2026. április 30.
2026. április 30.
Líbia meg nem újuló természetes erőforrások használatával zöldítette ki északi partvidékét. A Nagy Mesterséges Folyó bőséges vízforrása azonban hamarosan elapadhat.
A líbiai Nagy Mesterséges Folyó (angol nevén Great Man-Made River) a világ egyik legnagyobb öntözési projektje, amely több mint 4000 kilométer hosszú föld alatti csőhálózaton keresztül szállít vizet a Szahara mélyéből az ország északi, sűrűn lakott partvidékére. A projektet az 1980-as években jelentette be a líbiai diktátor Moammer Kadhafi, aki „a világ nyolcadik csodájaként” hivatkozott rá. A rendszer célja az volt, hogy ivóvizet és öntözési lehetőséget biztosítson egy rendkívül száraz országban: nézzük, hogy fest napjainkban!
libia1
Víztározó a Nagy Mesterséges Folyó öntözőrendszeren 2022-ben. Fotó: Islam Alatrash/SOPA Images/LightRocket via Getty Images
Fotó megosztása:
libia2
Négyméteres betoncsődarabok az építkezésen 2000-ben. Fotó: Reza/Getty Images
Fotó megosztása:
libia3
Koreai munkások ebédelnek az építkezésen 2000-ben. Fotó: Reza/Getty Images
Fotó megosztása:
libia4
Betoncsövet raknak a helyére 1999-ben. Fotó: Yves GELLIE/Gamma-Rapho via Getty Images
Fotó megosztása:
libia5
Az építkezés emlékműve Tripoliban 1980-ban. Fotó: Vivienne Sharp/Heritage Images/Getty Images
Fotó megosztása:
Gigászi méretű kutak látják el vízzel a líbiai ültetvényeket
A csövekben nem hétköznapi víz áramlik: úgynevezett fosszilis vízről van szó, amely a nubiai homokkő víztároló rétegben halmozódott fel mintegy 40 ezer évvel ezelőtt, amikor a Szahara még zöld, folyókkal és tavakkal tarkított vidék volt. Ez
a vízkészlet azonban nem megújuló, vagyis a felhasználásával egy véges erőforrást merítenek ki.
A rendszer méretei lenyűgözők: a csőrendszer akár napi 6,5 millió köbméter vizet is képes szállítani, ami több ezer olimpiai medence feltöltésére lenne elegendő. A csövek átmérője eléri a 4 métert, és az építkezés során hatalmas földmennyiséget mozgattak meg. A projekt teljes költsége meghaladta a 25 milliárd dollárt, vagyis a 7,8 billió forintot, amelyet Líbia saját olajbevételeiből finanszírozott, külföldi hitelek nélkül.
Az építkezés 1984-ben indult, és több mint húsz évig tartott. Az első szakasz 1991-ben juttatta el a vizet Bengázi városába, majd 1996-ban Tripoli is csatlakozott a rendszerhez. A későbbi bővítések révén szinte az egész lakott partvidéket lefedték. Az öntözés hatására korábban terméketlen sivatagi területeken kezdtek el gabonát és gyümölcsöt termeszteni, miközben a városok ivóvízellátása is jelentősen javult.
A rendszer működéséhez több mint 1300, akár 800 méter mély kút biztosítja a vizet.
A rendszer egyik különlegessége, hogy részben gravitációs alapon működik: a déli víztárolók magasabban helyezkednek el, így a víz egy része szivattyúk nélkül is eljut az északi területekre. Ez jelentős energiamegtakarítást jelent más, például tengervíz-sótalanításra épülő rendszerekhez képest.
Nagy Mesterséges Folyó jövője bizonytalan
A Nagy Mesterséges Folyó azonban komoly kihívásokkal néz szembe: a 2014 és 2020 közötti líbiai polgárháború során számos kút, csővezeték és szivattyúállomás megsérült vagy megsemmisült. Bár a rendszert úgy tervezték, hogy részben ellenálljon az ilyen károknak, a helyreállítás és karbantartás ma is kulcsfontosságú feladat.
A projekt jövője bizonytalan, mivel a felhasznált fosszilis vízkészlet idővel kimerülhet. A szakértők szerint
a jelenlegi kitermelési ütem mellett a víztartalék 60–100 évig tarthat ki, de a tartalék akár ennél korábban is elfogyhat.
Ennek ellenére a Nagy Mesterséges Folyó a modern mérnöki tudás egyik legnagyobb teljesítménye, amely alapvetően változtatta meg Líbia vízellátását és mezőgazdaságát.
Líbia népszerű úti cél lesz jövőre
Líbia és a környező országok lehetnek a következő év nyarának legnépszerűbb úti céljai, hiszen
2027. augusztus 2-án teljes napfogyatkozásra kerül sor, ami a Föld ezen részéről lesz igazán jól látható.
Magyarországon csak részlegesen lesz látható a ritka pillanat, és a számítások szerint ehhez hasonló, teljes napfogyatkozásra legközelebb 2114-ben kerül sor. Sokan emiatt már most előre foglaltak utazást a térségbe ebben az időszakban.
A jelenség úgynevezett „középvonala” ezeken a helyszíneken halad végig:
Spanyolországban (Cadiz, Malaga) és Marokkóban (Tanger, Tetouan) több mint 4 percig tartó teljes napfogyatkozás lesz látható;
Líbiában, Bengáziban a sötétség akár 5 percig is tarthat;
a jelenség Egyiptomban eléri a csúcspontját: a sivatagban, Luxortól mindössze 40 kilométerre délkeletre lesz a leghosszabb a napfogyatkozás időtartama;
innen az árnyék a Vörös-tenger felett Szaúd-Arábia (Dzsidda, Mekka), Jemen, Szomália és végül az Indiai-óceán vizei felé halad tovább.
Európában, így Magyarországon is csak részleges napfogyatkozást figyelhetünk majd meg ebben az időpontban.