Az eredetileg tervezetthez képest fél év késéssel, de idén nyáron megnyílik a Biodóm az állatkertben, igaz csak egy része – derült ki azon a szerdai sajtóreggelin, ahol Dr. Sós Endre, a Budapesti Állat- és Növénykert főigazgatója számolt be az eredetileg a Kárpát-medence miocén-kori flórájának és faunájának bemutatására 2018-ban építeni kezdett, csak a megvalósítása 45 milliárd forintot elnyelő, ám teljesen máig be nem fejezett épülettel kapcsolatos tervekről.
A főigazgató szerint szakítani akartak az eddigi gyakorlattal, ami során az évek óta kihasználatlanul álló épületet különböző, időszaki kiállítások, rendezvények helyszíneként hasznosították – volt itt fénydóm, World Press Photo- és dinoszaurusz-kiállítás is –, és inkább profilba illő módon végre állatok és növények bemutatására fogják használni:
városi oázis lesz a Biodómban.
Erről már tavaly is szó volt, eredetileg év végén tervezték megnyitni, de mint a főigazgató a HVG kérdésre elmondta, lassabban haladtak, mint szerették volna. A féléves csúszás azonban szerinte elhanyagolható ahhoz képest, hogy „Csipkerózsika-szerű álomból” kell felébreszteni a fejlesztést.
Eddig tart majd a Biodóm nyártól látogatható része, mutatja Dr. Sós Endre
HVG / Ballai Vince
Az állatkert öt évig üresen álló főigazgatói posztjára közel egy éve megválasztott Sós Endre igyekezett eltávolítani magától és a mostani fejlesztéstől is a Biodóm sokat vitatott, korrupciógyanúval is terhelt előtörténetét. Azt mondta kész helyzetet kaptak, és két lehetőség merült fel: befejezni vagy lebontani. Utóbbi azonban szerinte nem valós lehetőség: túl drága lenne, elvesznének a 80 százalékos készültségű épületbe épített anyagok, ezért döntöttek úgy, hogy legalább – ha fokozatosan és kisebb lépésekben is – megteremtik a növény- és állattartás feltételeit. Azt mondta, arra koncentráltak, hogy mit képesek megvalósítani saját erőből.
Ennek jegyében nyílik meg júliusban az 1,7 hektáros alapterületen elterülő épület belső 1 hektárja, 58 százaléka. Ez a Biodóm eredetileg „Ősvadon” néven emlegetett része, ennek megfelelően trópusi jellegű bemutatóteret alakítanak ki, főként egzotikus növényekkel, 14,5 méter magas vízeséssel, 400 négyzetméteres zöldfallal, pihenésre, piknikezésre szolgáló padokkal, asztalokkal felszerelt helyszínnel, és néhány állattal:
a cerkófmajmok rokonsági körébe tartozó hulmánokat,eredeti élőhelyükön kritikusan veszélyeztetett bali seregélyeket, és a harmadik legnagyobb termetű szárazföldi teknősfajnak számító sarkantyús teknősöket költöztetnek ide – egyelőre.
Lesz továbbá egy most titokként kezelt meglepetés, amiről a leplet nyitáskor rántják le, amit a budapesti állatkert idén augusztusban esedékes 160. születésnapja közelébe időzítettek.
A munkálatok már zajlanak, telepítik a növényeket, dolgoznak a dekorációkon – műszikla helyett zöldfal és molinók lesznek –, termelik be a talajt, javítják az itt-ott szivárgó ültetővályúkat, festenek, a gépészetet tesztelik.
Mennyibe kerül és ki fizeti?
A városi oázis kialakítása a Biodóm teljes befejezése korábban 20-25 milliárd forintra becsült költségének töredékéből valósul meg: 350 millió forintot költenek rá. Ebből 300 millió saját forrás, a fennmaradó 50 milliót pedig a fenntartó Fővárosi Önkormányzat állja.
Számításaik szerint 200 millió forinttal fognak emelkedni az épület fenntartási költségei, ami jelenleg 523 millió forintot visz el évente. A főigazgató külön felhívta a figyelmet, hogy ez jóval kevesebb a korábban a sajtóban elterjedt szerinte túlzó becsléseknél. A HVG korábban évi 800 millió forintos fenntartási költségről írt.
https://hvg.hu/gazdasag/20250202_korrupcio-hat-magyar-emlekmuve-godi-adatkozpont-sorsok-haza-kisteleki-kastely-szigetszentmiklos-stadion-biodom-racfurdo-szavazas-ebx
Azt várják, hogy a nyitás 100 ezerrel több látogatót hoz, ami révén ki fogják tudni gazdálkodni a növekvő költségeket. Még úgy is, hogy
az állatkerti belépő ide is érvényes lesz, nem kell külön díjat fizetni az új látványosságért.
Az más kérdés, hogy később, ha „teljes pompájában” megnyílik majd, lehet olyan része, amit külön belépőssé tesznek.
Konzervatív becslés
Az igazgató bizakodó, azt mondta, „nincs olyan hasonló projekt, ami megbukott volna”, példaként említve többek között a lengyelországi Wroclaw Afrykariumát – amely az ottani állatkert korábbi évi 400 ezres látogatószámát közel megnégyszerezte – vagy a Łódźban megnyitott Orientariumot – ahol 150 ezres látogatószám ment fel egymilliósra. Emlékeztetett, hogy a Biodómba szervezett korábbi események is évi 150 ezer embert vonzottak, ezek alapján szerinte a 100 ezres látogatószám-emelkedés konzervatív becslés. Már csak a Biodóm különlegességét tekintve is, hiszen egy ikonikus épületről van szó, amely szerinte
már formájában is kuriózum,komoly építészeti díjat is nyert,1,7 hektáros alapterületével a maga műfajában nagynak számít, ráadásul egy szupermodern épület egy 160 éves történeti állatkertben, ami további plusz vonzerőt jelent.
Sós Endre szerint mind a közönség, mind a szakma várja a nyitást. Amikor például a közelmúltban az európai állatkertek szövetségének találkozóján járt Hollandiában, mint mesélte
a kollégák két dologra kérdeztek rá: a választásra és a Biodómra.
A főigazgató bizakodó
HVG / Ballai Vince
Nem állnak meg itt
A mostani nyitás azonban csak az első lépés. A látogatószám alakulásától függően 2-3 éves időtávon jöhetnek a további fejlesztések. Nem biztos, hogy ebben a sorrendben, de be fognak ide költözni az ázsiai elefántok, az oroszlánfókák, sőt az állatkertben új fajként majd bonobók – törpecsimpánzok – is.
Utóbbi szakmailag is komoly előrelépés, hiszen ezzel új fajtamentő, természetvédelmi programban vehet részt az állatkert.
Már arra is vannak elképzelések, hogy miként alakulhatnak át a történelmi állatkert azon részei, ahonnan átköltöznek a lakók: az elefántház egy részében maradnak az elefántok, egy része a Szavanna-kifutóhoz kerül, illetve orrszarvúk területét bővítik vele – ezzel az orrszarvú fajtamentés is szintet léphet. Az oroszlánfókák helyére, a Kissziklához kerülhetnek a jelenleg a Varázshegynél (Nagyszikla) bemutatott arany takinok, amik helye pedig ideális lehet akár óriáspanda fogadására is, már amennyiben eljut odáig a magyar-kínai diplomáciai viszony.
Sós Endre szerint a mostani nyitás nagy lépés, mert legalább látogatható lesz a Biodóm, és ugyan most még a kormány és a főváros közötti feszült viszony idején kidolgozott elképzelések valósulnak meg, de az áprilisi választás eredményeképp felcsillant a remény, hogy
akár öles ugrásokkal is előre lehet lépni.