Olvasási idő kb. 2 perc
Egyre nő Európa-szerte a tudományos életben dolgozók száma, nemcsak a férfiaké, a nőké is. A magyarországi helyzet azonban korántsem olyan fényes, mint azt az uniós átlagból sejtenénk, kétféle listában is az egyik utolsó helyen áll hazánk.
Az 1800-as évek végén az első magyar orvosnőnek, Hugonnay Vilmának azt mondták, a tudományt nem a nők viszik előre. Ez a szemlélet ugyan hazánkban is megváltozott azóta, de nem annyira, mint a kontinens más részein. Legalábbis a statisztikai adatok azt mutatják, hogy még mindig csekély arányaiban a tudományos életben dolgozó nők száma. Az Eurostat jelentése szerint a mérnökként, illetve a tudományos élet más területein dolgozó nők száma ugyanis uniós szinten bőven megduplázódott az elmúlt 15 év alatt, a magyarországi adatok azonban nem követik ezt a tendenciát.
Az Eurostat vizsgálata a 2008-2024 közötti időszakra fókuszált. Mint kiderült, az Európai Unió egészét tekintve a 3,4 millió, a tudományos életben dolgozó nő száma 2024-re 7,9 milliónyira gyarapodott.
A magyar tudományos életben még mindig kevés a nő
Ha a gazdasági tevékenységek egészét nézzük, a nők a tudósok és mérnökök között 40,5%-os arányban szerepeltek tavaly, arányuk azonban még ennél is magasabb volt az úgynevezett tudományos szolgáltatások, valamint a kutatások területén.
Az országok között természetesen nagy különbségek akadtak, a legtöbb női tudományos munkatárs vagy mérnök Lettországban, Dániában és Észtországban, Spanyolországban, Írországban és Bulgáriában dolgozik. A lett női kutatók számaránya például 50 százalék feletti. A lista alján
Finnország, Németország, Szlovákia és Magyarország található.
Az utolsó helyezett finneknél 30,7 százalék nő ebben a szektorban, ám hazánkban sem sokkal jobb a helyzet: nálunk a mérnökök és tudósok között ez arány 31,7 százalék.
Hogyha a statisztikákat nem pusztán országokra, de régiókra bontjuk, akkor sincs Magyarország jobb helyzetben, Közép-Magyarország ugyanis az abszolút utolsó 30 százalékkal.
Ha érdekel, ki kövezte ki az utat a magyar nők egyetemi tanulmányainak, ezt a cikkünket olvasd el.
Múzsák a csók után
Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.
Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen.
hirdetés