A magyar GDP-adatokról szóló részletes elemzésünket az alábbi linken találják, ahol több szakértői vélemény is segít jobban megérteni a háttérben zajló gazdasági folyamatokat.
Csütörtök reggel hozta nyilvánosságra az idei év első negyedévére vonatkozó GDP-adatokat a Központi Statisztikai Hivatal – ez az utolsó olyan gazdasági adatközlés, amely még az Orbán Viktor vezette kormány időszakához köthető. Az első becslés szerint a bruttó hazai termék volumene 2026 első három hónapjában 1,7 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakát – ez a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint is megegyezik. Negyedéves összevetésben a gazdaság teljesítménye 0,8 százalékkal nőtt.
Nem sokkal később az Eurostat is közzétette az első negyedéves előzetes növekedési számait, amelyekre a Portfolio figyelt fel. Ezekből az rajzolódik ki, hogy a 2025 végéhez képest felerősödő külkereskedelmi és gazdasági bizonytalanság érezhetően visszafogta az európai növekedést. A helyzetet tovább súlyosbította a február végén kirobbanó iráni háború és az ehhez kapcsolódó energiapiaci feszültségek
Mindezek hatására az eurózónában a növekedés üteme lassult: negyedéves alapon 0,2-ről 0,1 százalékra mérséklődött, míg éves összevetésben 1,2 százalékról 0,8-ra csökkent a dinamika.
A friss európai adatok alapján a legtöbb országban lassul a növekedés üteme, ezalól azonban néhány kivétel is akad. Közéjük tartozik Spanyolország, Finnország, valamint Magyarország, ahol negyedéves alapon 0,8 százalékos bővülést mértek. A magyar adat különösen erősnek számít ebben az összevetésben, ugyanakkor a háttérben meghúzódó tényezők árnyalják a képet, a növekedés jelentős részben a választások előtti gazdaságélénkítő lépésekhez köthető.
A kilátásokat tekintve több elemző arra számít, hogy a következő hónapokban a gazdaság szerkezeti problémái – például az export versenyképességének romlása, a beruházások visszafogottsága és a szerkezet aránytalanságai – mérsékelhetik a bővülés ütemét. Ennek ellenére a jelenlegi, 0,8 százalékos negyedéves növekedés egyelőre
az európai rangsor élmezőnyébe emeli Magyarországot: ez az eredmény most a második helyhez elegendő.
Az első negyedéves rangsort egyébként Finnország vezeti, amely a vizsgált időszakban a legerősebb növekedést produkálta. A dobogó harmadik fokán holtverseny alakult ki: Észtország és Spanyolország egyaránt 0,6 százalékos negyedéves bővülést ért el.
Az elmúlt 12 hónap adatai alapján az európai mezőnyben egyedül Írország gazdasága mutatott visszaesést. A leggyengébb növekedési dinamikát Németország és Ausztria produkálta. A még nem végleges éves rangsort Spanyolország vezeti, mögötte Portugália, Litvánia és Csehország következik. Magyarország 1,7 százalékos növekedése egyelőre az ötödik helyhez elegendő a listán.
Fontos ugyanakkor látni, hogy ezek a friss adatok még csak a közel-keleti konfliktus első hónapjának hatásait tükrözik, így a kép egyelőre nem teljes. Az energiaárak emelkedéséből fakadó gazdasági lassulás jelentősebb következményei várhatóan csak a következő negyedévek adataiban jelennek majd meg.
(Borítókép: Szollár Zsófi / Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!