Az 1,7 hektár alapterületű létesítmény közel 1 hektáros központi tere egy különleges, a külső időjárástól független, négy évszakos élményt kínáló környezetté alakul, ahol mintegy 13 ezer trópusi és szubtrópusi növény kap helyet, köztük száznál is több, öt méternél magasabb fatermetű példány. A növényvilág mellett számos ritka állatfaj is bemutatkozik majd, például hulmánok, kritikusan veszélyeztetett bali seregélyek és sarkantyús teknősök.
A látványt tovább gazdagítja egy 14 és fél méter magasról lezúduló vízesés, valamint különféle, az élményszerű természettudományos ismeretterjesztést szolgáló elemek. A projekt a korábban körülbelül 80 százalékos készültségi szintig megvalósult Biodóm épületén belül készül egy
nettó 350 millió forintos beruházás keretében, amelynek nagyobb részét (300 milliót) az állatkert saját bevételeiből, kisebb részét (további 50 milliót) pedig a Fővárosi Önkormányzat támogatásából finanszírozzák.
Az állatkert vezetése az elmúlt években folyamatosan arra törekedett, hogy a Biodóm minél több részét megnyissa a látogatók előtt, és a létesítmény ne csak szakmailag, hanem gazdaságilag is fenntartható legyen. A helyszín ennek jegyében az elmúlt években számos sikeres eseménynek adott otthont, többek között kínai lampionfesztiváloknak, fényművészeti és fotókiállításoknak és egy nagyszabású dinoszaurusz-kiállításnak is.
Városi oázis
2023 decembere óta összesen több mint 300 ezer látogató kereste fel a Biodóm különböző programjait és bemutatóit, 2024 augusztusa óta pedig a kültéri kifutókban már állatokat is elhelyeztek. A szám már önmagában felér egy közepes méretű magyarországi állatkert éves látogatottságával, ami jól mutatja a projekt iránti kiemelkedő érdeklődést.
Sós Endre, az Állatkert főigazgatója a Biodómról szóló sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy
a projektet nem önálló látványosságként kell értelmezni, hanem az állatkert szerves részeként, amely ugyanazokat az alapfeladatokat szolgálja, mint az intézmény egésze:
a természetvédelmet, a fajmegőrzést, az oktatást és a társadalmi érzékenyítést. Az állatkert működése egy globális tudáshálózatba ágyazódik, ahol a döntések nemcsak helyi, hanem nemzetközi hatással is bírnak, így a Biodóm szerepe is ebbe a rendszerbe illeszkedik majd.
Az igazgató elmondta, hogy a projekt jövőjét nem egyetlen nagy befejezésben látják, hanem kisebb, reálisan megvalósítható lépések sorozatában. A jelenlegi, mintegy 80 százalékos készültségi állapot mellett a teljes befejezéshez szükséges források nem állnak rendelkezésre, ezért az állatkert vezetése úgy döntött, hogy saját erőből, fokozatosan teszi használhatóvá az épületet.
Ennek első állomása a Biodóm 2026. július 1-jére tervezett részleges megnyitása, amely egyfajta „városi oázisként” működik majd:
egy növényekkel benépesített, klimatizált, egész évben látogatható térként, ahol az érdeklődők nemcsak állatokat láthatnak, hanem egy különleges, nyugodt környezetben tölthetnek el időt. A hangsúly ebben a fázisban nem a nagyszabású állatbemutatókon, hanem a tér élhetőségén, atmoszféráján és oktatási funkcióján lesz. Az első megnyitási fázisra nem vezetnek be külön belépőjegyet, mivel a kínálat még nem teljes. A vezetés ezt a lépést egyfajta gesztusnak is szánja a látogatók felé a 160 éves jubileum alkalmából.
A hosszabb távú tervek szerint a Biodóm több lépcsőben fejlődik tovább, és a későbbi fázisokban jelenhetnek meg a nagyobb állatfajok, valamint az olyan komplex rendszerek, mint az akvárium − utóbbi időzítése egyelőre bizonytalan, mivel jelentős forrásigényű beruházásokról van szó, és a megvalósítás üteme politikai és gazdasági tényezőktől is függ. A vezetés ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a lebontás nem reális opció, és a tétlenség sem elfogadható, ezért a fokozatos fejlesztés az egyetlen járható út.
A Biodóm jelentősége túlmutat az állatkerten: egy ilyen létesítmény komoly turisztikai vonzerőt jelenthet Budapest számára is, különösen annak fényében, hogy az állatkert már most a leglátogatottabb kulturális intézmény az országban, jelentős külföldi közönséggel. Nemzetközi példák alapján hasonló projektek látványos látogatószám-növekedést hoztak, így a Biodóm hosszú távon nemcsak szakmai, hanem gazdasági és a főváros szempontjából is fontos szerepet tölthet be.
(Borítókép: A Biodóm épülete. Fotó: Papajcsik Péter / Index)
Izgalmas történetek, rejtett kincsek, érdekes épületek – nem csak budapestieknek.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!