A 2000-ben eltűnt, majd huszonnégy évvel később holtan előkerült bajai kisfiú, Till Tamás ügyében április 29-én szerdán tartotta meg az előkészítő ülést a Kecskeméti Törvényszék. A vádlottak padján F. János ült – az a férfi, akit a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség többszörösen minősített emberöléssel, azon belül tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére, aljas indokból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettével vádol.
Az ügyészség korábban közölte az Indexszel, hogy beismerés és a tárgyaláshoz való jogról való lemondás esetén 15 év fegyházbüntetést indítványoz – ennél súlyosabb büntetési tételt nem is kérhetne, mivel F. János az elkövetés idején még nem töltötte be a 18. életévét.
Mosolyogva ült a vádlottak padján
F. János az őrök kíséretében érkezett a tárgyalóterembe, és a mimikáján semmi megbánás nem látszódott: az ülés egész ideje alatt feltűnően mosolygott vagy épp a szemét forgatta.
Az ülést Czakkerné Pásztor Anita Irén bíró, a tanács elnöke vezette, a tanácsban Gigor Éva és Vida Angéla Ilona pedagógus ülnök foglalt helyet.
A bíró a sajtót figyelmeztette az eljárás rendjének betartására, majd sorra kérdezte meg a feleket, hozzájárulnak-e a kép- és hangfelvétel készítéséhez. Till Tamás szülei és F. János egyaránt igent mondtak, így a vádlottról ezúttal is takarás nélkül készülhettek felvételek. A teremben a család jogi képviselőjeként Lichy József ült, a védelmet Hódos Attila, F. János meghatalmazott ügyvédje látta el.
A védő rögtön meg akarta állítani az eljárást
Amikor a bíró megnyitotta az ülést, a védő azonnal a büntetőeljárás felfüggesztését indítványozta. Arra hivatkozott, hogy a Szegedi Törvényszék katonai tanácsa előtt párhuzamosan zajlik egy másik eljárás, amelynek kimenetele kihathat a kecskeméti tárgyalásra is.
Ez az a magánvádas ügy, amelyben F. János kényszervallatás miatt jelentett fel három rendőrtisztet – köztük Petőfi Attila tábornokot, aki annak idején a beismerő vallomását vette fel.
A védő szerint a vádirat alapját képező vallomás és jegyzőkönyv törvényessége csak akkor ítélhető meg, ha a szegedi eljárás már lezárult. Szerinte amíg a katonai tanács nem dönt, addig a bíróságon nem lehet érdemben tárgyalni a gyilkosságot.
Az ügyész az indítvány ellen érvelt
Az ügyészség a felfüggesztési indítvány elutasítását kérte. Az érveket maga F. János is kommentálta: szerinte a tárgyalás nem folytatható párhuzamosan a katonai tanács előtti üggyel, és ennek alátámasztására a Btk. egyik passzusát is idézte.
„Nem arra vonatkozik (a Btk.), hogy ön mit tetszik gondolni, vagy nincs értelme a bíróságnak”
– célozta meg szavaival a bírónőt a vádlott. A bíróság ezután viszonylag gyorsan döntött: a tanács elnöke közölte, hogy az indítványt elutasítják, az alapeljárásban ugyanis a bizonyítékok beszerzésének törvényessége önállóan vizsgálható kérdés, ezért nem indokolt megvárni a szegedi ügy kimenetelét. Az ügyészség a végzést tudomásul vette, F. János és védője viszont fellebbezést jelentett be – az iratokat a bíróság a Szegedi Ítélőtáblához terjeszti fel.
„Én a bizonyítékot kérem”
Az indítvány elutasítása után a bíró megkezdte az érdemi részt, és megkérdezte F. Jánostól, kéri-e a vádirat ismertetését. A vádlott válasza rövid és sokatmondó volt:
„Én a bizonyítékot kérem.”
A férfi tehát egyértelműen jelezte, hogy nem kíván élni a beismerés lehetőségével.
F. János a nyomozás során egyszer már beismerte a tettét, részletes vallomást is tett róla, ám miután kiderült, hogy az ügyészség mégis vádat emel ellene, mindent visszavont és tagadásra váltott. A vádlott a tárgyalóteremben annyit fűzött hozzá:
„Azt akarták, hogy magamra vállaljam.”
A jelenet jól mutatta azt, amire a Till család és jogi képviselőjük is számított: F. János nem fogadja el a 15 év fegyházat, hanem a bizonyítási eljárás teljes lefolytatását követeli. Ez azt jelenti, hogy a per még sokáig elhúzódhat, és Till Tamás szüleinek továbbra is igazságtételre kell várniuk.
A vádirat felolvasása: így ölhette meg F. János a 11 éves kisfiút
Az ügyész tételesen ismertette a vádirat tényállását. Eszerint F. János intézetben nevelkedő, kőműves szakmát tanuló, alig 16 éves fiatalkorú volt 2000 májusában, amikor W. József Bajához közeli tanyáján alkalmi segédmunkásként dolgozott. A vállalkozó rendszerint gépkocsival szállította a nála dolgozó intézeti diákokat a munkavégzés helyszínére, és a feladatok elvégzése után visszavitte őket az intézménybe.
2000. május 28-án F. János egyedül tartózkodott a tanyán, amikor dohányzás közben a közeli dűlőúton megpillantotta a kerékpározó Till Tamást.
A vádirat szerint a vádlott felmérte a sértett fiatal életkorát és gyenge fizikumát, és elhatározta, hogy a hozzá képest jóval gyengébb kisfiút uralma alá vonja és szexuálisan kihasználja, ezért segítségkérés ürügyén a tanyára csalta.
Miután a kisfiún rajtaütött, és felmérte tette lehetséges következményeit, a felelősségre vonás elkerülése érdekében úgy döntött, hogy megöli az áldozatát. Egy legalább 15 milliméter pengeszélességű, éles és hegyes eszközzel nyolc-kilenc alkalommal megszúrta a sértettet a felsőtestén, majd akkora erővel vágta tarkón, hogy a penge az első nyaki csigolyába hatolt. A vádirat szerint Till Tamás a támadás során életveszélyes sérüléseket – köztük a nyaki gerincvelő felsőszakaszának sérülését – szenvedett el, és különösen nagy szenvedés árán halt meg.
A holttestet F. János ezután talicskával átszállította egy építés alatt álló melléképülethez, és a homokos aljzatban elrejtette, majd néhány nappal később munkáltatójával együtt – aki mit sem tudott a történtekről – lebetonozta a területet.
Az ügyészség az 1978. évi IV. törvény, vagyis a régi Btk. szerint minősítette a cselekményt: aljas indokból, különös kegyetlenséggel, tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettének. Beismerés és a tárgyaláshoz való jogról való lemondás esetén az ügyészség 15 év fegyházat és 10 év közügyektől eltiltást indítványozott.
F. János állítja: 17 gyilkosságról tud, videói vannak, és a Tisza Párthoz fordul
A bíróság ezt követően jogi tájékoztatást adott F. Jánosnak a beismerő nyilatkozat következményeiről, valamint figyelmeztette: a hallgatás joga megilleti, és a bíróság nem használhatja fel ellene azokat a nyilatkozatokat, amelyeket az önvádra kötelezés tilalmát sértve tett.
A figyelmeztetés után azonban a vádlott egy hosszú, követhetetlenül szerteágazó monológba fogott, amelynek a végén a Till Tamás-ügy szinte mellékvágányra került. F. János azt állította, hogy nem ő ölte meg a kisfiút, hanem rákényszerítették, hogy magára vállalja a tettet.
Sőt szerinte ennél jóval több bűncselekményről, „tizenhét gyilkosságról” van szó, amelyeket egy általa felgöngyölíteni próbált hálózat követett el.
A férfi arról is beszélt, hogy szerinte egyházi körökhöz, plébániákhoz, intézetekhez, Fidesz-KDNP-hez köthető pedofil hálózatról van tudomása, amelynek áldozatai 12-24 év közötti fiatalok, és amelyről felvételek, bizonyítékok is rendelkezésére állnak. Megnevezte Balog Zoltán református püspököt is, mint az ügy szereplőjét. Elmondta, hogy figyelte a Tisza Párt ígéreteit a választások előtt, és most a kormányváltás után ezért fordul hozzájuk.
„A Tisza Pártnak adom oda a bizonyítékokat, a videókat”
– mondta. Azt ígérte, hogy hamarosan kitálal. A Tisza Pártnak üzente: „vegyék fel a kapcsolatot az ügyvédemmel”.
A vádlott a nyomozó hatóságot is támadta: szerinte a három nyomozó és az ügyészi vezetés közösen nyomást gyakorolt rá.
Júniusban folytatódik a per, Till Tamás édesanyja is tanúskodik
A vádlott rendkívül hosszú monológja után a védelem Petőfi Attila tábornok és a nyomozást vezető további rendőrök meghallgatását indítványozta.
Lichy József a Till család képviseletében külön indítványozta, hogy a bíróság hallgassa meg Tillné Vörös Katalint, az áldozat édesanyját. Az anya a sértett személyiségéről, testi és lelki állapotáról, valamint a 2000-es eltűnés körüli hetekről tudna nyilatkozni – csaknem huszonhat évvel a fia eltűnése után.
F. János újabb, ezúttal „magán” poligráfos vizsgálatot kezdeményezett.
A tanács elnöke ezt követően ütemezte a következő tárgyalási napokat: az érdemi tárgyalás 2026. június 17-én és 18-án folytatódik.
Az ügyész elfogadta a vádiratot, majd visszahívták a terembe Till Mátyást, Till Tamás apját, és tájékoztatták, hogy a vádlott nem ismerte el a bűnösségét.
Annak fényében, hogy F. János nem tett beismerő vallomást, és a bizonyítási eljárás teljes körű lefolytatását követelte, várhatóan sokáig elhúzódhat a per. Till Tamás szülei az Indexnek jelezték, hogy minden bírósági tárgyaláson jelen lesznek.
Huszonhat éve ölték meg, gyilkosát két éve találták meg
A mindössze 11 éves bajai kisfiúnak, Till Tamásnak 2000. május 28-án veszett nyoma, amikor gyermeknapon az édesapja megengedte neki, hogy kerékpárral a közeli vadasparkba menjen. A fiú nem tért haza a megbeszélt időpontra, ezért szülei értesítették a rendőrséget, és keresni kezdték a gyermeket. Felkutatása nem vezetett eredményre, ahogy a több száz ember meghallgatása, valamint tizenöt ember poligráfos vizsgálata sem. Idén júniusban azonban az ügyészségtől kapott értesülést a rendőrség arról, hogy egy férfi állítólag bevallotta: részt vett egy gyermek holttestének elásásában, abban az időben, amikor Till Tamás eltűnt. K. Pétert azonban már nem tudták meghallgatni, mert évekkel ezelőtt öngyilkos lett. Az elhunyt férfi Till Tamás eltűnésének idején a helyi gyermekotthon lakója volt, szakmát tanult, és egy társával együtt rendszeresen dolgozott annak a tanyának a vállalkozó tulajdonosánál, aminek telekhatárán a fiú kerékpárját megtalálták.
A nyomozók hallgatták K. Péter egykori társát, és a negyvenéves férfi érdemi vallomást tett, amelynek alapján megállapították: a fiú elásásában K. Péter vehetett részt a vállalkozóval, W. Józseffel együtt, egyúttal be tudták határolni a tanyán azt a helyiséget, amelyet a történtek idején az azóta ugyancsak elhunyt tulajdonos épített.
K. Péter egykori társa, F. János vallomásában elmondta, hogy ő később a betonozásban vett részt, és akkor rábukkant a nejlonba tekert holttestre, amit szóvá tett, de W. József pénzt adott neki, és megfenyegette, hogy hallgasson a történtekről – derült ki a rendőrség 2024 augusztusában tartott sajtótájékoztatóján. A megtalált maradványokat DNS-szakértő segítségével azonosították, így a család végül majdnem negyedévszázaddal később, de végső nyughelyére kísérhette az eltűnt fiút. A szertartás után pár nappal azonban újabb sajtótájékoztatót hirdetett meg a rendőrség, amiből kiderült, hogy
megvan Till Tamás gyilkosa, de el kellett engedniük.
Bogdány Gyula alezredes ismertette, a gyilkos személyét felderítették, eszerint az alig 11 éves Till Tamást egy akkor mindössze 16 éves F. János követte el a bűncselekményt. Ő volt az, aki a nyáron az ügyészségen barátja és korábbi munkaadója ellen vallott, miszerint ők voltak Till Tamás gyilkosai. Majd végül november 28-án a kihallgatásán beismerte a tettét, és részletes vallomást tett. Ebből kiderült, hogy valóban az esztergályosnál dolgozott, dohányzás közben találkozott össze a kerékpáros Till Tamással, majd segítséget kért tőle. A fiú követte őt a fészerhez, ahol F. megtámadta, és a helyszínen megölte. Ácskapoccsal addig verte a kisfiút, amíg élt, majd fóliával letakarta, mert tudta, hogy betonozás lesz az épületben. F. szerint W. József soha nem tudta meg, hogy mit rejtett az aljzatbeton, de korábbi barátjának beállított kamasz – akit F. elsőként bűnsegédként jelölt meg – sem tudhatott a gyilkosságról. F. János megbánást tanúsított, mostanra már családos, vállalkozó ember lett belőle. Petőfi Attila szerint a történtek kimerítik a különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés fogalmát. Hozzátette, az indítékot a nyilvánossággal nem osztják meg, arról a tájékoztatóval párhuzamosan számolnak be Till Tamás szüleinek. Mint kiderült, F. János 16 éves volt a bűncselekmény elkövetésekor, azaz még nem töltötte be a 18. életévét, ebből kifolyólag 2015-re elévült az ügy, így szabadon távozhatott, gyanúsítva nem is volt.
Az ügy miatt kellett módosítani a Btk.-t
Az eljárás nem csak a közhangulatban, de a politikusok között is nagy port kavart, így még az ünnepek előtt lépett az Országgyűlés. Elfogadták ugyanis a Büntető törvénykönyv (Btk.) módosítását, amely megszünteti a gyilkosságok elévülését, függetlenül az elkövető életkorától. A törvénymódosítást a Till Tamás-gyilkosság ügye miatt terjesztették elő, és 190 képviselő támogatta egyhangúlag. Kocsis Máté, a Fidesz akkori frakcióvezetője leszögezte: a bűn sosem maradhat büntetlenül, Till Tamás meggyilkolása ügyében igazságot kell tenni. Kocsis Máté kiemelte, nagyra becsülik, hogy a rendőrség ennyi idő elteltével felderítette a borzalmas esetet, és elfogta az elkövetőt. Szerinte a büntetés már az igazságszolgáltatás feladata.
A történtek után eljárás alá helyezték F. Jánost, majd idén vádat is emeltek a férfi ellen, aki ugyan korábban beismerte a tettét, de a gyanúsítást követően már mindent tagadott. Most a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség a tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére, aljas indokból és különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt emelt vádat F. Jánossal szemben. Az Index megkeresésére Négyessyné Bodó Mariann, a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség szóvivője elmondta, hogy a vádhatóság arra az esetre, ha a férfi az előkészítő ülésen beismeri a tettét, valamint lemond a tárgyaláshoz való jogáról, akkor 15 év szabadságvesztést indítványoznak ellene.
EZ A TÖRVÉNYI MAXIMUM F. JÁNOS ESETÉBEN, MERT AZ ELKÖVETÉS IDEJÉN MÁR BETÖLTÖTTE A 16. ÉLETÉVÉT, ÍGY ENNÉL SÚLYOSABB BÜNTETÉSI TÉTELT NEM INDÍTVÁNYOZHATOTT AZ ÜGYÉSZSÉG.
F. János mindeközben beperelte az ügyében eljáró rendőröket, eszerint pótmagánvádlóként kényszervallatás miatt terjesztett elő vádindítványt három rendőrtiszt ellen a Szegedi Törvényszék katonai tanácsa előtt. A vádlottak padján olyan elismert rendőrök ültek, mint Petőfi Attila, aki elmondta, a férfi a kihallgatások között is kapcsolatot tartott vele, köztük bizalmi viszony alakult. A férfi a beismerést követően is számtalanszor felhívta, szavai szerint óriási közlési vád volt benne, beszélt a motivációjáról, a bűncselekményt követő életéről, fényképeket, sms-eket küldött neki, az egyikben arról írt, mennyire megkönnyebbült a lelkiismerete. Ezeket az üzeneteket, képeket a tábornok bizonyítékként átadta a bíróságnak.
Tóth Géza, a vezérőrnagy ügyvédje a vádindítvány elutasítására tett javaslatot, álláspontja szerint nemhogy a pótmagánvádhoz szükséges megalapozott gyanú, de a bűncselekmény egyszerű gyanúja sem áll fenn. A védő hangsúlyozta, a férfit november 28-át követően is többször meghallgatták, egyik vallomásában tíz oldalon keresztül részletezte, mi volt tetteinek motívuma.
A férfi a beismerő vallomást azután „vonta vissza”, miután megváltozott az ügyészség elévüléssel kapcsolatos jogi álláspontja, a kényszervallatás vádjával azért állt elő, hogy a rendkívüli tárgyi súlyú bűncselekmény vádlottjaként mentesüljön a felelősségre vonás alól – hangsúlyozta az ügyvéd.
Égető Sándor alezredes tanácselnök bíró május végére tűzte ki az ügy tárgyalásait, a két nap tervei szerint a tanúmeghallgatást, iratismertetést követően ítélet is születhet. Szavai szerint az ilyen jelentőségű ügyben az ítélet nem várathat magára.
(Borítókép: F. János megérkezik a Kecskeméti Törvényszékre 2026. április 29-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)
Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!