-szal, emiatt nem kér a bajor politikus kioktatásából.
A vita témájára térve elmondta, Donald Trump és Benjamin Netanjahu egy „illegális és felelőtlen” háborút indított, majd bírálta Ursula von der Leyent, amiért szerinte túl inaktív. Arra szólította fel az Európai Bizottság elnökét, hogy függessze fel az EU és Izrael közötti társulási megállapodást, valamint vezessen be szankciókat a Netanjahu-kormánnyal szemben – mindkettőről egyébként a tagállami kormányokból álló Európai Unió Tanácsának kell szavaznia a bizottság javaslatára.
Emellett az olajcégekre extraprofitadót követelt, rugalmasabbá tenné az állami segítségeket, szociális energiadíjat kért, valamint hosszú időt szentelt annak, hogy az EU energiafüggetlenségét szerinte csak az Európában termelt megújuló energiákra való átállással lehet elérni.
A Fidesz és KDNP-t is sorai között tudó Patrióták Európáért vezérszónoka, a portugál António Tanger Correa ugyan csak az ötödik felszólaló volt a vitán, de már előre bírálta a vita résztvevőit, hogy mindenről beszélnek, csak a műtrágya árának az emelkedéséről nem.
Correa szerint a Hormuzi-szoros válsága fontos, de szerinte Európa nem függ tőle, hiszen energiahordozóinak kevesebb mint öt százalékát importálja onnan, és nem érti, miért tesznek úgy, mintha attól függenének – arra már nem tért ki, hogy több tagállam is a most blokkolt öböl menti országokból szerzi be a kerozint, ami kapcsán épp egy komoly válság van kibontakozóban Európában.
A Patrióták EP-képviselője szerint a közel-keleti helyzet nem egy igazi geopolitikai válság, mivel szerinte az EU nem függ ettől az útvonaltól, mégis inflációt növelő hatása van – arra nem tért ki, hogy amiatt, mert az energiahordozók ára a világpiaci ártól függ, a Marshall-függvény értelmében pedig ha változatlan kereslet mellett csökken a kínálat (nem jut elég olaj a piacra), akkor a piaci ár emelkedik, az energiaár emelkedésével pedig nő a termelés költsége, ami miatt pedig később nő a fogyasztók által fizetett ár is.
Correa felszólalását végül azzal a dupla csavarral folytatta, hogy miközben szerinte a Hormuzi-szoros lezárása nem igazi geopolitikai válság, mégis probléma, hogy e nem igazi geopolitikai válság kapcsán az Európai Unió nem cselekszik,
és hagyják, hogy a mezőgazdaság, a halászok és a családok fizessék meg a megemelkedett energiaárakat.
Gondolatmenetét végül ennek ellentmondóan azzal zárta, hogy a tagállamoknak nem több kötelezettségre van szükségük (tehát az Európai Bizottság ne tegyen javaslatokat), hanem hogy az EU védje meg az állampolgárait (tehát az Európai Bizottság mégis tegyen javaslatot a helyzet kezelésére, vagy legalább bizonyos szabályokat függesszen fel a tagállamok számára, azaz mégis tegyen javaslatot).
Az utána következő Nicola Procaccini, az ECR képviselőcsoportjának elnöke elmondta, hogy a közel-keleti válság is bizonyítja, hogy Európa szabadságát mások túszul tudják ejteni. Szerinte az iráni fenyegetés nem egy amerikai vagy izraeli találmány, de az EU-nak nem szabad engednie, hogy bevonják ebbe a „militarista kalandba”.
Másokhoz hasonlóan arról beszélt, hogy
az EU alapvető problémája, hogy nem képes elegendő energiát előállítani, így ő a megújuló energiák kapcsán kiállt az atomenergia mellett is, de szerinte minden típusú energiahordozóra szükség van.
A végén pedig Pedro Sánchez spanyol szocialista miniszterelnököt kritizálta, amiért országa orosz LNG-t importál, és ő nem kér a baloldal képmutatásából.
A liberális Renew francia elnöke, Valérie Hayer rámutatott, hogy az európaiak vásárlóereje csökken, ami szerinte az energiaárak emelkedése miatt van, ezért az árak csökkentése érdekében Európa energiafüggetlenségének a létrehozására van szükség.
Ugyanezt a vonalat követte az ökobaloldali Zöldek holland társelnöke, Bas Eickhut, viszont ő kizárólag a megújuló energiák használata mellett érvelt, szerinte ugyanis a fosszilis energiahordozóktól való függés azt jelenti, hogy Európa megbízhatatlan autokratáktól függ. A háború kapcsán elmondta, a nemzetközi jog szerint illegálisan támadta meg az Egyesült Államok és Izrael Iránt, ami energiaválságot okozott, amin a többségében amerikai olajcégek meggazdagodtak.
Szerinte az EU-nak ki kell maradnia a háborúból, mivel az nem a mi háborúnk, és az EU-nak a békét és az igazságot kell képviselnie.
A szélsőbaloldali Baloldal német társelnöke, Martin Schirdewann arról beszélt, hogy az energiaárak emelkedésével a családok nem tudják megfizetni a munkába jutást, és szerinte az EU-nak ennek kezelésére nincs stratégiája, negligálva azt a tényt, hogy előtte többen is épp az energiafüggetlenség kialakításáról beszéltek mint követendő és megvalósítandó stratégia.
A német EP-képviselő szerint mindegyik centrumpárt összefog a szélsőjobbal, és e kettő – a stratégia hiánya, valamint a szélsőjobbal való együttműködés – ahhoz vezet, hogy a szélsőjobb egyre erősebb Európában, miközben nem foglalkoznak az energiaválsággal.
Schirdewann szerint az olajvállalatok győzelmét az extraprofitjuk lefölözésével, valamint európai ársapkák bevezetésével lehet megszüntetni, az így nyert pénzt pedig a lakosság támogatására kell fordítani.
Miközben arról beszélt, hogy az iráni háború nem az EU háborúja, azt azért megjegyezte, hogy rezsimváltásra van szükség Iránban. A végén pedig bírálta Von der Leyent, amiért nyilvánosan nem meri kritizálni Trumpot vagy Netanjahut.
A Mi Hazánk EP-képviselőjének is helyet adó Szuverén Nemzetek Európája (ESN) vezérszónoka, az AfD-s René Aust arról beszélt, hogy nőtt többek között a benzin, a dízel, a krumpli és a kenyér ára is, amik a legtöbb európainak a mindennapi kiadásokat jelentik, ezek azonban mára megfizethetetlenek.
A többiek által felvetett gondolatokra való reagálás helyett ezután Friedrich Merz német kancellár politikáját kritizálta, ami szerinte nem nyújt valódi segítséget a németeknek. Aust szerint Merz a zöld ideológia áldozata, majd büszkén beszélt arról, hogy az AfD támogatottsága hónapról hónapra egyre nagyobb.
Felszólalása végén azzal bírálta honfitársait, Ursula von der Leyent, valamint Manfred Webert, hogy immáron támogatják az atomenergiát, miközben Németországban épp a CDU/CSU pártszövetség – amiknek ők a tagjai – jelentette be az atomenergia kivezetését.
(Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament közel-keleti helyzetről szóló vitáján Strasbourgban 2026. április 29-én. Fotó: Laurie Dieffembacq / Európai Unió. Forrás: Európai Parlament)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!